ADALÉKOK AZ ÚJ GAZDASÁG TÉRNYERÉSÉNEK MEGISMERÉSÉHEZ BUDAPESTEN

Absztrakt

Napjaink nagyvárosainak belső átalakulásában jelentős szerepet játszik az új gazdaság jelensége, mely a poszt-fordista termelési rendszer lassú térnyerése nyomán évtizedek óta rányomja a bélyegét a városok gazdasági fejlődésére (Hutton, 2008; Indergaard, 2009). Ennek eredményeképp az új gazdaság cégeinek vonzása fontossá vált főleg az észak-amerikai és nyugat-európai városoknak, nemcsak a város gazdaságának élénkítése miatt, hanem a város-rehabilitációs és dzsentrifikációs hatásuk miatt is (Pratt, 2009; Casellas et al. 2009; Martin-Berlot et al. 2010; Bontje et al. 2011).

A nemzetközi szakirodalomban vita van arról, hogy az új gazdaság tevékenységeivel foglalkozó cégek milyen mértékben képviselnek más telephely-preferenciákat, mint a klasszikus ipari kapitalizmus régebbi tevékenységei  (Helbrecht, 1998/a; Florida, 2005). Kutatásom középpontjában e vitán belül is elsősorban az ún. „kemény” és „puha” telephelytényezők (Keresnyei et al. 2015) szerepe áll. Kemény telephelytényezők hagyományosan a tőke, munkaerő, ingatlanárak és elérhetőség, míg ezzel szemben a puha tényezők a városrész esztétikai értéke illetve a kulturális miliője.

A kutatás során olyan budapesti cégeket kérdőíveztünk, melyek az új gazdaság valamelyik tevékenységi körével foglalkoznak, és fő kérdéseink a dolgozók életkorára, a telephelyválasztásuk motivációira és a környékbeli cégekkel való együttműködésre fókuszáltak. A kutatás eredményei inkább a kemény telephelytényezők létjogosultságát erősítették meg Budapesten, habár néhány cégtípusnál már a nyugat-európai, illetve észak-amerikai trendek is megfigyelhetők.