Újdonságok – kellékek – rítus – interpretáció - Novelties – Accessories – Rituals – Interpretation

Abstract

Az új típusú tárgyak megjelenése nem csak bővülő kapcsolatrendszert, státusz- és presztízsjavak cseréjét és/vagy új etnikum megjelenését jelezheti, hanem ezek a korábban ismeretlen tárgyak egyben egy másik gondolkodásmód, eszmerendszer zárt és gyakran szigorúan következetes módon előkerülő kellékei, rítust jelző és bizonyító felszerelések. A regölyi tumulus építménye sem a korábban a Kárpát-medencében feltárt halomszerkezetet mutatja. A boronafalú építményt vesszővel font cölöpsor övezi, melyet kívülről faszénrétegre alapozott, vastag, keményre döngölt agyagköpeny borít. Az építmény belsejében 9×6 oszlop tartotta a lapos tetőt. A padlóba mélyedő gödrök alját kővel rakták ki, és mint arra az iráni párhuzamok is utalnak, a föld szentsége miatt erre helyezhették a halottaikat, majd a bomlási folyamat után a maradványokat megsemmisítették. Emberi csontokat nem találtunk, csak nagy mennyiségű, erősen fragmentált, részben szintén idegen eredetű, új típusú leletanyagot. Közülük kiemelkedő fontosságúak a bronzedények töredékei (bogrács, situla, cista). A cista új típusként jelenik meg ekkor, és a többi bordázott bronzvödör vizsgálatával legalább két műhelyt sikerült elkülönítenünk. A bronzedényeket a sörfogyasztás megjelenésével kapcsoljuk össze, ezeket a készleteket változatos kivitelű és finomságú kerámia- és üveg phiálékkal tették teljessé. Szintén az újdonságok közé tartozik a füstölőlánc használata; más típusainak öntőmintáit korábban ugyancsak Regölyben találták .Ezeket a tárgyakat – funkciójukban – az ókori Kelet palotareliefjein láthatjuk. Szintén novum a fedőperemes edények használata, ami a teázás megjelenésére utal. A temetkezés rítusa a Mazda-hit szokásait idézi, ahhoz köthető a tűzoltárokat szimbolizáló füstölők használata is. Mindezek egy konkrét eseménnyel értelmezhetők, melynek során a Kr. e. 7. század utolsó negyedében a kimmer szövetséghez tartozók (szigünnák és más sztyeppei kapcsolatokkal is rendelkező néptöredékek) több hullámban menekültek Európába, – magukkal hozva mestereket, ismereteket, rituális hagyományokat –, és megalapozták Európa vaskori átalakulását.