A DEVECSERI ÉS AJKAI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI JELLEMZŐI

Absztrakt

A Devecseri és Ajkai kistérségek egykor összetartozó településállománya a 2010. évi CXLIX. törvény nyomán, 2011 januárjától tartozik két különböző területi statisztikai egységhez. A rendelkezést követően újra kialakuló kettős felosztás nem volt előzmények nélküli, hiszen Devecser korábban már működött járási székhelyként, de 1971-ben a székhely-funkció Ajkára való áttelepítésével önállósága megszűnt, neve Ajkai járásra módosult. A járási rendszer 2013. január 1.-i ismételt bevezetésével már eleve két külön közigazgatási egység jött létre, Ajka és Devecser központokkal. A két járás, illetve a két kistérség településállománya azonban nem teljesen fedi egymást: Noszlop a Devecseri járás része, de kistérségi besorolása eltérő: az Ajkai kistérség települése. Ugyanakkor Bakonypölöske az Ajkai kistérséghez tartozik, a járásból azonban kimaradt, Pápához sorolták. Összességében ez azt eredményezi, hogy a két területi lehatárolás nyomán kialakult településállományok számban ugyan megegyeznek, de az azokat alkotó települések körében eltérés mutatkozik. Mivel tanulmányunk főként kvantitatív jellegű, településföldrajzi szemléletű, s nem igazgatási szempontokat követ, a kistérségi felosztás használata mellett döntöttünk.

A két kistérség településeik mindennapi kapcsolatai, lakosságuk térpályái, valamint a hasonló táji adottságokból fakadóan egységet is alkot, s településeik demográfiai folyamataiban is találunk hasonlóságokat (szinte kivétel nélküli természetes fogyás, zömében vándorlási veszteség, s ezekből fakadóan jelentős népességszám-csökkenés), mégis, településföldrajzi jellemzőikben a különbségek is szembetűnőek. A Devecseri kistérségben dominálnak az alacsony lélekszámú, elöregedett aprófalvak, melyek fogyása dinamikus, s a jelenlévő, ötszáz főnél ugyan népesebb, de kevesebb, mint ezer lakosú kisfalvak jelenléte miatt az aprófalvasodás bázisa továbbra is adott. Az Ajkai kistérség települései – fogyásuk ellenére – jóval nagyobbak, a kistérség lélekszámának apadásában a fő ok maga a térségi központ, Ajka városa. Aprófalvai relatíve nagyobbak, kisfaluval pedig alig rendelkezik. A két kistérség településeinek külterületein találunk majorokat, szőlőhegyeket, erdészlakokat, vasúti őrházakat, gátőrházakat stb. Arányaikban viszont elmaradnak a Veszprém megyei átlagtól. Ez közös vonásuk. A különbség pedig az, hogy a jóval aprófalvasabb Devecseri kistérségben számos olyan községet találunk, amelyhez nem tartozik külterületi települési típus, szemben a nagyobb településekkel, nagyobb határral, s nem utolsósorban sokkal népesebb kistérségi központtal rendelkező Ajkai kistérséggel, ahol jóval kedvezőbbek e településformák kialakulásának feltételei. Az itt felsorolt, de részleteiben nem magyarázott és igazolt településföldrajzi hasonlóságok és eltérések vizsgálata jelenti kutatásunk tárgyát.

A két kistérség területén számos olyan településföldrajzi folyamatot is megfigyelhetünk, melyek részben az országos folyamatok helyi leképeződéseiként tekinthetők (aprófalvasodás, városhatáron belüli szuburbanizáció, a borvidéki települések speciális demográfiai trendjei), részben pedig helyi speciális tényezők (Devecser és Ajka funkciócseréje). Tanulmányunkban a két kistérség általános településföldrajzi jellemzésén túl e folyamatokra térünk ki.