Településföldrajzi Tanulmányok

ZÁRTKERTEK FÖLDHASZNÁLAT-VÁLTOZÁSAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A MEREDEKSÉG ÉS MEGKÖZELÍTHETŐSÉG TÜKRÉBEN PILISI MINTATERÜLETEN

Kinga Ablicz — Tue, 29 Mar 2022 00:00:00 +0000

Az 1960-as évek kezdetétől kialakított zártkerti területek az ország valamennyi
nagyüzemi mezőgazdaságot folytató településén jelen voltak. Az 1980-as évek
végére az ország 3100 településéből 1896-ban jött létre zártkerti övezet, mely
megközelítőleg 40.000 ha-on terült el (CSORDÁS 1993). A 2011-es földhivatali
4 ABLICZ KINGA
nyilvántartás alapján 1954 település rendelkezik zártkerti területtel, mely
országosan 200 475 ha-t fed le. Az adatok azt mutatják, hogy a zártkert létesítés
időszakában (1960-as évektől a rendszerváltozásig) nyomon követhető a
zártkerti területek növekedése (CSORDÁS 1993).
Az 1959-1990-ig létrehozott zártkertek jelentős része a jellemzően kiskertes
mezőgazdasági hasznosítási szerepét fokozatosan és részben veszítette el az
1970-es évektől kezdődő földhasználati átalakulás, differenciálódás
következtében (CSIRSZKI 2018, PÓCSI 2009.).

A MAGYAR BANKOK 2008 ÉS 2020 KÖZÖTTI BEZÁRÁSAINAK PÉNZÜGYFÖLDRAJZI KÖVETKEZMÉNYEI

MÁRTON EL-MEOUCH NEDIM, Levente Alpek B., Ádám Banai — Tue, 29 Mar 2022 00:00:00 +0000

Az egész Európában és így Magyarországon is tapasztalható bankfiók bezárási
trend előtérbe helyezte a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdését.
A klasszikus banki működésben a lakossági fókusszal rendelkező és a KVV-k alsó
szegmensét célzó bankoknál a fiókok meghatározó szerepet játszottak a
hitelezés és így a piaci részesedés növelésében. A hitelintézetek stratégiájában a
piacszerzés egyik legalapvetőbb módszere a bankfiókkal való megjelenés volt az
addig még ki nem szolgált területeken. Ezáltal a bankok egyre növekvő lakossági
hitelpenetrációt tudtak elérni a lakosság egyre erősebb pénzügyi bevonódása
miatt, aminek megtámogatása a fióknyitások egyik célja volt. E motivációk
mentén a bankfiókok száma egészen a 2008-2009-es pénzügyi válságig
emelkedett, mind Magyarországon, mind az Európai Unióban.

BUDAPEST SZAKRÁLIS TÉRSZERKEZETÉNEK JELLEMZŐI A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN

Attila Dobai — Tue, 29 Mar 2022 00:00:00 +0000

Jelen tanulmányban, arra törekszem, hogy betekintést nyújtsak, abba a
folyamatba, amely Budapesten a demokratikus fordulatot követő évtizedekben
játszódott le a városi szakrális térben. A politikai irányítórendszer teljes
átalakulása, új szellemi és gazdasági, szolgáltatási funkciókat eredményezett,
amely a városi szakrális térre is jelentős hatást gyakorolt (CSAPÓ-LENNER 2015). A
szakrális tér, mint sajátos tértípus jelenik meg a munkában (NEMES-NAGY 2009).
A szocialista rendszer tényként tekintett az egyház társadalomformáló
szerepére, a lelkipásztorok emberek feletti hatalmára és befolyására (WEBER
2005) éppen ezért a politikai hatalom eszközként és nem autonóm közösségként
kezelte a felekezeteket, egyházakat. Jelen munkámban példaként a Hit
Gyülekezete, a Golgota Gyülekezet szakrális tereinek jellemzőit mutatom be. A
két közösség kiválasztását az indokolta elsősorban, hogy nagyon hasonló
folyamatokon mentek keresztül a rendszerváltozás után és térszerkezetük is
azonosságokat mutat. A többi általam, korábban vizsgált felekezet terei márrészben- publikálásra kerültek.

LOKÁLIS HATÁSOK TÖMEGES TRANZIT MIGRÁCIÓ SORÁN – MAGYARKANIZSA ESETE SZERBIÁBAN, 2015

Olivér Kriska — Tue, 29 Mar 2022 00:00:00 +0000

Az egyre erősödő menekült migráció olyan kihívást jelentett a nyugat-balkáni
országok és települései számára 2015-ben, amelyeket korábban ilyen formában
nem tapasztaltak (KOCSIS –MICHALKÓ – SZABÓ – BALIZS – VARGA 2016, PASTORE 2019).
A menekültáramlás hatással volt makro- és mikro területi szintekre egyaránt, és
mind a helyi lakosság, mind a menekültek számára elfogadható menedzsmentet
igényelt (BIRD et al. 2020, MOLNÁR – SZENTE-VARGA 2020, ÖRDÖGH 2015). Szerbia
fontos tranzitterületként funkcionált ezen az útvonalon. Preševo, Belgrád,
Magyarkanizsa (Kanjiža) és a későbbiekben Šid települések fontos ún.
pihenőterületként vettek részt a(z) (in)formális korridor működtetése során.
Ezzel egy időben a helyi lakosok mindennapjai is megváltoztak, az
önkormányzatokat pedig nehéz kihívás elé állította a migráció, amelyre
kénytelenek voltak valamilyen formában reagálni. A tanulmányban bemutatom
Szerbia helyzetét a menekült migrációt tekintve, kezdve egy történeti
előzménnyel, amely elengedhetetlen a 2015-ös helyzet megértéséhez. Majd a
formalizált útvonal szerbiai szakaszából kiindulva az elemzésem központi
területe Magyarkanizsa település lesz. Interjúk és a helyi sajtó elemzésével
igyekszem bemutatni az ez időtájt a helyi lakosok életében bekövetkező
változásokat, illetve az önkormányzat és egyéb helyi szereplők tevékenységét,
feltárva és elemezve ezzel egy, a tágabb folyamatokon belüli lokális rendszert. A
tanulmány olyan főbb kérdéseket igyekszik megválaszolni, hogy milyen
jelentősebb aktorok vettek részt a migrációs hullám kezelésében 2015-ben,
milyen szereppel és feladatokkal rendelkeztek, és hogy ezen szereplők hogyan
viszonyultak, kapcsolódtak egymáshoz.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA

Tibor Lenner, Gábor Kovács, Tamás Csapó — Tue, 29 Mar 2022 00:00:00 +0000

Hódmezővásárhely környékén az emberi kultúra kibontakozását egy viszonylag
zárt vízrajzi környezet segítette. A Tiszához kötődő vízivilág két részre
tagolódott: egy mélyebb fekvésű, hajdan vizes területre, az ún. „Rét”-re és a
löszsíkság szárazabb területére, a „Mező”-re. A megtelepedésre a Tisza
öntésterületéből kiemelkedő „szigetek” kínáltak kedvező védelmi feltételeket. Az
itt élő emberi közöségek a környezetük helyi és helyzeti energiáira tudtak
támaszkodni (pl. a halban gazdag felszíni vizek, nád, építkezésre alkalmas ártéri
faanyag, illetve a kettős arculatú természeti földrajzi terület határa a MártélyHódmezővásárhely-Makó vonalon).

ÉRINTI-E A HAZAI TELEPÜLÉSEKET A GLOBÁLIS ELSÖTÉTÜLÉS?

Zoltán Mitre, László Lakatos — Tue, 29 Mar 2022 00:00:00 +0000

A global dimming (globális homály vagy globális elsötétedés) nevű jelenség a
földfelszínt elérő napfény (tartalma és energiája) mennyiségét csökkenti. A
jelenség feltételezett oka a természetes és a mesterséges forrásból légkörbe jutó
aeroszol részecskék nyomán az optikai mélység növekedése, a felhők visszaverő
képességének emelkedése, valamint antropogén eredetű felsőlégköri
tevékenység nyomán felhők (pl. kondenzcsíkok) megjelenése. E hatások révén
hőmérséklet csökkenés következik be, ugyanis a lecsökkent napfény nyomán a
központi csillagunkból a Föld felszínét elérő napsugárzás energiája csökken
(WILD 2009).

A KÜLTERÜLETEN ÉLŐK JELLEMZŐI

Zoltán Novák — Tue, 29 Mar 2022 00:00:00 +0000

Az elemzés bemutatja az ország külterületein élők demográfiai összetételét,
társadalmi, gazdasági jellemzőit és lakásviszonyait a 2011. évi népszámlálási
adatai alapján, és ezek alapján megpróbál választ keresni arra a kérdésre, hogy
mi húzódik meg a külterületi népesség számának 2001 óta tartó enyhe
növekedése mögött.
Külterület a települési önkormányzatok rendezési tervében meghatározott
belterület határán kívül fekvő rész, amely általában mező- vagy erdőgazdasági
terület. Külterületi lakott hely a város vagy község közigazgatási határa, valamint
a központi és egyéb belterületi határ közötti részen – a külterületen – található,
általában kisebb népességszámú településrész, amely lehet például őrház,
egymagában álló tanya vagy csoportos tanyák, üzemi lakótelep, faluszerű utcás
település.

A TENGELICI MAJOROK ÉS SZŐLŐHEGYEK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA

János Pintér — Tue, 29 Mar 2022 00:00:00 +0000

Hazánk településszerkezetének egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a népesség
jelentős része különböző típusú külterületi lakott helyeken él (BAJMÓCY ET AL.
2018). Közülük egykor meghatározóak voltak a majorok: a 20. század elején a
mai ország területén több mint 4600 majort tartottak nyilván. Az elmúlt
évtizedek során nagy részük elpusztult: a 2011-es népszámlálási idején számuk
1202-re, népességük az eredeti népesség 11-12%-ára csökkent (BALOGH 2015,
BAJMÓCY et al. 2018).
Napjainkban különösen nehéz a majorokban zajló folyamatok vizsgálata,
hiszen pusztán statisztikai adatok alapján történő beazonosításuk nem
lehetséges. Egyrészt, mert a majorok jelentős része nem őrizte meg eredeti
üzemközpont-lakóegyüttes jellegét, így funkcionális besorolás alapján nem lehet
őket lehatárolni. Másrészt, nem minden major maradt meg külterületi
lakotthelyként, számos közülük beolvadt a település központjába, egyéb
belterületté nyilvánították, vagy teljesen önálló településsé vált, gyakran egyedül
elnevezésük utal egykori eredetükre (pl.: puszta, szállás, major) (BALOGH 2015,
MASINKA 2018). Ezért, amennyiben fel kívánjuk tárni e településtípusokban zajló
társadalmi folyamatokat, elkerülhetetlen az empirikus kutatás (BALOGH 2015)

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS BÉKÉSCSABÁN 2004-TŐL NAPJAINKIG

Adél Veselicz — Tue, 29 Mar 2022 00:00:00 +0000

Békéscsaba a Dél-Alföldön, Békés megyében helyezkedik el, melynek 1950 óta a
székhelye, a megye gazdasági központja, egyben a közép-békési városegyüttes1
legmeghatározóbb települése. A város a Békéscsabai Járás központja, 1994-től
Megyei Jogú Város címet.
A rendszerváltozást követően a város sok tekintetben elmaradt az országos
átlagtól, ám az elmúlt években megindult a felzárkózása a többi megyei jogú
város közé. Gazdasága dinamikusan fejlődik és folyamatosan átalakul, a
leromlott városi területeket rehabilitálják, megindult a város modernizációja. A
helyi források szűkösek ezért azokat igyekeznek állami és Európai Uniós
forrásokkal kibővíteni, mely jól látható módon sikeresen működik az utóbbi 5-6
évben. Békéscsabaiként örömmel látom, hogy a város fejlődése felgyorsult, a
városvezetés és a térségi politikai szereplők sikeres lobbizásának köszönhetően.

BESZÁMOLÓ DR. DOBAI ATTILA MARCELIÁNPHD VÉDÉSÉRŐL

Tibor Lenner — Tue, 29 Mar 2022 00:00:00 +0000

A földrajztudomány egyike azon tudományterületeknek, amely nem
nélkülözheti a különböző térkategóriák használatát. A tér fogalmát nem
önmagában kell tanulmányoznunk, hanem a vizsgált jelenségek vonzatában,
ugyanis a tér részét képezi a világ meghatározásának. Előszőr is szögezzük le,
hogy a térnek a világ megértésében mindig is meghatározó szerepe volt és van
napjainkban is. Nem meglepő tehát, hogy a modernkor tér kutatásai, valamint a
különbözőtudományosértekezéseka tér fogalmáról,vizsgálatilehetőségeirőlés
értelmezéséről nemcsak a földrajzban, hanem más területeken is egyre
jelentősebb vitákat indukáltak. Másodszor: a térről szóló kortárs elemzésekben
fordulatot hozott az a szemlélet, hogy ma már egyértelműen elválik az ember
által létrehozott, alkotott tér és az attól függetlenül létező természet. Az előbbi
kategória felfogható úgy is, hogy az emberi környezetként megjelenő teret az
emberi tevékenység hozza létre. Így az ember a tevékenysége révén éli meg a
teret. Dobai Attila - okleveles alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész, jogász - a
vizsgálódásaiban pontosan a térnek és embernek ezt a kapcsolatát helyezte a
középpontba. Témájának a szakrális teret, mint tértípus bemutatását választotta
Budapest városi terében található felekezeti közösségeken keresztül. Kutatási
eredményeit„A szakrális tér dimenziói.Budapestszakrális térszerkezeténekegyes
aspektusai” címmel foglalta össze doktori értekezésében.

BESZÁMOLÓ CSÉBI MÁRK DOKTORI VÉDÉSÉNEK NYILVÁNOS VITÁJÁRÓL

Blanka Vanyúr — Tue, 29 Mar 2022 00:00:00 +0000

Csébi Márk, az Eötvös Loránd Tudományegyetem geográfus szakán szerzett
diplomát terület-és településfejlesztés szakirányon, majd doktori tanulmányait
az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának Földrajz-Meteorológia Doktori
Programjában végezte. Örömmel számolok be arról, hogy 2021. február 15-én
sikeresen megvédte „Az életminőség változásai Budapesten a XXI. század elején”
című doktori értekezését. A védés sajátosságaként említendő, hogy a 2020-tól
fennálló megváltozott életkörülményeknek köszönhetően a hagyományostól
eltérő módon, az online térben zajlott le, melyen jelen volt témavezetője Dr. habil.
Izsák Éva egyetemi docens, opponensei: Dr. habil. Egedy Tamás tudományos
főmunkatárs, egyetemi docens és Dr. Uzzoli Annamária tudományos
főmunkatárs, a bírálóbizottság tagjai, valamint számos kollégája és barátja. A
jelenlévők köszöntését követően a bizottság titkára, Dr. habil. Szalkai Gábor
ismertette a jelölt szakmai önéletrajzát, ezt követően a bizottság elnöke, Dr. habil.
Dúll Andrea DSc felkérte a doktorjelöltet, hogy tizenöt-húsz percben ismertesse
értekezését, kiemelve tudományos eredményeit.