SZIGETHALOM TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

URBAN MORPHOLOGY OF SZIGETHALOM

Absztrakt

Éradonyi Szilágyi Lajos főszolgabíró, – a Budapesti Angol Bank támogatását is él­vez­ve – 1898-ban a Tököl település melletti területet megvásárolta és felparcelláztat­ta. Ez a te­rület a „Magyar Puszta” a főváros határáig felnyomuló vidéke volt. A kö­zéposztályt meg­célozva óriási (1500 m²-es), telkeket alakított ki, a helyekre nyara­lókat képzelt el. Az üdülőterület végén a homokbuckák meredek, kopár vidéke ta­lálható, majd ártéri erdőn áthaladva elérhetjük a csendes Ráckevei Duna­ágat.

Szilágyi L. egy HÉV szárnyvonalat is tervezett, ami a fővonalból ágazódik ki és lemegy egé­szen a Ráckevei-Dunaág partjáig. A HÉV vágányok tág környezetét nem par­cellázta fel, mert ide települhettek volna az üdülő negyedet kiszolgáló létesítmé­nyek. Ez a roman­tika nem vonzotta a korabeli középosztályt, mindössze három nya­raló-villát építettek fel a területen (Bíró 2010). Végeredményben a Szilágyi L. által elképzelt főváros-széli üdülőtelep nem valósult meg. Véleményem szerint kár, hogy így történt. Elképzel­he­tő, hogy megvalósulása esetén Szigethalom a budapesti agglomerációs gyűrű leggazda­gabb szelete lenne.