APRÓFALVAK ÉS MAJOROK: TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI HASONLÓSÁGOK ÉS KÜLÖNBSÉGEK

Absztrakt

Bár „első ránézésre” talán meglepőnek tűnhet az aprófalvak és a majorok közötti különbségek és hasonlóságok kutatása, azonban számos dimenzió mentén feltárhatóak olyan meghatározó jegyek, amelyek a két településtípus közös vonásait bizonyítja. Ugyanakkor minden figyelembe vett vizsgálati szempont esetén vannak olyan kisebb-nagyobb eltérések, különbségek is, amelyek egyediségük, speciális vonásaik megőrzését biztosítják. Annak apropóját, hogy egyáltalán felmerülhet az aprófalvak és a majorok településföldrajzi aspektusú összehasonlító vizsgálata, elsősorban az elmúlt évtizedek során tapasztalható hányatott sorsuk adja. Az ötszáz főnél kisebb lélekszámú, közigazgatásilag önálló települések száma az elmúlt fél évszázad során folyamatosan emelkedett, lakosságszámuk apadt, funkcióik nagy részét elveszítették, jelenlegi gazdasági lehetőségeik pedig elsősorban fekvésük által determinált. A majorokban élők száma is folyamatos csökkenést mutat, s ez együtt jár a lakott majorsági területek számának csökkenésével, gyakran azok teljes, fizikai megszűnésével. Hanyatlásuk a második világháborút követően, a kapitalista nagybirtokok megszűnésével kezdődött, s tart napjainkban is, egybeesve az aprófalvak negatív folyamatainak felerősödő időszakával.

Adott tehát a hazai településállomány két sajátos eleme, amelyek elsősorban kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatiakról ismertek. Múlt- és jelenbéli hasonló települési, fekvési, funkcionális sajátosságaik, illetve a rendszerváltozás után meginduló differenciálódási folyamataik sorsukat bizonyos mértékben összekapcsolják. Ugyanakkor szintén e tényezők mentén kirajzolódó egyedi vonásaik az eltérő fejlődési (hanyatlási?) utak lehetőségét is előrevetítik. Ez a tanulmány e hasonlóságok és differenciák bemutatását, elemzését tűzte ki céljául.