Az 1971. ÉVI ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HATÁSA ZALA MEGYE TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁRA

Absztrakt

Az 1971. évi Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (1007/1971. MT., III. 16. Mi­nisztertanácsi határozat) 40. évfordulójára szervezett konferencia sikere mu­tat­ja, hogy az OTK és annak hatásai a mai napig fog­lal­koz­tat­ják a tudományos köz­vé­le­ményt. A koncepció ugyanis nevéhez méltóan igyekezett a településhálózatot fej­lesz­te­ni, de természetesen egyes elemek kiemelése, preferálása má­sok számára éppen vissza­fejlesztést jelentett, az addigi fejlődés megtorpanását, il­let­ve sok esetben te­le­pü­lé­sek konkrét és visszafordíthatatlan hanyatlását.

Tanulmányomban azt kívánom bemutatni, hogy Zala megyében, Zala megyének mit jelentett az OTK. Hogyan hatott az általa fejlesztésre kijelölt központi te­le­pü­lé­sek­re, illetve hogyan érintette a központi szerepköreiket elveszítő falvakat a Megyei Ta­nács döntése. (Ugyanis az OTK központilag csak a felső- és középfokú központok hier­archiáját, illetve körét határozta meg, az alsó fokú központok ügyében az országos szin­ten megfogalmazott logikát követve, mégis helyben, megyei szinten születtek ha­tá­rozatok.)

Sajnos a legnyilvánvalóbb összefüggés, a népességszám változása, illetve az addigi trend megtörése alig használható bizonyítékként, mivel a statisztikai rendszerben ép­pen akkor történt átállás, amely a lakónépességet vette elő a korábban használt ál­lan­dó népességgel szemben. Ugyancsak zavarja a tisztán látást a közlekedés rendszerének át­alakulása is, mert a hetvenes években tömegessé vált vasútvonal bezárások hatása sem mindig szűrhető ki: egyszer az OTK-ban elfoglalt alacsonyabb pozíció miatt vesz­tették el vasúti kapcsolataikat települések, máskor a vonalbezárás miatt kezdtek el le­csúszni a hierarchiában az addig vasúttal rendelkező központok.

Az OTK leginkább a hírhedt körzetesítések miatt vált sokak számára szitokszóvá, de a termelőszövetkezetek, iskolák, ÁFÉSZ-ek és községi tanácsok összevonása, „kör­zetesítése” már korábban elkezdődött. Mégis, több település esetében a hier­ar­chi­á­ban való lecsúszásnak az OTK-ban való lejjebb sorolás volt az utolsó lökés a lejtőn.

A körzetesítés és az azzal összefüggő problémák (hatékonyság, elérhetőség, de­mo­grá­fiai gondok) egyébként hatványozottan jelentkeznek és hatnak ma is az ország egyik leginkább aprófalvas településhálózatú megyéjében, Zalában.