A könyvtárak következő generációja

A zöld könyvtár

Abstract

Az utóbbi húsz-huszonöt esztendőben a könyvtárakat ért kihívások közül az egyik a számítógépes technológia, az elektronizáció megjelenése volt, a másik a környezettudatosság és a fenntarthatóság irányából érkezett. Azok a könyvtárak, amelyek ez utóbbinak próbálnak megfelelni, és működésükbe, szolgáltatásaikba a környezettudatos zöld elemeket és gyakorlatokat is beépítik, zöld könyvtárnak nevezik, nevezhetik magukat. Ehhez azonban – hogy ez valóban példaértékűvé váljon – több feltételnek kell megfelelni, amelyek együttese a zöld könyvtár fogalmát alkotja.
A zöld könyvtár gondolata az 1990-es évekre nyúlik vissza, az intézménnyel kapcsolatos ismereteink viszont a 2000-es évektől kezdődően bővülnek folyamatosan, ami alkalmassá vált arra, hogy a zöld könyvtárral kapcsolatos fogalmat körvonalazni és tisztázni tudjuk. Fontos szempont mindebben maga az új, környezettudatos elvek mentén felépült vagy ugyanezen elvek mentén átalakított, illetve felújított régi könyvtárépület, valamint a működésbe és a szolgáltatásba a környezettudatos és fenntarthatósági elemek beépülése egyaránt. Emellett kiemelkedő jelentősége van – a könyvtárak társadalmi szerepénél fogva – az intézmény által megnyilvánuló környezettudatos nevelésnek és szemléletformálásnak, illetve ebből eredően annak az új, könyvtárakhoz kapcsolódó szerepkörnek, amely egy környezettudatos közösség és társadalom létrejöttének előmozdítását segíti elő.
Mindennek az elismerésére és ösztönzésére szolgál az IFLA nemzetközi könyvtári szervezet által 2016-ban létrehozott Zöld könyvtár díj, amely a könyvtáraknak a fenntartható fejlődésben megmutatkozó társadalmi szerepét és felelősségét jutalmazza.
A külföldi példák mellett a magyarországi zöld könyvtári kezdeményezések arról tanúskodnak, hogy a hazai intézmények is elindultak a környezettudatosság irányába, és remélhetjük, hogy a kezdeti lépések nem torpannak meg, és további jó és hasznos gyakorlatok megjelenéséhez vezetnek.