HANYATLÓ ÉS MEGÚJULÓ VÁROSRÉSZEK A HAZAI NAGYVÁROSOKBAN

Absztrakt

A hazai városfejlődésben alapvetően új feltételeket teremtett a rendszerváltozás. 1990 előtt az erős állami beavatkozás határozta meg a folyamatokat, amely a valódi önkormányzatiság teljes hiányából táplálkozott. A városokban egy torz gazdasági szerkezet volt jellemző, amelyben az ipar túlsúlya dominált, a szolgáltatások meglehetősen fejletlenek voltak. Az állami ideológia alapja az ,,osztály nélküli társadalom’’ eszméje volt, amely egy társadalmi homogenizációt hozott létre. A szabad ingatlanpiac hiányának következtében a városok szövetében egy nagyfokú funkcionális keveredés alakult ki, a városfejlesztés az ipari építésű lakótelepek létesítésében összpontosult, amellyel párhuzamosan egyre elhanyagoltabbá váltak a városközpontok (KOVÁCS 2001).