AZ EGYHÁZI INTÉZMÉNYEK TÉRBELI ELHELYEZKEDÉSÉNEK VÁLTOZÁSA DEBRECENBEN A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELE UTÁN
Absztrakt
A településföldrajz egyik igen fontos kutatási területét jelenti a különböző funkciójú területhasznosítási egységek településen belüli elhelyezkedésének vizsgálata, amelynek keretében a kutatók többek között (köz)intézményi, ipari-kereskedelmi, közlekedési, lakó- és zöldterületeket különböztettek meg (Csapó 2005; Heinritz – Lichtenberger 1984; Pacione 2009). A fentiek közül a legnagyobb változatosságot az intézményterületek jelentik, amelyek vonatkozásában az elmúlt évtizedekben született tanulmányokban a kutatók elemezték a közigazgatási, az oktatási (Makkai – Gyüre 2012, Pizzolato – Silva 1997; Selod – Zenou 2001), a kulturális (Trócsányi 2011), az egészségügyi, a szociális és a sportlétesítmények (Kozma 2012) térbeli elhelyezkedését, az azokra ható tényezőket, valamint a különböző történelmi periódusok között megfigyelhető különbségeket. A vizsgálatok között ugyanakkor kevés figyelmet kapott az az eset, amikor egy fenntartó működtet több különböző jellegű intézményt, amelyek településen belüli elhelyezkedése egymásra is hatással van. Az ilyen jellegű fenntartók közül a legfontosabb szerepet a jelentős történelmi múlttal rendelkező egyházak játsszák, amelyek szerepe az elmúlt évszázadokban – elsősorban történelmi és politikai tényezők hatására – több alkalommal is módosult. Ebből a szempontból úgy vélem, hogy munkánk úttörő jellegűnek tekinthető, hiszen az eddig megjelent vallásföldrajzi művek döntő része (pl. hunyadi 1995) az egyházak országos és megyén belüli helyzetét és az egyes vallások elterjedését tekintette elsődleges témájának, és nem foglalkozott az intézményeik elterjedésének problémakörével.
A fentiek szellemében a tanulmány célja egy konkrét település – a kálvinista Rómának is nevezett Debrecen – esetében vizsgálni az egyházak által fenntartott különböző célra használt intézmények területi elhelyezkedését. Ennek keretében elsősorban az alábbi kérdésekre keressük a választ:
- Milyen térstruktúra volt jellemző az adott intézményekre, és milyen változások figyelhetőek meg a 19. század közepe és a 21. első évtizede között.
- Milyen tényezők befolyásolták az egyes intézmények területi elhelyezkedését.
A vizsgálat során elsősorban a különböző időpontokban a városról készült térképekre támaszkodtunk, emellett felhasználtuk a település általános történetét, az egyes intézmény-típusok és vallások fejlődését bemutató tanulmányokat. A vizsgált időszakot öt periódusra osztottuk fel, és az egyes fejezetekben először az adott korszak általános országos és helyi jellemzői kerülnek megtárgyalásra.
