Hallottad? A pletyka jótékony hatással van a jóllétre
DOI:
https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2024.3.67Kulcsszavak:
pozitív pletyka, jóllét, pozitív rumináció, munkarend, regresszióAbsztrakt
Háttér és célkitűzések: A tanulmány a munkahelyi pletyka, a rumináció és a munkavállalói jóllét összefüggéseit vizsgálja különböző munkarendekben. A hipotézisek szerint (H1) a jelenléti és hibrid munkavállalók körében gyakoribb lesz a rumináció, mint a távmunkásoknál, és (H2) a jelenléti és hibrid dolgozók többet pletykálnak, mint a távmunkások. Emellett (H3) a pozitív pletyka és rumináció előre jelzi majd a jóllét magasabb szintjét.
Módszer: Összesen 120 munkavállaló (96 nő, 24 férfi) vett részt a kutatásban. A kérdőívcsomag demográfiai kérdéseket és három skálát tartalmazott: PERMA kérdőív (Kun et al., 2017), Munkahelyi Pletyka kérdőív (Workplace Gossip Scale − WGS, Brady et al., 2017) magyar fordítását és a Negatív és Pozitív Munkahelyi Rumináció Skála (Negative and Positive Workplace Rumination Scale − NAPWRS, Frone, 2015) magyar változatát. Az adatokat ANOVA, Kruskal−Wallis-teszt és hierarchikus regresszió segítségével elemeztük.
Eredmények: Az ANOVA eredményei szerint a távmunkások szignifikánsan kevesebb ruminációt tapasztaltak, mint a hibrid és jelenléti dolgozók. A Kruskal−Wallis-teszt magasabb pletykaszintet mutatott a hibrid és jelenléti munkavállalók körében, mint a távmunkások esetében, a két csoport között viszont nem volt különbség a pletyka mértékében. A regressziós elemzés kimutatta, hogy a pozitív pletyka és rumináció együttesen a jóllét varianciájának 24,9%-át magyarázza.
Következtetések: Az eredmények arra utalnak, hogy a távmunka csökkenti a munkahelyi stresszforrásokat, ami alacsonyabb ruminációhoz vezet, míg a jelenléti és hibrid dolgozók gyakrabban pletykálnak, valószínűleg a szorosabb szociális kapcsolatok miatt. A kutatás korlátja, hogy a pletyka- és ruminációskálák magyar változatai nem lettek validálva, valamint a mintában sokkal több női kitöltőnk volt, mint férfi.