A célszerű jogértelmezésről és határairól
DOI:
https://doi.org/10.59558/jesz.2023.1.44Kulcsszavak:
A jogértelmezés határai, bírói jogértelmezés, célelvű jogértelmezés, jog- és nyelvelmélet, nyelvi pragmatika, Alaptörvény 28. cikkeAbsztrakt
A jogalkotó a jogrendünket 2020. április 1-től a korlátozott precedensrendszerbe sorolta. E „névváltoztatás” gyakorlati hatásait még csak részben ismerjük, de egy bizonyos: a bírói jogértelmezés kérdéseire nagyobb figyelmet kell fordítanunk. A Kúria eseti döntéseinek kötőereje arra ösztönözi a jogelméleti kutatásokat, hogy olyan értelmezéselméleti kérdéseket tegyünk fel, amellyel - legalább részben - leírhatjuk a bírói jogértelmezés határait.
A bírói jogértelmezést érintően a jogrendünket azonban egy másik lényeges változás is érte, az Alaptörvény a rendes bíróságok számára új értelmezői attitűdöt írt elő. A 28. cikk a korábbi szövegelvű jogértelmezés helyett a bíróságok számára a teleológiai jogértelmezés követését írta elő. Az ehhez igazodó „célszerű” jogértelmezés mibenléte azonban korántsem problémamentes jelenség. A tanulmány a célszerű jogértelmezés két arcát kívánja bemutatni: a célelvű és az észszerű jogértelmezést. Ezen értelmezési kánonok működésének leírására számos gyakorlati példát mutat be külföldi és hazai eseti döntések felsorakoztatásával.
