VIDÉKI MEGÚJULÁS, VAGY FOLYTATÓDÓ ELNÉPTELENEDÉS? A VISEGRÁDI ORSZÁGOK VIDÉKI VÁNDORMOZGALMI FOLYAMATAI A CENTRUM-PERIFÉRIA VISZONYOK FÜGGVÉNYÉBEN

Absztrakt

A fejlett országok vidéki térségeiben a 20. század második felében alapvető átalakulás vette kezdetét, amelyet a vidéki újrarendeződés (rural restructuring) megnevezéssel foglalnak össze. A vidéki újrarendeződésben a vidék vándormozgalmi folyamatainak megváltozása kulcsszerepet játszik. A nagyvárosi agglomerációkon kívül eső vidéki terekre irányuló dezurbanizáció és az ehhez kapcsolódó, a magasabb életminőség elérése által vezérelt, ún. jóléti migráció számos, régóta elnéptelenedéssel sújtott nyugat-európai vidéki térség számára hozta el a megújulás lehetőségét.

A visegrádi országokban – a régió történelmi lemaradása, és az államszocialista rendszer jelentette korlátok miatt – ez a vidéki újrarendeződés megkésve kezdődött el. A rendszerváltás után szinte minden nagyobb város körül intenzív szuburbanizálódás vette kezdetét, viszont a dezurbanizációs folyamatoknak kevés jelét látni. Kutatásomban arra kerestem a választ, a vándormozgalmi folyamatok változása milyen mértékben jelenik meg a visegrádi országok vidéki tereiben, és mennyiben befolyásolja ezt a vidéki települések centrális vagy periférikus fekvése. Kérdésemre a visegrádi országok vidéki településeinek vándorlási egyenlege és a nagy és középvárosok időbeli távolsága közti kapcsolatot feltáró vizsgálattal kíséreltem meg választ adni.