Beküldések

Bejelentkezés vagy Regisztráció a beküldéshez.

Ellenőrzőlista a benyújtás előkészítéséhez

A benyújtási folyamat része, hogy a szerzők ellenőrizzék le a benyújtandó anyaguk mindenben megfelel az alábbi listában szereplő elvárásoknak, és azokat a beadványokat, amelyek nem tartják be a az útmutatóban leírtakat, azokat vissza lehet küldeni a szerzőnek.
  • A leadás feltétele, hogy a tanulmány máshol korábban nem lett publikálva magyar nyelven.
  • A beküldött dokumentum Microsoft Word formátumban van.
  • Ahol rendelkezésre állt, a hivatkozásokhoz DOI megadásra került.
  • A szöveg betartja, és megfelel a Szerzői Útmutatóban felvázolt stílus- és bibliográfiai követelményeknek.

Szerzői útmutatók

Az Ókor folyóirat szerkesztősége szívesen lát bármilyen tematikájú cikket az ókortudomány, illetve az antikvitás recepciója területéről (bővebben lásd rovatainkat), amennyiben az megfelel a legfőbb kritériumnak: összhangban van az adott szaktudomány módszertanával és általánosan elfogadott eredményeivel, valamint közérthető formában íródott. Azaz egy-egy téma tudományos szempontból megfelelően alátámasztott, de a szélesebb olvasóközönség számára is befogadható, sőt lehetőség szerint olvasmányos kifejtését várjuk szerzőinktől.

Az Ókorban megjelenő írások terjedelmére vonatkozó alapszabályok: tanulmányok és régészeti beszámolók esetében körülbelül 35.000 leütés, az összes többi cikktípus esetében (kiállítás- és könyvrecenzió, illetve könyvismertetés) legfeljebb 1/4 ív (10.000 leütés).

A szerkesztők munkáját megkönnyítendő, kérjük szerzőinket, hogy cikkük írása során tartsák szem előtt az alábbi egyszerű formai kritériumokat.

Forráshivatkozások
Az ókori auctoroktól származó idézetek vagy parafrázisok lelőhelyét a főszövegben, közvetlenül az idézet után, zárójelben adjuk meg. A szöveghelyek megadásánál azt az irányelvet követjük, hogy a könyvet római, az összes kisebb egységet arab számmal jelöljük (az utolsó szám – így például költeménynél a sorszám – után nincs pont). A szerző neve után kettőspontot teszünk, az idézett mű címét kurziváljuk; a számok után – az utolsó kivételével – pontot írunk, a számok között betűhely van:

Thukydidés: A peloponnésosi háború I. 35; Odysseia XVII. 114

Szakirodalmi hivatkozások

A szakirodalomra való hivatkozás formája a tanulmányok esetében jegyzetelés és bibliográfia, vagy bibliográfiai esszé. Kérjük a bibliográfiai tételekhez, ahol lehetséges, adják meg a DOI-azonosítót is. A DOI-azonosítókat ezen a honlapon lehet ellenőrizni bemásolva a bibliográfiát: https://doi.crossref.org/simpleTextQuery

A jegyzetekben minden hivatkozás esetében a szerző vezetékneve + évszám + oldalszám adatokat adjuk meg. Ennek megfelelően a cikkek végén évszámkiemelő bibliográfiában adjuk meg a teljes címleírást. Ezzel kapcsolatban lásd az alábbi példákat (figyeljünk a nagykötőjelek használatára):

Hivatkozás a jegyzetekben:

  • Alvar 2008, 35, 10. jegyzet.
  • Burnyeat 1997, 3–8.
  • Gagarin–Woodruff 1995.
  • Rowe 1983, 251–253, 265 sk.

Teljes címleírás:

  • Alvar, J. 2008. Romanising Oriental Gods. Myth, Salvation and Ethics in the Cults of Cybele, Isis and Mithras. EPRO 165. Leiden.
  • Burnyeat, M. F. 1997. „The Impiety of Socrates”: Ancient Philosophy 17, 1–12.
  • Dodds, E. R. 2002. A görögség és az irracionalitás. Ford. Hajdu Péter. Budapest (eredetileg: The Greeks and the Irrational. Berkeley, 1951)
  • Gagarin, M. – Woodruff, P. (szerk.) 1995. Early Greek Political Thought from Homer to the Sophists. Cambridge.
  • Németh Gy. – Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy. 2006. Görög művelődéstörténet. Budapest.
  • Rowe, C. J. 1983. „The Nature of Homeric Morality”: C. A. Rubino – C. W. Shelmerdine (szerk.): Approaches to Homer. Austin, 248–275.
  • Yamagata, N. 1994. Homeric Morality. Leiden – New York – Köln.

Egyéb

Az Ókorban minden esetben kurziváljuk az idegen szavakat, a műcímeket, valamint az ókori szerzőktől származó valamennyi idézet teljes szövegét (idézőjelet ilyenkor nem használunk). A nem ókori szerzőktől származó idézeteket idézőjelbe tesszük.

Az évszázadokat és évezredeket arab számokkal jelöljük, a század, évezred megjelöléseket nem rövidítjük, pl.: a Kr. e. 3. században; a Kr. e. 4–3. évezredben.

Idegen szavak átírása

A folyóirat a görög nevek és kifejezések esetében az ún. tudományos átírást használja (Aischylos, Homéros, psyché, polis stb.). A nem latin betűs ókori nyelvek vonatkozásában a népszerűsítő irodalomban használt legegyszerűbb fonetikus átírási rendszerek használatát javasoljuk.

A cikkek leadásával kapcsolatos teendők

Kérjük szerzőinket, hogy a kéziratok elküldésekor jelezzék, milyen képekkel szeretnék illusztrálni írásukat. A képaláírásokat a cikk végére illesztve várjuk. Szívesen vesszük továbbá a cikk témájához kapcsolódó forrásszövegekre vonatkozó javaslataikat is.

Kérjük a cikkekhez mellékeljenek magyar és angol nyelvű absztraktokat (kb. 120–150 szó terjedelemben) és kulcsszavakat magyar és angol nyelven.

Kérjük továbbá a tanulmányok és a régészeti beszámolók szerzőit, hogy az olvasók tájékoztatása végett bocsássák rendelkezésünkre a következő információkat (melyeket általában a cikk szövege előtt tüntetünk fel): név, (születési év), hivatás, beosztás, ORCID azonosító, kutatási terület, a legfontosabb/legújabb publikáció, illetve legutóbbi publikáció az Ókorban.

A cikkeket – hacsak nem történt előzetesen ettől eltérő megállapodás – elektronikus formában (word dokumentum) várjuk a szerkesztőség illetékes tagjának címére.

A beérkezett cikkek elbírálási ideje – adott esetben anonim lektorok bevonásával – legfeljebb két hónap. A szerkesztőség legkésőbb ez idő eltelte után tájékoztatja a szerzőt, hogy szándékában áll-e a cikket közölni, és milyen feltételekkel. A szerkesztőség fenntartja a jogot a cikkek előzetesen megbeszélt megjelentetési idejének módosítására.