A KÖZÖSSÉGI KERTEK, MINT A NAGYVÁROSI DZSENTRIFIKÁCIÓS FOLYAMATOK PRODUKTUMAI? - A BUDAPESTI LEONARDO KERT ESETE

Szerzők

  • Csaba Bende

Absztrakt

Az elmúlt években újabb reneszánszát éli a városi mezőgazdaság és a közösségi kertek is. A városi lakosság részéről egyre inkább megmutatkozik az igény az élhető városok iránt, s ezt civil szervezeteken, megmozdulásokon, és saját életvitelükön keresztül kommunikálják a városok vezetése felé. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább hangsúlyozzák a városi zöldfelületek jelentőségét, azok számának növelését és minőségi fejlesztését követelik.

A városi népesség növekedése miatt a Föld népességének 53%-a városokban él (DWUA 2016). Emiatt a lakosság a természettől, a termőföldtől és az elfogyasztott élelmiszertől is elidegenedik (Morris et al. 2003), s a növekvő felvevő piacukat csak egyre távolabbi területek élelmiszereivel tudják kielégíteni. A szállításból adódó környezetszennyezés globális problémákat indukál, amik negatívan hatnak vissza a városi lakosság életminőségére. Ezt felismerve egyes fogyasztói csoportok körében döntéshozatali faktorrá emelkedik a termék származási helye, s néhányan városi mezőgazdasági termelés felé fordultak. Ez a szándék többek között az USA-ból kiinduló közösségi kert mozgalomban materializálódott.

A közösségi kertek széleskörű elterjedését követően a városi önkormányzatok kialakították a kertekre vonatkozó szabályozást, s hol támogató, hol restriktív módon viszonyult azokhoz (Staeheli 2002). Az elmúlt években a városi önkormányzatok kezdték beépíteni városfejlesztési eszközeik tárházába a kerteket, s azok városrehabilitációs céllal is megjelentek (Meine Seestadt 2013; Rosol 2010). Ez mutatja azt, hogy a városi lakosok igénye az élhető városok iránt megértő fülekre talált a döntéshozóknál, valamint fontossá vált a városok és tereik fenntartható fejlesztése, és a lakossággal együttműködésben történő kialakítása (Nagy 2016; Vedrédi 2014).

A közösségi kertek városfejlesztési célú alkalmazása azonban számos kérdést vet fel. A szakirodalom sem tárta fel, hogy a kertek hogyan járulnak hozzá környékük dzsentrifikációjához. Tanulmányom főkérdése is erre vonatkozik, s próbálom feltárni, hogy a Leonardo kert hogyan illeszkedik a Középső-Józsefvárosban tapasztalt dzsentrifikációs folyamatba. Milyen a viszonya a jelenséggel, annak okozója, avagy mellékjelensége, hasznos vagy káros a megléte?

##submission.downloads##

Megjelent

2022-01-12

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek