AZ ÁLLAM- ÉS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETSZERVEZÉSEK HATÁ-SA A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATÁRA SOMOGY MEGYÉBEN
Absztrakt
Hazánkban nincs egyetlen megye sem, melyet a második világháborút lezáró békét követően napjainkig változtatások kisebb-nagyobb mértékben ne érintették volna. A jelenségre még az új, a 3. évezred fordulóján is akadt példa (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Csikvánd, Gyarmat, Fenyőfő, Lázi, Románd, Sikátor, Szerecseny, Veszprémvarsány átcsatolása Veszprém megyéből Győr-Moson-Sopron megyéhez). A megyén belüli területszervezési szintek esetében erre többször is sor került.
Egy kiterjedtebbre tervezett kutatás első lépéseként a legtöbb változást átélt, számottevő anomáliát magával cipelő Borsod-Abaúj-Zemplén megye vizsgálatát követően a „kevésbé problémás” Somogy megyét vettem górcső alá (Borsos 2015). A hivatkozott előzmény okán a területszerveződés, a területszervezés elvi kérdéseinek részletesebb megismétlésétől eltekintenék, csupán azok utalására szorítkoznék:
