SZEGED LAKÓTELEPEINEK KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSE KÖZÖSSÉGI KERTEKKEL
Absztrakt
A városi társadalommal már a 19. század közepe óta foglalkoznak a szociológusok. Megállapításaik eredményeként a városi társadalom fragmentáltsága, rendszertelensége, az egyének elszigeteltsége meghatározó prekoncepcióvá váltak a kutatások során. Későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy ugyan a városok makro szinten az egyének laza homokkupacaként írhatók le (Weber 1970), mégis szomszédsági lépték vizsgálata esetén nagyfokú kohézióval jellemezhetők. A kohézió azonban nem állandó, a környezeti, társadalmi, gazdasági hatások megváltozása átalakíthatja, vagy meg is szüntetheti azt. Gazdasági tényezők közül kiemelhető a tőke, amely szelektív jellegéből adódóan bizonyos területeket fel, másokat leértékel (Boros et al. 2008; Dear – Flusty, 1998; Harvey, 1989). A városfejlődésben a tőke térformáló szerepe dzsentrifikálódó vagy slumosodó városrészek képében, vagy ipari barnamezőként jelenhet meg. A helyi társadalmak pedig e folyamatok elszenvedői, s a településfejlesztés feladata a negatív hatások enyhítése, a kohézió lehetőségének biztosítása megfelelő fejlesztési eszközök alkalmazásával.
A poszt-modern városfejlődés Magyarországon is a városok átalakulását eredményezte. A rendszerváltást követően a hazai városokban kiterjedt ipari barnamezős területek (Kiss 2010), megújuló belvárosok (Kovács 1998) és pozíciójukat vesztő lakótelepek jelentek meg (Egedy 2001; Erőss 2013). A lakótelepek épületállománya jelentős mértékben leromlott, melyek megújítását a piac megtérülés hiányában nem végezte el, s csak az állami fejlesztési programok biztosítottak részleges megoldást. A piaci leértékelődés mellett azonban a lakótelepek veleszületett problémája a lakókörnyezet rossz minősége is. A lakótelepen sokszor nincsenek meg a feltételek a lakosok integrációjának biztosításához, ezért jellemző az egymástól való elszigetelődés és a gyenge társadalmi kohézió.
A lakótelepi kohézió növelése céljából szükséges a lakosok számára vonzó és minőségi közterek kialakítása, ahol lehetőségük van egymással kapcsolatba lépni, egymást megismerni (Gehl 2014; Nagy 2014). A közterületek minőségének emeléséhez és a helyi közösség fejlesztéséhez járulnak hozzá a közösségi kertek. A közösség a kertek angolszász megnevezésében – community gardens –, is megjelenik, ami annak hangsúlyos szerepére hívja fel a figyelmet (Firth et al. 2011). Vagyis kívánatos lenne a hazai fejlesztési gyakorlatba beépíteni a közösségi kerteket. Tanulmányom fókuszába a hazai lakótelepeken létrehozott kertek kerültek. Kutatásomban arra kerestem a választ, hogy a közösségi kertek alkalmazhatóak-e a lakótelepi közösségek kohéziójának érősítése céljából.
