MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉSHÁLÓZATI RÉGIÓI A 20. SZÁZAD ELEJÉN

Absztrakt

Az elmúlt időszakban számos olyan tanulmány készült, amely az ország településeit bi­zonyos szempontokból típusokba sorolta, s a típusok területiségét is vizsgálta. Megha­tározásra kerültek agglomerációk, településegyüttesek, falutájak, településhálózati ré­giók (Beluszky 1999). Amíg az agglomerációk és a településegyüttesek esetében el­ső­sorban a települések funkcionális hasonlósága, avagy összetartozása a döntő, addig a falutájak és a településhálózati régiók esetében a települések méret szerinti hasonlósá­ga is fontos. A falutájak – kialakításuk módszertana miatt – a legösszetettebb képződ­mények, hiszen a falvak életkörülményei alapján lettek lehatárolva (Beluszky 2007). Ugyanakkor az egyes falutájak általában nem egy-kétféle falutípust koncentrálnak, hanem különböző típusú falvak speciális kombinációjaként értelmezhetők. A te­le­püléshálózati régiók esetében a települések méretét és szerkezetét tartjuk döntőnek, a falvak funkciói csak abban az esetben jutnak döntő szerephez, ha az jelentős méret-, vagy szerkezetbeli eltérést okoz a környezetükhöz képest (ipari, idegenforgalmi térségek, nagyvárosi agglomerációk). Emellett azonban a települések között kialakult kapcso­latok jellege is meghatározó a településhálózati régiók elhatárolásánál.