A MAGYAR SMART CITY FEJLESZTÉSI KÖRNYEZET

Absztrakt

Az okos városról (smart city) való gondolkodást alapvetően az infokommunikációs technológia (IKT) forradalma és a társadalmi hálózatok szerepének növekedése hívta életre. Az okos városok ugyanis a transznacionális kapitalizmus termékei, amelyek globális kihívásokra igyekeznek választ adni, mint például a folyamatos gazdasági növekedési kényszer, a nemzetközi versenyben való helytállás szükségessége, amelyhez a technológia újfajta megoldásokat kínál. Az IKT robbanásszerű fejlődése és elterjedése következményeképp egyre több mobil eszköz, valamint szenzor kerül használatba, ezáltal a „dolgok internete” (internet of things) azaz az internetre kapcsolódott eszközök száma megsokszorozódik (Sallai et al. 2018). A városokban ezeknek az eszközöknek a kapcsolódásai a települési működés egyre összetettebb alrendszereit és azok ellenőrző-irányító platformjait hívják életre. Egyre nagyobb szükség van a közlekedési-, kommunikációs- és energiahálózatok, illetve általában a gazdaság, a környezet, a közlekedés, a társadalom, a kormányzás, vagyis az állampolgárok adminisztrációjának fejlesztésére. A technológiai megoldások alkalmazása tehát kihívás, de lehetőség is az okos városok számára, hogy összekapcsolják és optimalizálják a település kritikus erőforrás- és infrastrukturális rendszereit (Harrison-Donnelly 2011, Anthopoulos et al 2015, Baji 2017, Caragliu-Del Bo 2018,).