Agglomerációk jelene és jövője Somogyországban
Absztrakt
A szuburbanizáció időszakában kialakuló település-együttesek a fejlődés, a növekedés fő színterei ma is. A poszt-szocialista államokban sajátosan alakuló folyamat a rendszerváltás után vett új lendületet (Enyedi Gy. 2011). Versenyképességük révén a tőke, a munkaerő egyre inkább az agglomerációkban koncentrálódik, és a magas népsűrűség ellenére elsődleges célpontjai a migrációnak is (Nagy G. 2006). A népességmozgás azonban már egy ideje az agglomerációk szuburbán övébe irányul, s a többnyire magasabb végzettségű dinamikus munkaerő szelektív vonzásával demográfiai nyereségük minőségi változást is hoz (Bajmócy P. 2010). Somogy azon kevés megyénk egyike, ahol a KSH két agglomerációt is megkülönböztet. Tóth József szerint a somogyi megyeszékhelytől Dombóvár felé húzódó urbanizációs tengely még csak a település-együttes fokát éri el, míg Bajmócy Péter (2012) migrációs adatok alapján nyolc biztos és közel húsz bizonytalan szuburbán falvat mutatott ki itt (Tóth J. 2008. Bajmócy P. 2012)). Eközben Kaposvár némileg eltérő fejlődési pályán halad, mint a többi hazai centrum. A sokáig alig lakott Balaton parton a 20. században kifejlődő speciális nyaralóövezet a Dunántúl egyik dinamikus térsége napjainkban is.