A KÖZÖSSÉGI MÉDIA SZEREPE A TELEPÜLÉSEK ÉLETÉBEN, KIEMELTEN A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK KEZELÉ-SÉBEN
Absztrakt
Jelen tanulmány azt tűzte ki céljául, hogy bemutassa, hogyan használhatjuk fel a közösségi médiát a települések életében bekövetkező normál, illetve rendkívüli események kezelésére. Rendkívüli esemény alatt azokat normál állapottól eltérő, előre nem látható eseményeket értem, amelyek kezelése-felszámolása különleges intézkedéseket igényel.
Fontos az elején leszögeznem, hogy az általam elmondottak minden egyes településtípusnál alkalmazhatóak, így nem végeztem el kategorizálásukat.
Tanulmányomban három főbb területet elemző bemutatását látom el:
– mit értünk közösségi média alatt? mik az elemei, mi indokolja az ezzel kapcsolatos kutatásokat?
– mire használhatják a települések a közösségi médiát?
– milyen szerepe van a közösségi médiának a rendkívüli események kezelésében?
Közösségi média alatt a web 2.0 ideológiai és technológiai alapjaira épülő internetes alkalmazások összességét értjük (Kaplan – Haenlein 2010). Ha egyszerűsíteni szeretnénk ezt a fogalmi meghatározást, akkor olyan oldalak összessége, ahol a tartalmat a felhasználók állítják elő, a szolgáltató pusztán a keretet biztosítja. Az így keletkezett tartalmat aztán a többi felhasználó megoszthatja, kiegészítheti, kommentelheti, ez által új/részben új tartalmat állítva elő.
A legfontosabb elemei a közösségi médiának a különböző közösségi oldalak, videó- és képmegosztó oldalak, blogszolgáltató oldalak (ide értve a mikroblog szolgáltatásokat is), de én ide sorolom a különböző okostelefonokra írt alkalmazásokat is. Bár egyes oldalak, elsősorban a Facebook arra törekszenek, hogy ők maguk váljanak az Internetté, fontos látni, hogy a különböző oldalak népszerűsége országoktól és kultúráktól függően eltér.
