DESZTINÁCIÓFEJLŐDÉS – KIEGYENLÍTŐDÉS VAGY DIFFERENCIÁLÓDÁS?

Absztrakt

A turisztikai desztináció fogalmának nincsenek objektív, egyértelműen rögzített, mutatókon alapuló ismérvei. Turisztikai desztináció (Buhalis 2000, Framke 2010, Varra L. et al. 2012) lehet egy település, de állhat akár több településből is összefogás révén. A magyar turizmusföldrajzban az elmúlt évtizedekben kiemelt szerepet kapott a desztinációk lehatárolási kérdésköre (Michalkó, 2001, Aubert, et al. 2010, Aubert, et al. 2013). Itt felmerülhet az a kérdés is, hogy mitől válik egy település, településegyüttes desztinációvá? Melyek azok a mutatók, amelyek segítségével a fejlődés kimutatható és mérhetővé válik? Ennek megfelelően a desztináció kiépülésének több lépcsőfoka van, bizonyos tekintetben életpálya-szakaszokra bontható. Kérdéses, hogy a desztinációfejlődés minden, a desztinációt alkotó településre pozitívan, előremutató módon hat-e vagy vannak olyan területek, melyek kevésbé részesednek ezekből az előnyökből és ha igen, milyen okokra vezethetők vissza. A desztináció életpálya modell vizsgálatánál ilyen esetben célszerű meghatározni, hogy mely változások, mutatók tekinthetők fejlődésnek és melyeket tartjuk kedvezőtlen irányúnak.  Ha megvizsgáljuk, látható, hogy minden esetben komplex folyamatokról kell beszélni, nem egyértelműen billen a mérleg az egyik irányba. Ezen összetett folyamatok alapja a legtöbb esetben a természeti háttér, vagy kiemelkedő kulturális adottság. Természetesen ezen alapok önmagában nem volnának képesek turizmust generálni, ahhoz szükség van a többi ágazat jelenlétére is, így látható, hogy a turizmus függése a külső környezettől erősebb, mint más ágazatoknál és sokkal érzékenyebben reagál a többi környezeti elem helyzetére, alakulására. A természeti környezet alapvetően vonzerőt és háttérkörnyezetet képez, a társadalmi-gazdasági adottságok azonban közvetlenül befolyásolják a turizmus alakulását. A külső környezeti hatások a desztinációk fejlődésére közvetlenül hatnak (például megközelíthetőség, szektort érintő jogi szabályozás), míg a desztinációk környezeti erőforrásai a célterület versenyképességét befolyásolják.

Tanulmányunkban egy magyarországi desztináció fejlődését kívánjuk megvizsgálni abból a szempontból, hogy egy célterülethez tartozó települések hasonló keretfeltételek mellett mennyire azonos vagy éppen eltérő pályát járnak be. A kiválasztott mintaterület az Orfű-Abaliget desztináció két kiemelt települése, Orfű és Abaliget. Az egymástól mindössze 5 km-es távolságban lévő két település az 1970-es évek tervezett fejlesztésnek köszönheti mai pozícióját. A tudatos fejlesztést és felépítést követően voltak időszakok, mikor hasonló folyamatok játszódtak le mindkét településen és voltak olyan időszakok, mikor alapvetően eltérő tendenciák érvényesültek. Valamint nem szabad elmenni a tény mellett, hogy – amint azt a későbbiekben látni fogjuk – Orfű számára ez a tudatos fejlesztés adta meg a kellő hátteret ahhoz, hogy később a már meglévő településméretével kedvező fejlődési irányt vehessen fel.  Bár maga a desztináció a TDM szerveződés alapján további két településből – Husztót és Kovácsszénája – áll, azonban tanulmányunkban a két „vezető” településen megfigyelhető folyamatok vizsgálatára kívántunk koncentrálni.