A Narratív Bevonódás Skála magyar nyelvű adaptációja

Absztrakt

Háttér és célkitűzések: Elmerülni a történetben a filmnézés egyik legfőbb motivációja, az átélt élvezet forrása. A filmfogyasztás előretörésével fontosnak tartjuk a nemzetközileg is elismert, számos pszichológiai korrelátummal rendelkező Narrative Engagement Scale magyar nyelvű validálását.
Módszer: Hozzáférhetőségi mintavételt alkalmazó keresztmetszeti kutatásunkban 406 fő vett részt (234 nő; átlagéletkor: 30,8 év, SD = 10,9), akik a Valami kék és/vagy az Apa és lánya c. rövidfilmeket nézték meg.
Mérőeszközök: Narratív Bevonódás Skála (NBS), Interperszonális Reaktivitás Index (IRI), Tellegen Abszorpciós Skála (TAS), Élvezet Skála, Tetszés Index és demográfiai, illetve filmnézési szokásokra vonatkozó kérdések.
Eredmények: A konfirmatív faktoranalízisben a négyfaktoros modell illeszkedési mutatói a Valami kéknél kitűnőek, az Apa és lánya c. filmnél pedig elfogadhatóak voltak. A skála és az alskálák belső konzisztenciái mindkét filmnél az elfogadható 0,7 feletti tartományba estek (Cronbach-α: 0,72−0,93). A konkurens validitásnál a Narratív Bevonódás összpontszám minden alskálával közepes vagy erős, szignifikáns korrelációt mutatott (r = 0,55−0,76) mindkét filmnél. A konvergens validitás vizsgálatánál a narratív bevonódás szignifikáns, gyenge, pozitív összefüggésben állt a vonásabszorpcióval és a vonásempátiával. A prediktív validitásnál mindkét filmnél a narratív bevonódás összpontszáma és bizonyos alskálák jelentősen előrejelezték a Tetszés és az Élvezet mértékét, valamint a Valami kéknél három nemi erőszakra vonatkozó attitűdállítással való egyetértés változását is előrejelezte a Figyelmi fókusz és az Érzelmi bevonódás alskálája, azonban elhanyagolható mértékben. A nők, a magasabb iskolai végzettségűek és az idősebbek átlagosan jobban bevonódtak a narratívába mindkét filmnél.
Következtetések: A Narratív Bevonódás Skála érvényes és megbízható mérőeszköz eltérő műfajú filmek esetében is.