SZIGETHALOM TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA
URBAN MORPHOLOGY OF SZIGETHALOM
Absztrakt
Éradonyi Szilágyi Lajos főszolgabíró, – a Budapesti Angol Bank támogatását is élvezve – 1898-ban a Tököl település melletti területet megvásárolta és felparcelláztatta. Ez a terület a „Magyar Puszta” a főváros határáig felnyomuló vidéke volt. A középosztályt megcélozva óriási (1500 m2-es), telkeket alakított ki, a helyekre nyaralókat képzelt el. Az üdülőterület végén a homokbuckák meredek, kopár vidéke található, majd ártéri erdőn áthaladva elérhetjük a csendes Ráckevei Dunaágat.
Szilágyi L. egy HÉV szárnyvonalat is tervezett, ami a fővonalból ágazódik ki és lemegy egészen a Ráckevei-Dunaág partjáig. A HÉV vágányok tág környezetét nem parcellázta fel, mert ide települhettek volna az üdülő negyedet kiszolgáló létesítmények. Ez a romantika nem vonzotta a korabeli középosztályt, mindössze három nyaraló-villát építettek fel a területen (Bíró 2010). Végeredményben a Szilágyi L. által elképzelt főváros-széli üdülőtelep nem valósult meg. Véleményem szerint kár, hogy így történt. Elképzelhető, hogy megvalósulása esetén Szigethalom a budapesti agglomerációs gyűrű leggazdagabb szelete lenne.
