Határon túli LMB+-magyarok megküzdése a kettős kisebbségi helyzettel
DOI:
https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2025.2.17Kulcsszavak:
kisebbségi stressz, határon túli magyarok, LMBTQ, interszekcionalitásAbsztrakt
Háttér és célkitűzések: A határon túli magyar kisebbségek gyakran élnek társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek között, és olyan közösségekben, ahol dominálnak a tradicionális értékek. A kisebbségi magyar pártok jellemzően konzervatív politikát folytatnak, míg a progresszív pártok gyakran figyelmen kívül hagyják a magyar kisebbség jogi és társadalmi helyzetének javítását. Az LMBTQ-közösségek ezekben az országokban szintén jelentős jogi és társadalmi hátrányokkal küzdenek. Meyer (2003) kisebbségi stresszről felállított modellje szerint az LMBTQ-személyek fokozott társadalmi stressznek vannak kitéve, ami mentális problémákhoz vezethet. Az interszekcionális megközelítés rávilágít az elnyomás különböző formáinak együttes hatására. Jelen kutatás egy eddig kevéssé vizsgált, kettős kisebbségi helyzetben élő csoport tapasztalataira fókuszál.
Módszer: A kutatás kvalitatív módszertannal készült. Tizenkét, határon túli LMB+-emberrel készítettünk félig strukturált interjút, amelyek közül tizenegyet elemeztünk tematikus analízissel.
Eredmények: Két témát alkottunk meg az elemzés során: (1) Kisebbségi stressz; (2) Megküzdés és védőfaktorok. Ezek értelmezéséhez a kisebbségi stressz elmélete jó keretet nyújtott.
Következtetések: A határon túli LMB+-emberek életében megjelenik az interszekcionális kisebbségi stressz, amelyhez különféle megküzdési stratégiákat alkalmaznak. A negatívan észlelt csoporttagság hatásai egyértelműen kirajzolódnak. Az eredmények gyakorlati hasznosíthatóságát, valamint a kutatás erősségeit és korlátait is ismertetjük.