KRASSÓ-SZÖRÉNY VÁRMEGYE APRÓFALVAI (1910-2011)

Absztrakt

Krassó-Szörény vármegye a Krassó és Szörény vármegye egyesítéséről szóló 1880. évi LV. törvénycikk alapján 1881-ben alakult, így a Magyar Királyság egyik legkésőbb létrejött közigazgatási egysége volt. Krassó-Szörény 1910-ben a történelmi Magyarország második legnagyobb területű vármegyéje (11074 km²), népességszámával (466147 fő) a hetedik, népsűrűsége alapján (42.1 fő/ km²) az ötvenhetedik helyet foglalta el. A vármegye településföldrajzi viszonyaira mind a természeti környezet (Ruszka-havas, Bánsági-hegyvidék, Godján, Szárkő), mind az itt élő népesség alapvető hatást gyakorolt. A földrajzi adottságok által determinált településhálózat alapján Krassó-Szörény vármegye évszázadok óta a Bánság tradicionális apró- és kisfalvas vidéke. A vármegye területét a török uralom alatt a tényleges katonai események kevésbé érintették, kedvező helyzetet teremtve a településhálózat nagy részének kontinuitásához. A pozsareváci békekötéskor (1718) a Temesi Bánság népességének zöme a későbbi Krassó-Szörény vármegye területén élt (1. táblázat).