A SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK A DUALIZMUS KORÁBAN
Absztrakt
Magyarország kétszer rugaszkodott neki a polgári korszaknak: 1848-ban és 1990-ben. A polgári társadalmi (és gazdasági) berendezkedés kiépítésének két etapja közé ékelődött 1948 és 1990 között a szocialistának nevezett éra. A két korszak-kezdet városfejlődési feltételei között számos hasonlóság tapasztalható. Mindkét esetben a „fordulópontot” követően a társadalmi – s részeként a politikai, jogi – berendezkedés gyökeres változása merőben új feltételeket teremtett a településfejlődés számára is, s a „váltás” rapid módon következett be (mert a korszakváltások forradalmi jellegűek voltak, egyetlen jogi aktus [a 48-as ún. áprilisi törvények, illetve az „ellenzéki kerekasztallal kötött megállapodás]) adott utat az előző korszak „méhében” ugyan már formálódó, de „féken tartott” folyamatoknak.
A rendi társadalom jogi felszámolása után a megváltozott feltételek a városfejlődés majd minden szektorára kiterjedtek, így a társadalmi és politikai szegmensre (immateriális tényezők) és a materiális elemekre (gazdasági, pénzügyi feltételek, technológia stb.). Az előbbiek (immateriális tényezők) sorában megemlítjük:
