APRÓFALVAK, MINT REKREÁCIÓS ÉLETTEREK – KISÚJBÁNYA

Absztrakt

A rekreációs terek kialakulásának egyik előzménye Magyarországon, mely a társadalom szintjén a szükséglethez és motivációs bázishoz kapcsolódik, az 1960-1970-es évekre jellemző belföldi és nemzetközi turizmus bővülése. Magántelkes rekreációt szolgáló üdülőterületek és zártkerti térségek alakultak ki a magyarországi városok környezetében.  Ilyen rekreációs terek létrejötte figyelhető meg mind a városokon belül, mind pedig az azok környezetében található településeken. A rekreációs térré átalakuló falusi településeket „poszt-produktivitás” jellemzi, azaz hagyományos termék előállítás helyett a lakóhelyi, rekreációs, üdülési funkciók erősödnek fel. Mára a funkcionális településtípusokon belül a rekreációs települések elkülönítése is bizonyítást nyert, a rendszerváltás utáni megismételt településtipizálásában az üdülési funkció már határozottan elkülönítette és külön klaszterbe sorolta e településeket (Beluszky - Sikos 2007). Ebben a klaszterben megjelentek az aprófalvak is, lehetőséget kapva a fennmaradásukat veszélyeztető súlyos problémák leküzdésére, hiszen sok esetben ezek a települések gyönyörű természeti környezetben fekszenek, melyek jól hasznosítható turisztikai potenciált rejtenek magukban. Ilyen település Kisújbánya is, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén lévő aprófalu, jelenleg 13 fő állandó lakossal. A 18. században létrejött sváb település két évszázadon át 300 fős népességgel rendelkezett, majd 1945 után egy lassú népességcsökkenést követően az 1970-es évek elején, drasztikus hirtelenséggel, mintegy 2-3 év alatt szinte teljesen elnéptelenedett, a tarthatatlan rossz közlekedési viszonyoknak köszönhetően. Ebben az időszakban azonban megkezdődött Kisújbányán egy jellemzően városi, értelmiségi lakossághoz köthető rekreációs célú telekfelvásárlás, amely tulajdonképpen megmentette a települést a teljes elnéptelenedéstől.  Az utóbbi években az egyre erősödő helyi összefogásnak köszönhetően pedig egyrészt sikerül nyitni a turizmus felé, másrészt kiemelten fontos marad a helyi autentikus értékek megőrzése is, mint például az eredeti sváb falukép, ami Kisújbánya egyik legfontosabb vonzerejét jelenti. Az esettanulmány jó példája annak a folyamatnak, amely a város-és a vidék átalakuló értelmezésében a szabadidő eltöltés különböző formái jelentenek. Kisújbánya kitűnő példája e kapcsolatrendszernek, ugyanakkor napjainkban túllép a hagyományos - saját használatra szóló-üdülőfalu funkción és az új helyi közösség erejére jellemzően nyit a külvilág felé, megmutatva értékeit a turisztikai piacon.