Településföldrajzi Tanulmányok

In memoriam Beluszky Pál (1936-2022)

Róbert Győri — 2024-09-17

Néhány nappal 86. születésnapja eleitt, 2022. november 28-án elhunyt Beluszky
Páll geográfus, az MTA doktora, az MTA RKK (ma: KRTK RKI) nyugalmazott
tudományos tanacsadoja, a Magyar Foldrajzi Tarsasag tiszteleti tagja.

In memoriam Rechnitzer János (1952-2023)

Tamás Hardi — 2024-09-17

Az elmúlt években a településekkel, területi kérdésekkel foglalkozó
ismeretkorók, a települesfóldrajz, a regionális tüdomany, a terülletfejlesztes tóbb
nagy egyenisege, intezmenyeket, iranyzatokat megalapozo szemelyisege tavozott
el orokre. Sajnos 2023 nyara is ilyen veszteseget hozott a tüdomanyos kozosseg
szamara.

Beszámoló Muity György doktori védéséről

Gábor Pirisi — 2024-09-17

Néha igen cifra, kacskaringós utak vezetnek a társadalomföldrajz területén
megszerzett doktori fokozatig. Valósz́nűleg Muity György maga sem gondolta
volna mondjuk tz e ́ ́vvel ezelőtt, hogy idáig fajul �lörtölése a geográ�iával.
Eredetileg egy olyan műhelyből érkezett, a PTE hajdani Felnőttképzési és Emberi
Erőforrás Fejlesztési Intézetéből, ahol a humán és gazdasági tudományok
különböző területein dolgozó szakemberek alkottak együtt, egy kifejezetten
kreatv, konstrukt ́ v milio ́ ̋ben. Ha csak közvetetten is, de ennek a műhelynek a
fejlődésében is szerepet játszott egy geográfus, néhai Tóth József professzor úr,
aki nem csak a PTE rektoraként, hanem szemléletformáló előadásokat tartó
oktatóként is közreműködött a műhely életében, gy nem ve ́ ́letlenül került ki
onnan több társadalomföldrajzi doktor azután a pécsi doktori iskolában.

Beszámoló a XIX. Településföldrajzi Konferenciáról

Gábor Baranyai — 2024-09-17

2023. április 20-21.-én került megrendezésre Bükön a Településföldrajzi
Konferencia, immár tizenkilencedik alkalommal. Ezt a hosszú pályafutást a
rendezvénynek otthont adó város polgármestere, Németh Sándor (ELTE BDPK)
is kiemelte köszöntőjében. A szervezők részéről Csapó Tamás (ELTE BDPK) a
felvezetőjében megemlékezett azokról a kollégákról, akik a legutóbbi találkozó
óta hagytak el minket és azokról is, akik meghatározó szereplői voltak a
konferencia (és a szervesen hozzá tartozó Településföldrajzi Tanulmányok)
történetének. Azt is kiemelte, hogy ez a szakmai összejövetel egyedülálló
műhelymunkára biztosít lehetőséget a honi településföldrajz berkein belül. A
plenáris ülésen két részletben öt előadást és két megemlékezést hallgathattak a
jelenlevők Kozma Katalin (SZIE) levezető elnök koordinálásával.

Beszámoló Szőke Viktória PhD védéséről

Tibor Lenner — 2024-09-17

2023. május 24-én zajlott Szőke Viktória PhD értekezésének sikeres nyilvános
vitája Pécsett a PTE Földtudományok Doktori Iskolájában. Szőke Viktória az
ELTE TáTK Savaria Gazdálkodástudományi Tanszékének munkatársa
Szombathelyen. A jelölt Dr. Dövényi Zoltán DSc, professor emeritus
témavezetésével nyújtotta be doktori disszertációját „Gazdaság- és
településföldrajzi hálózatok összefüggései mezőgazdasági vállalatok példája
alapján Vas és Zala megyében” címmel. A bizottság elnöki feladatait Dr. Pap
Norbert DSc, egyetemi tanár (PTE TTK, Pécs) látta el, tagjai Dr. Kovács Teréz DSc,
professor emerita (PTE BTK. Pécs) és Szörényiné Dr. Kukorelli Irén DSc,
kutatóprofesszor emerita (ELKH KRTK, Győr) voltak. A szabályok értelmében a
védést megelőzően két opponens készített bírálatot a jelölt munkájáról.

Beszámoló Pánya István PhD védéséről

Tibor Lenner — 2024-09-17

„A hódoltsági területek középkori és kora újkori településtopográfiájának
kutatási módszertana Bács, Bodrog és Solt vármegyék példáján” címmel nyújtott
be értekezést Pánya István, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa a
Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolához. Témavezetői
Dr. Nagy Gábor és Dr. Bajmócy Péter egyetemi docensek voltak a SZTE TTIK
Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszékéről.

A falvak funkcionális típusai Magyarországon

Pál Beluszky — 2024-09-17

A Magyarország Nemzeti Atlasza Társadalom kötetének (KOCSIS 2021)
szerkesztése közben a hazai vidéki térségek társadalmi-települési folyamatainak
ismertetése során lehetőségünk nyílt arra, hogy a hazai faluállományt többféle
módon is csoportosítsuk, bemutatva ezzel azt az egyre növekvő komplexitást,
amely a falvainkat jellemzi (BELUSZKY et al 2021). A csoportosítás során
dinamikai, funkcionális és komplex (életkörülmények szerinti) csoportosítást
végeztünk, melyből e tanulmány a hazai faluállomány funkcionális típusaival
foglalkozik részletesen, hiszen az atlaszban erre terjedelmi korlátok miatt csak
korlátozottan volt lehetőség. A munkát Csatári Bálinttal kezdtük el hármasban,
azonban a további részben ő sajnos már nem tudott részt venni. A cikk
megjelenését Beluszky Pál sem érhette meg

A szuburbanizáció szakaszai, és azok térbelisége Magyarországon

Péter Bajmóczy — 2024-09-17

A szuburbanizáció az elmúlt időszak egyik legmeghatározóbb társadalmi
térfolyamata hazánkban, Budapest és a vidéki nagyvárosok viszonylatában
egyaránt (BAJMÓCY- GYÖRKI2012). Az átfogó urbanizációs folyamat e szakaszának
megjelenésével a népességnövekedés, valamint a beruházások súlypontja a
központi városokból az azt övező elővárosokba helyeződik át. Ennek hatására
pedig a városkörnyékek társadalmi-gazdasági, valamint műszaki-fizikai képe,
térszerkezete is jelentősen átalakul (TÍMÁR 1993).

Mi befolyásolja a vásárlói preferenciákat? - Empirikus kutatás négy hazai nagyváros négy lakótelepén

Gábor Nagy — 2024-09-17

A hazai lakótelepek kutatása a rendszerváltást követően itthon is a városföldrajz
kurrens témái közé emelkedett az 1990-es években (KOVÁCS et al. 1996; IVÁN
1996; DOUGLAS 1997), majd a korai városrehabilitációs programok adtak
lendületet és részben új megközelítést a kutatásnak (ENYEDI 1998; EGEDY2000/a;
2000/b; 2001; HAMILTON et al. 2005). Ezt követően a témát - átmenetileg -
háttérbe szorították új folyamatok (szuburbanizáció, lakóparkok stb.), de a Panel
Program eredményeinek kimutatása (SZABÓ et al, 2019; 2020) jelezték az
érdeklődés újbóli élénkülését. Eközben a lakótelep problematika új
megközelítésű vizsgálatában is születtek új eredmények (HESS et al; 2018; 2019)
például a Baltikum városaira, vagy a posztszovjet térségre (KAHRIG et al. 2010).
A lakótelepek eltérő fejlődési pályái a 2010-es évtizedtől kerültek a kutatás
homlokterébe (KOVÁCS ET AL., 2012), a megközelítésünk egyik pillérét épp erre
építettük. Ugyanakkor, míg a fenti tanulmány és mások (lásd pl. MARCZINCAK et al.
2015) a társadalmi indikátorok alakulására fókuszáltak, mi a lakáspiac
változásaira alapoztuk megállapításainkat.

A helyi önkormányzatok által kivetett helyi adók vizsgálata Hajdú-Bihar vármegyében 1997 és 2023 között

Gábor Kozma — 2024-09-17

A helyi önkormányzatok pénzügyi önállóságának legfontosabb alapját
Magyarországon napjainkban a helyi adók jelentik. Ezek azok a bevételek,
amelyekkel a települések vezetői többék-kevésbé szabadon gazdálkodhatnak, és
felhasználhatják azokat beruházásokra, Európai Uniós vagy hazai forrásokból
megvalósuló fejlesztések önerejének finanszírozására. Az egyedüli kivételt az
1990. évi C. törvény helyi adókról jogszabály 2021. január 1-tól hatályos 36/A.
§ paragrafusa jelenti, amely szerint „A települési önkormányzat által
megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel elsőként – a fővárosi
önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi
közösségi közlekedési feladat ellátására, a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásához szükséges összegen felüli bevétel különösen a települési
önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások
finanszírozására használható fel.”

Klasszikus telephelyelméletek összefüggései Vas vármegyei települések mezőgazdasági vállalkozásainak gazdasági tevékenysége alapján

Viktória Szőke — 2024-09-17

A tér rendező elveivel, a térelméletekkel és a telephelyválasztási elméletekkel a
földrajztudomány és a regionális gazdaságtan is foglalkozik. A
földrajztudományon, pontosabban a társadalomföldrajzon belül az egyes
részterületek a teret különböző korszakokban eltérő eszközökkel vizsgálták
(GEBHARDT - REUBER 2011) a társadalomföldrajzon belül fontosnak tartják a tér
jellemzőinek vizsgálatát, hangsúlyozva, hogy a teret a társadalom és a gazdaság
oldaláról egyaránt szükséges tanulmányozni. Kérdésként merül fel azonban,
hogy a korábban megalkotott, klasszikus – és saját korukban mérföldkőnek
számító – térszerkezeti modellek mennyire alkalmazhatóak a 21. század
térszerkezeti összefüggéseinek leírására: azaz a megállapításaik mennyire
igazolhatóak – vagy cáfolhatóak – empirikus adatokkal.

Területi politika kulturális beruházásokon keresztül. Modern Városok Program kulturális fejlesztési kísérletei három nyugat-magyarországi megyeszékhelyen

Zoltán Horváth — 2024-09-17

A területi politika a szerint a társadalom, a gazdaság, a földrajzi és természeti
adottságok, valamint az humánerőforrás térbeli együttesére épülő stratégia,
valamint annak gyakorlati megvalósítása, „olyan közpolitika, amely az adott
ország térbeli szerkezete alakításának hosszú távon érvényesülő elveit, irányait,
cél- és eszközrendszerét határozza meg.” (RECHNITZER – SMAHÓ 2011, p. 32.)
A hazai területi politikának 2010 után hazánkban a vidéken élő népesség
fokozatos csökkenésével kellett számolni, miközben kedvezőtlen iskolázottsági
és foglalkoztatási mutatókkal találkozunk. A mezőgazdaság visszaszorul, az ipar
bedolgozói feladatokat jelent. Némileg kedvezőbb a helyzet a városok esetében,
bár az ország Budapest centrikussága meghatározza a lehetőségeket.

Közterületek névadásának jellemzői Sopronban a kezdetektől napjainkig

Árpád Borsos — 2024-09-17

NIKITSCHER PÉTER „Hatalom, szimbólumok, hatalmi önreprezentáció és szimbolikus térfoglalás” című munkájának tartalmi lényege röviden: „A városi tér az azt
létrehozó nemzedékek kulturális, érték- és ideológiai rendszerének reprezentálója, szimbólumhordozója. Helyet ad eszmék, ideológiák, értékek és a politikai hatalom direkt vagy szimbolikus megjelenési formáinak. A hatalom – az ország, a város felett irányítást gyakorló politikai vezetés – szimbólumok segítségével létrehoz egy olyan struktúrát, amelyet aztán csak és kizárólagosan egyedül ural, annak megváltoztatására, átalakítására, használatának kialakítására csak ő jogosult, ezzel pozícióit nagymértékben erősíti. A jelek és szimbólumok köztéri elhelyezései egyenértékűek a tér szimbolikus elfoglalásával, birtoklásával, egyben az
éppen aktuális ideológiát legitimálja, erejét demonstrálja” (NIKITSCHER 2014).

A szegedi egyetemi eseményekhez köthető zajterhelés társadalmi konfliktusainak vizsgálata

Fruzsina Enyedi — 2024-09-17

A zajterhelés napjaink egyre jelentősebb városi környezeti problémája
(THONGYOU, et al. 2014; OZER, et al. 2009). A zaj – egészségre gyakorolt hatásán túl
– szubjektíven észlelt elemként is megjelenik a városlakók életében. A társadalmi
interakciók során a városban különféle zajok generálódhatnak, és ezzel együtt a
térben kialakulnak különböző gócpontok, melyek a zajjal kapcsolatos
konfliktusok forrásai lehetnek. Mindez többféle léptékben realizálódhat, a
szomszédsági zajtól egészen az egész városra kiterjedő fesztiválok zajáig. Így e
különböző léptékű és minőségű zajok adják együttesen egy város általános
„zajkarakterét” (FODOR 2001).

Szeged-Móraváros településmorfológiai jellemzőinek vizsgálata

Gábor Hegedűs — 2024-09-17

Kutatásunk céljai Szeged Móraváros településrészének épületállományi
vizsgálata, a városrész hármas tagozódásának és kisebb léptékű területi
különbségeinek bemutatása, az épületállomány átalakulásának bemutatása, a beépítés típusának, idejének és módjának jellemzése, és e tényezők Móraváros
lakóövezeti képét befolyásoló hatásainak bemutatása.
A kutatási mintaterület kiválasztásában fontos szerepe volt annak, hogy a
vizsgálatainkat olyan városrészben végezzük, ahol az általunk bemutatni kívánt
folyamatok látványosan megjelennek, és alátámasztják a felvetéseinket. A téma
indokoltságát bizonyítja, hogy Móraváros egy intenzíven átalakuló városrész
Szegeden belül. Az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a területe beépítettsége,
és a beépítettség lényegesen változott. Ugyanakkor az általunk választott
mintaterületet még nem vizsgálták részletesen településmorfológiai
szempontok szerint. A vizsgálat viszont indokolt tudományos szempontból,
hiszen például a 2000-es évek elején Csapó Tamás egy országos kutatásában
Móravárosra külön kitért. Olyan városrészként említette, ahol országos
viszonylatban is nagy számban van jelen a hézagos földszintes beépítési típus.
Szerinte e típus Magyarországon egyre inkább visszaszorul, és vélhetően teljesen
el fog tűnni a települési átalakulási folyamatok hatására (CSAPÓ 2004).

Egy aprófaluvá vált tanyaközség történetének főbb szakaszai a közigazgatási önállóságtól napjainkig (Örménykúti esettanulmány)

János Pintér — 2024-09-17

A tanyák kialakulásáról, a tanyás térségek helyzetéről és azok társadalmát sújtó
problémákról ugyan számos munka született az elmúlt évtizedekben (BECSEI
1983, BELUSZKY 1968, CSATÁRI 2004, ERDEI 1976, KRÚDY 1931, LETTRICH 1968, NAGY –
ET. AL. 2016, SIMKÓ 1909, SZABÓI 1929), de kifejezetten a tanyák működési keretéül
szolgáló tanyaközségek belső folyamatairól már kevesebb kutatás jelent meg
annak ellenére, hogy a magyar vidék speciális elemét alkotják (BAJMÓCY 2001,
BENISCH 1939,BELÉNYI 1995,DURÓ 2000,ORBÁN 1980). Ezek a jellemzően 20. század
során a mezővárosaink egykori határából leginkább felülről vezérelt módon
kialakított települések nem tekinthetők homogén csoportnak, társadalmigazdasági folyamataikat és perspektíváikat tekintve rendkívül differenciált
képet alkotnak: megtalálhatók közöttük dinamikusan növekvő (elsősorban a
nagyvárosok vonzáskörzetében lévő), valamint periférikus helyzetű,
halmozottan hátrányos települések egyaránt.

A szubkultúrák és a városi tér kölcsönhatásai

Dávid Botond Till — 2024-09-17

Egy város arculatát, életét és imázsát elsősorban annak lakói határozzák meg,
alakítják ki. Akárcsak a lakosok száma vagy összetétele egyéb demográfiai
tényezőkkel párhuzamosan, úgy változik folyamatosan a település is. A 20.
század második felében, még távol a digitális kor lehetőségeitől, a városi tér új
kezekbe került, alakulását ettől fogva maguk a város lakói határozták meg.
Mozgalmak szerveződtek, amelyek alapjaiban rázták meg a modern társadalmat,
önkifejezésükre az egyetlen olyan platformot választották, ahol maradandót
alkothattak: az utcát. E szerveződések, érdekcsoportok körül alakultak ki a
szubkultúrák, melyek tovább színesítették a társadalmat (HAENFLER 2014). Az
általános elégedetlenség, a nehéz életkörülmények, az infláció és az egyre
nehezebbé váló boldogulás egy egész generációt sodort a kilátástalanságba. Az
1970-es évek Londonja sem jelentett kivételt, az akkor kialakult trendek mind a
mai napig fellelhetőek a városban, a fiatalokból álló, alacsony gazdasági, de
rendkívül magas kulturális tőkével rendelkező csoportokkal párhuzamosan
(GORNOSTAEVA, CAMPBELL 2012). A szubkultúrák hatása a városi terekre NyugatEurópában viszonylag korán megkezdődött, ugyanakkor a trendek nemsokára
globálissá váltak, a társadalmi nehézségek és a kilátástalanság további
társadalmi változásokat okoztak. Az így létrejött, reménytelennek látszó helyzet
nagyban hatott a terület ifjúságára, és foglalt házakban, kiégett lakásokban,
pincékben, vagy nem ritkán az utcán mára világszerte ismert közösségek,
szubkultúrák és csomópontok születtek (MIRET, WIEDERHORN 2020). A városi
térben, valamint az épített környezetben feltűnnek a szubkultúrák nyomai street
art formájában (STAHL 2016).