Marxizmus Polányi után
DOI:
https://doi.org/10.64718/ciklus/2026-02-07Kulcsszavak:
Polányi Károly, piacosítás, kettős mozgás, marxizmusAbsztrakt
A tanulmány a marxizmust nem zárt eszmerendszerként, hanem a kapitalizmus változásaival együtt alakuló élő hagyományként értelmezi. Polányi Károly elméletét továbbgondolva a piacosítás három hullámát különíti el, amelyek középpontjában egymást követően a munka, a pénz és a természet áruvá tétele áll. E hullámok különböző ellenmozgásokat és a marxizmus különböző formáit hívtak életre: a klasszikus marxizmust, a szovjet, nyugati és harmadik világbeli marxizmust, végül pedig a szociológiai marxizmust. Az utóbbi az állam és a gazdaság helyett a civil társadalom kollektív önszerveződésére, a reális utópiákra és a piac globális pusztító hatásaival szembeni alulról építkező kezdeményezésekre összpontosít. A tanulmány szerint az ökológiai válságra és a tudás áruvá tételére az adekvát társadalmi önvédelem egy olyan globális marxizmus, amely a piacot és az államot a társadalom demokratikus önszabályozásának rendeli alá.
Hivatkozások
Althusser, L. (1969). For Marx. Allen and Unwin.
Althusser, L. (1971). Lenin and Philosophy and Other Essays. New Left Books.
Amin, S. (1974). Accumulation on a World Scale. Monthly Review Press.
Anderson, P. (1976). Considerations on Western Marxism. New Left Books. https://doi.org/10.3817/1276030213
Baran, P. (1957). The Political Economy of Growth. Monthly Review Press.
Bernstein, E. (1961 [1899]). Evolutionary Socialism. Schocken Books.
Bockman, J. (2011). Markets in the Name of Socialism. Stanford University Press. https://doi.org/10.11126/stanford/9780804775663.001.0001
Burawoy, M. (2003). For a sociological Marxism: The complementary convergence of Antonio Gramsci and Karl Polanyi. Politics and Society, 31(2), 193–261. https://doi.org/10.1177/0032329203252270
Burawoy, M. & Wright, E. O. (2002). Sociological Marxism. In Turner, J. (Szerk.), Handbook of Sociological Theory (pp. 459–486). Plenum Publishers. https://doi.org/10.1007/0-387-36274-6_22
Fanon, F. (1985 [1961]). A föld rabjai. Gondolat.
Frank, A. G. (1966). Development of Underdevelopment. Monthly Review Press.
Goode, P. (1983) (Szerk.). Karl Kautsky: Selected Political Writings. Macmillan. https://doi.org/10.1007/978-1-349-17269-6
Gramsci, A. (1971 [1929–1935]). Selections from Prison Notebooks. International Publishers.
Hall, S. (1986). The problem of ideology – Marxism without guarantees. Journal of Communication Inquiry, 10(2), 28–44. https://doi.org/10.1177/019685998601000203
Harvey, D. (2003). The New Imperialism. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780199264315.001.0001
Harvey, D. (2005). A Brief History of Neoliberalism. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oso/9780199283262.001.0001
Horkheimer, M. & Adorno, T. W. (1990 [1944]). A felvilágosodás dialektikája. Gondolat, Atlantisz.
Kautsky, K. (1971 [1892]). The Class Struggle. Norton.
Klein, N. (2007). The Shock Doctrine. Henry Holt & Co.
Kolakowski, L. (1978). Main Currents of Marxism (három kötet). Oxford University Press.
Kornai, J. (1993). A szocialista rendszer. HVG Könyvek.
Lenin, V. I. (1981 [1917]). Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka. Kossuth.
Lichtheim, G. (1961). Marxism. Routledge, Kegan Paul.
Lukács, Gy. (1971 [1923]). Történelem és osztálytudat. Magvető.
Luxemburg, R. (2023 [1906]). Tömegsztrájk. Tömegsztrájk, párt és szakszervezetek. Open Books.
Mandel, E. (1975). Late Capitalism. New Left Books.
Marcuse, H. (1955). Eros and Civilization. Beacon Press.
Marcuse, H. (1958). Soviet Marxism. Columbia University Press.
Marcuse, H. (1990 [1964]). Az egydimenziós ember. Kossuth.
Marx, K. (1960 [1845]). Tézisek Feuerbachról (MEM 3, 7–10). Kossuth.
Marx, K. (1967 [1867]). A tőke I. (MEM 23). Kossuth.
Marx, K. (1968 [1885]). A tőke II. (MEM 24). Kossuth.
Marx, K. (1974 [1885]). A tőke III. (MEM 25). Kossuth.
Marx, K. (1965 [1859]). A politikai gazdaságtan bírálatához. Első füzet. (MEM 13, 1–148). Kossuth.
Marx, K. (1981 [1844/1932]). Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből (MEM 42, 41–162). Kossuth.
Marx, K. & Engels, F. (1960 [1846/1932]). A német ideológia (MEM 3, 11–540). Kossuth.
Miliband, R. (1969). The State in Capitalist Society. Basic Books.
Nove, A. (1983). The Economics of Feasible Socialism. Allen and Unwin.
Parsons, T. (1967). Some comments on the sociology of Karl Marx. In Uő., Sociological Theory and Modern Society. Free Press.
Polányi, K. (2025 [1944]). A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei. Napvilág.
Poulantzas, N. (1973). Political Power and Social Classes. New Left Books.
Simons, R. & Simons, J. (1969). Class and Colour in South Africa, 1850–1950. Penguin.
Sweezy, P. (1946). The Theory of Capitalist Development. D. Donson.
Thompson, E.P. (2007 [1963]). Az angol munkásosztály születése. Osiris.
Williams, W.A. (1961). The Contours of American History. World Publishing Co.
Wolpe, H. (1972). Capitalism and cheap labour power in South Africa: From segregation to apartheid. Economy and Society, 1, 425–456. https://doi.org/10.1080/03085147200000023
Wright, E.O. (2010). Envisioning Real Utopias. Verso.
##submission.downloads##
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
