Természet-, műszaki- és gazdaságtudományok alkalmazása nemzetközi konferencia

A zajterhelés, a levegőminőség és a hőmérsékleti szélsőségek területi különbségei Európában az EEA jelentése (2018) szerint

2020-05-19T11:18:13+00:00

A címben jelzett problémákat az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) jelentése alapján nem csupán önmagukban, de egyes társadalmi sérülékenységi mutatók területi megoszlásához viszonyítva is bemutatom. A környezeti illetve szociális mutatók közötti kapcsolat csak ritkán oksági (pl. a szálló por esetében), de mindegyik rámutat a problémákkal szembeni kitettség és sérülékenység Európán belül is jelentős eltéréseire.

A lehullott csapadék mennyiségében bekövetkező változások és hatásai Győr város csapadékvízelvezető rendszerére

2020-05-19T11:18:14+00:00

A csapadék tekintetében számos kutatás kimutatta, hogy a Kárpát-medencében egy lassú szárazodási periódus indult meg. A változások volumene azonban akár szélsőséges értékek között is mozoghat. Vizsgálataink kiterjednek egyrészt arra, hogy a győri régió területén hogyan és milyen mértékben változott meg a lehullott csapadék mennyisége, intenzitása, másrészt vizsgáljuk azt is, hogy egy nagyváros hogyan alkalmazkodik, alkalmazkodhat ezen megváltozott helyzetekhez.

Az elektromos meghajtású repülés lehetőségei

2020-05-19T11:18:15+00:00

A légiközlekedés is részese Földünk egyre növekvő légköri szennyezésének. Ennek mérséklésére különböző irányú fejlesztések folynak, melyek közül egyik az elektromos meghajtás. Energiaforrását tekintve több változata is számításba vehető, ezek közül néhány, a repülésben is alkalmazhatót, főbb jellemzőikkel, az alábbiakban kívánunk vázlatosan bemutatni.

Megjegyzések az akácról (Robinia pseudoacacia l.) és az akácosokról (Robinietea jurko ex hadač et sofron 1980) Szlovákia néhány, Magyarországgal határos tájegységében

2020-05-19T11:18:15+00:00

Az akác (Robinia pseudoacacia L.) Észak Amerikában őshonos. Európába a 17. század elején, Magyarországra száz évvel később került. A tájban erdészeti telepítése terjesztette el. Később meghonosodott, és sok helyen megkerülhetetlen tájképalkotóvá vált. Természetvédelmi területeken való megtelepedése negatív hatású. Társulásai asszociáció szintű megítélése a szlovák és a magyar szakirodalomban jelentősen eltér egymástól.

Urbanizációs sajátosságok 1920-tól napjainkig a szombathelyi agglomerálódó térségben

2020-05-19T11:18:15+00:00

Az urbanizáció egy összetett, mindenre kiterjedő fejlődési folyamat, melynek többek között társadalmi, gazdasági, demográfiai és térbeli lenyomata van. Az urbanizáció ciklus jellegű, expanzív és regresszív periódusok váltják egymást. Négy szakasza (városrobbanás, viszonylagos dekoncentráció = szuburbanizáció, dekoncentráció = dezurbanizáció, reurbanizáció) térben és időben is párhuzamosan fut, közöttük nincsenek éles határvonalak (Csapó 1994, Enyedi 1984, 1998).

Hazánkban a modern urbanizációs folyamat a fejlett tőkés országoktól eltér. A 17-18. században kedvezőtlenek voltak a feltételek a tőkés fejlődés számára, továbbá történelmi események is hátráltatták az ipari forradalom – és az urbanizáció – kibontakozását, melyek így késve kezdődtek meg. Ez a megkésettség manapság is megfigyelhető (Csapó 1994, Enyedi 1984, 1998).

Az urbanizáció a rurális települések átalakulását is eredményezi. Ez a korábbi mezőgazdasági funkció és szerepkör elvesztését, a foglalkozási átrétegződést, a helyi társadalmi kohézió gyengülését, a hagyományos falumorfológia (fésűs beépítés – nyeregtetős parasztházak) átalakulását, továbbá a falu-város különbség mérséklődését jelenti (Beluszky – Sikos 2007, Beluszky 2018).

Kutatásunkban a szombathelyi agglomerálódó térségre jellemző urbanizációs folyamatot és szakaszainak sajátosságait vizsgáltuk az elmúlt száz évben. A vizsgálat kiterjedt a koncentrációs folyamatok statisztikai adatokat is felhasználó elemzésére (lakosságszám, korösszetétel, épített lakások száma, vándorlási egyenleg stb.), a funkcionális változásokra, továbbá terepi bejárást és lakossági kérdőívezést is végeztünk. A kutatás az Új Nemzeti Kiválóság Program 2018/19 keretében valósult meg.

Gazdasági teljesítmény, és ami mögötte van. Gondolatok a térségi fejlődésről és fejlesztésről vas megye példáján

2020-05-19T11:18:16+00:00

A dolgozat célja egy térség általános teljesítményének negyedszázadra visszatekintő objektív elemzése, illetve annak - néhány konkrét szemponttal, jelenséggel illusztrált - vizsgálata, hogy a rendelkezésre álló "teljesítmény-mutatók" önmagukban alkalmasak-e egy terület állapotának generális minősítésére, s hogy az összesítő aggregátumok mögött milyen további, az összképet árnyaló tendenciák rejlenek. A konkrét elemzés mögött általános, elvi problémák is felsejlenek.

Changing economics – changing parliamentary electoral system in hungary over the 1989-2000 period

2020-05-19T11:18:16+00:00

This paper analyses how economic conditions had possible affects on the voting behaviour of people in parliamentary elections in post-1989 Hungary due to statutory changes over the 1989-2000 period. The analysis focuses on two topics. The first focuses on a number of theories implicating how different economic indicators influence voters. The second is that statutory changes condition voters’ responses to economic performance.

Gyermekrajzok és a települési-otthontudat

2020-05-19T11:18:16+00:00

A környezeti nevelő munkánknak a küldetése, a gyermek és környezete viszony harmonikussá tétele, fejlesztése. A környezet, környezettudat fogalmakat sokféleképp értelmezik az egyes diszciplínák, mindenképp része azonban a lakóhelynek és az iskolának települési környezete, és az ahhoz fűződő kognitív-affektív viszony. Kutatásunkban az ország távoli pontjain élő gyermekek lakóhely-attitűdjét vizsgáltuk kérdőíves módszerrel. Mit éreznek-gondolnak a 12-14 évesek a helyről, ahol élnek?

Halmazábrák újragondolva

2020-05-19T11:18:17+00:00

Korábbi tanulmányomkor ismertem meg a négy halmaz Venn-diagramját. Érdekelt az ötös. 1992-ben sem Internettel, sem hozzáférhető szakirodalommal nem találkoztam. Azóta több, jelenleg még nem publikált új szerkesztési módot találtam ki. Eljárásaim különbözők az eddigiektől. Az ábrák felhasználását korlátozza, hogy öt vagy több halmaz esetén nem, vagy csak bonyolultan szerkeszthetők. Az ábrákat más megközelítésből szerkesztettem meg.

W. R. Hamilton kvaterniói és az általánosított vektorgeometria megszületése

2020-05-19T11:18:17+00:00

A matematikában a kvaterniók a komplex számok négy dimenzióra történő nem kommutatív kiterjesztései. Először Sir William Rowan Hamilton ír matematikus, fizikus és csillagász vezette be 1843-ban (Hamilton-féle számoknak is nevezik).

A „global dimming” és a légiközlekedés felhőképzésének hatása a magyarországi napfényre

2020-05-19T11:18:17+00:00

A global dimming (globális homály) nevű jelenség a földfelszínt elérő napfény mennyiségét csökkenti, ez a környezeti rendszerekben változást hoz létre. Hazánkban a globálsugárzás tendenciájában az 1960-1990 közötti évek szakaszában évtizedenként 1,2%-os csökkenés észlelhető. Az 1990-es évektől a global brightening kifényesedés folyamata hazánkban is megjelenik. A természetes tényezőkön kívül a global dimming egyik oka lehet az antropogén tevékenység, ennek része a légiközlekedés felhőképzése. Két naperőmű teljesítményét vizsgáltuk. A Nap előtt tartózkodó kondenzcsíkos felhőzet hatása nyomán pillanatnyi teljesítményben átlagosan kb. 11,26±8,44%-os csökkenést tapasztalunk. A napi összesen megtermelt energiát tekintve átlagosan 6,21±4,25%-os visszaesés történik. Az éves napenergia termelésben becslésünk szerint átlagosan kb. 1-1,3% a kondenzcsíkok redukáló hatása.

A WRF regionális klímamodell dinamikai és fizikai beállításokra való érzékenységének vizsgálata

2020-05-19T11:18:17+00:00

Célunk a WRF regionális éghajlati modellként történő adaptálása a Kárpát-medence térségére. Ennek érdekében érzékenységvizsgálatot végzünk a modellel, melynek keretében rövidtávú, egy múltbeli évre vonatkozó szimulációkat készítettünk 50 km-es és 10 km-es horizontális felbontás mellett. Az egyes futtatások a dinamikai beállítások és a fizikai parametrizációs sémák tekintetében térnek el egymástól. Az eredményeket validáció céljából mérési adatokkal vetettük össze.

Közlekedésből származó környezetterhelések monitorozási lehetőségei

2020-05-19T12:32:21+00:00

A közlekedésből származó környezetterheléseket megfigyelő rendszerek tervezéséhez, ismernünk kell a fellépő környezeti hatásokat, így első körben azok feltárását végeztük el. A monitoring rendszer alapjainak pontosításához a szakirodalom mellett, meglévő utak környezeti hatásit vizsgáló rendszereket tanulmányoztunk. A vizsgálati eredmények és a tapasztalatok alapján feltártuk egy lehetséges monitoring rendszer legfontosabb paramétereit.

Alkalmazható vizsgálati módszerek a feliszapolódás mértékének meghatározására

2020-05-19T11:18:17+00:00

A Kárpát-medencében napjaink egyik fontos kihívása a hatékony árvízvédelmi módszerek kifejlesztése, melyet gazdasági, illetve lakossági szempontok indokolnak. A síkvidéki helyzetnek és a medencejellegnek a következménye a potenciális árvízveszély. Az árvízvédelmi startégiák és akciótervek elkészítése, továbbá a célok pontos meghatározása érdekében, elengedhetetlen a Kárpát-medencébe érkező folyók feliszapolódási jellegének és sebességének a vizsgálata. Napjainkban az egyre váratlanabb és heves árvizek egy új kutatási sorozatot indítottak el, amelyek során különböző módszerekkel vizsgálják a kutatók az árterek és hullámterek feliszapolódását.

Mobility part of the ecological footprint in education

2020-05-19T11:18:18+00:00

Sustainability is key to the future of mankind and the fate of our civilization. Most of the sustainable development goals, defined by the UN, and most of the global problems are strongly related to the ecological footprint, which measures human demand on nature, expressed as a single, easy-to-understand number that is scalable from an individual to a global level. The use of ecological footprint in education is being promoted by an international team of several institutions, by developing digital tools for both online and offline education under an Erasmus+ scheme. The part of ecological footprint that is associated with mobility (of both humans and goods) comes mostly from the amount of CO₂ produced by the means of travel (car, plane etc.). This excess CO₂, which comes from the high-energy lifestyle of today's societies, is the major cause of global warming, which most regard as the most imminent threat to human civilization on Earth.

In this paper we show some properties of the mobility part of the individual ecological footprint, how the size of it can be reduced and how it can be included in the education of teenagers.