Győr történeti-településföldrajza

Absztrakt

A települések mai képében hosszabb fejlődésük eredményei összegződnek. Ezért a te­le­pülések mai életjelenségeit, a településrendszerben ellátott funkcióit és morfológiai ar­culatukat nem érthetjük meg a történeti vonatkozásaik nélkül. E történeti vo­nat­ko­zá­sok közül a települések alaprajza hűen tükrözi a települések fejlődését.

Mendöl Tibor Általános településföldrajz című monográfiájában ugyanakkor an­nak a véleményének adott hangot fél évszázaddal ezelőtt, hogy a magyarországi vá­ro­sok alaprajzi fejlődése meglehetősen kevéssé kutatott terület még (Mendöl T. 1963). Ez a megállapítás ma is érvényesnek tekinthető, annak ellenére, hogy a hazai te­le­pü­lés­földrajzban az elmúlt fél évszázadban jelentős városföldrajzi kutatások zajlottak. Ez­ek a munkák korábban azonban a Kárpát-medence egészére (Bulla B. – Mendöl T. 1999; Frisnyák S. 1996), vagy Magyarországra koncentráltak (Beluszky P. 2003; Csapó T. 2005). Csak az utóbbi években figyelhető meg az, hogy felerősödött az egyes te­le­pü­lé­sek városszerkezeti, alaprajzi fejlődésének a vizsgálata (Csapó T. – Kocsis Zs. 2006, Csapó T. – Lenner T. 2007, Lenner T. 2008, 2009, Bajmócy P. 2009, Dövényi Z. 2009, Frisnyák S. 2010). Ezekben a publikációkban közös az, hogy mindegyik szerző vizs­gál­ta a település fejlődési pályáját és elemezte a településszerkezet változásait. Szem­lé­le­tük­ben a település belső térbeli struktúrája magában hordozza a történeti fejlődésének pályáját.