A TURIZMUS HATÁSA EGY KISVÁROS FUNKCIONÁLIS VÁLTOZÁSAIRA – MÓRAHALOM PÉLDÁJA

Absztrakt

A turizmus nemzetgazdaságban betöltött szerepének felértékelődésével egyre több város helyez hangsúlyt az idegenforgalomra, ezáltal átalakítva vagy megerősítve a település korábbi szerepkörét. A turizmus számos módon befolyásolhatja az épített környezetet, például a turisztikai célterületeken csökkennek a korábbi (hagyományos) terület használati módok és nő a beépített területek aránya (Martonné – Szilágyi 2008), erősödik a település rekreációs funkciója (Csapó – Kocsis 2006). A turizmus fellendítése érdekében számos történelmi városközpontot felújítottak, vagy új funkciókkal bővítettek ki (pl. Debrecen, Hajdúszoboszló). De nemcsak nagyvárosaink, hanem kisebb településeink is egyre nagyobb gondot fordítanak a településkép javítására a turistaforgalom növelése érdekében (Michalkó et al. 2009).

Mórahalom, melyet jelen tanulmány példájának választottam, jól tükrözi mindazt a változást, amelyet az idegenforgalom megjelenése eredményezhet. A kezdetben alapvetően mezőgazdasági jellegű tanyás település ugyanis az elmúlt évtizedben, elsősorban a fürdő fejlesztéseinek köszönhetően, jelentősen átalakult, bővült a város szerepköre. A város egészségturisztikai célterületté vált, megújult, és számos épület funkcióváltáson ment keresztül.

A tanulmány célja Mórahalom példáján keresztül bemutatni egy, a turizmus erősítése érdekében létrejövő, sikeres funkcióbővítő városfejlesztést. A tanulmány készítése során arra kerestem a választ, hogy az elmúlt évtized fejlesztései hogyan hatottak a település fejlődésére? Milyen új funkciók jelentek meg Mórahalmon és hogyan? A kérdések megválaszolásához a KSH-tól és a városi önkormányzattól kapott statisztikai adatokat elemeztem, valamint terepi felmérést végeztem (mely során elsősorban a beépítések milyenségét, a házak állapotát, típusát figyeltem meg) és interjúkat készítettem helyi lakosokkal, szakértőkkel.