FUNKCIONÁLIS VÁROSMORFOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK ÉS TÉR-IDŐ HASZNÁLAT KAPCSOLATA SZEKSZÁRDON

Absztrakt

Szekszárd MJV területén az elmúlt másfél évtizedben számos zöld, illetve barnamezős beruházás valósult meg. Hasonlóan más hazai településeknek a 2000-es évek elejétől megindult barnamezős turisztikai beruházásaihoz, melynek során egykori katonai, ipari, városüzemeltetési használatban lévő területek attrakcióvá, infra- és szuprastrukturális elemmé történő fejlesztése zajlott le (Orosz 2012). Az érintett települések térstruktúrája, térhasználata megváltozott, sokszor a rekreációs és a turisztikai funkció által meghatározott településrészek jöttek létre. Leggyakrabban monofunkcionális (pl. kereskedelmi szálláshelyek kialakítása), ritkán komplex beruházások zajlottak le (Csapó–Pintér 2015). Utóbbira talán a legszebb példa Pécs, ahol a funkcióváltás első lépésként a világörökségi cím elnyerésével, majd 2005-ben az „Európa Kulturális Fővárosa 2010” cím elnyerésével jelent meg erőteljesen és indulhatott meg a barnaövek rehabilitációja, mint például a Zsolnay Kulturális Negyed kialakítása (Berki 2006; Berki-Gonda 2006). Máshol a települések belső térszerkezetét a szuburbanizáció és a rekreációs-idegenforgalmi funkciók kölcsönhatása formálta (Buzsik 2014). Ezekhez hasonlóan Szekszárd gazdálkodásában levő területek is bővültek új funkciókkal, illetve az egyes területek funkciója megváltozott, vagy meglévő funkciója intenzívebbé válhatott. Emellett sajátos módon, egyes turisztikai események (pl. Borvidék félmaraton, Iván-völgyi Kadarka túra, Rockmaraton stb.) is bővítették a Szekszárdra érkező látogatók ismereteit Szekszárddal, a városi-külvárosi térrel kapcsolatosan. Mindez hatással van a helyi lakosok, a megyeszékhelyre érkező turisták térpályáira, időtöltésének mintázatára, illetve az egész településről és az egyes városrészekről kialakult imázst is döntően befolyásolják. Kutatásunk jelen fázisában ezeket a beruházásokat kívánjuk számba venni, a megoldásra váró problémákat bemutatni és Szekszárd funkcionális városmorfológiai változásának dinamikáját érzékeltetni az elmúlt két évtizedben. Mindez kellő alapot biztosíthat további vizsgálatainkhoz, melyet turisták és helyi lakosok körében kívánunk elvégezni, tér-idő használatukra vonatkozóan. Éppen ezért a tanulmány második felében az erre vonatkozó kutatások rövid módszertani áttekintésével a további vizsgálataink során alkalmazható módszereket kívánjuk ismertetni.