ADALÉKOK A MISKOLCI AGGLOMERÁCIÓ GAZDASÁGÁNAK FUNKCIONÁLIS, ÁGAZATI ÉS TERÜLETI ÁTALAKULÁSÁHOZ

Absztrakt

A magyarországi agglomerációk kialakulásában és formálódásában mind a politikai, mind a társadalmi-gazdasági folyamatok évtizedek óta markánsan megjelentek és napjainkban is hatást gyakorolnak (Tímár 1999, Dövényi – Kovács 1999, Kovács 2005, Keil –Young 2011). A szuburbanizációs folyamat egyes szegmensei közül korábbi tanulmányaimban a társadalmi folyamatok egy-egy elemét mutattam be. Az egyes települések helyi társadalmi struktúráinak átalakulása együtt járt a társadalom és a gazdaság térbeliségének megváltozásával, a miskolci agglomerációban érzékelt egyenlőtlenségek növekedésével (Kristóf 2014, 2015, 2016). A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenséget fokozta a szuburbanizáció, amelynek épített környezetet és a helyi társadalmat átformáló hatása mindössze tíz Miskolchoz szorosabban kapcsolódó településre terjedt ki (Kristóf 2015), kiemelten kedvező helyzetbe hozva e folyamat által érintett kisvárosokat és községeket. A társadalmi szuburbanizáció által leginkább átalakuló 10 település (Arnót, Onga, Kistokaj, Mályi, Felsőzsolca, Szirmabesenyő, Nyékládháza, Bükkaranyos, Bükkszentkereszt és Kisgyőr) háztartásainak – a reprezentativitás kritériumainak is megfelelve – egy részét (975 db) 2016 tavaszán kérdőívek segítségével felmértem. A kérdőívek feldolgozása folyamatos, ezzel szoros összefüggésben azonban a miskolci agglomeráció gazdasági átalakulását és ennek legfontosabb ágazati és térszerkezeti következményeit is vizsgáltam az Opten Cégkódtár működő vállalkozásokra vonatkozó adatainak segítségével. Egy térség gazdaságáról az ott tevékenykedő vállalkozások száma és összetétele fontos tájékoztatást nyújt, mind a gazdaság szerkezetéről, mind annak térstruktúrájáról.