A SZUBURBANIZÁCIÓ ÉS A DEZURBANIZÁCIÓ FOLYAMATAI MAGYARORSZÁGON AZ ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK ÖNKORMÁNYZATAINAK SZEMSZÖGÉBŐL

Absztrakt

A magyarországi térfolyamatok legmeghatározóbb eleme a szuburbanizáció, mely szá­mos hazai kutatás tárgyát képezi, – leginkább a fővárosra, illetve a vidéki nagyvárosok kör­nyékén zajló változásokra koncentrálva. A szuburbán terek mellett azonban né­hány vidéki térségben is népességszám-növekedést figyelhetünk meg 1990-et kö­ve­tő­en (Balaton-felvidék, Velencei-tó, Hévíz térsége, a Budapesti agglomeráción túli, de az­zal határos térségek), mely a dezurbanizációs folyamatok jelenlétét feltételezi. 2005 óta mind a szuburbanizáció, mind a dezurbanizáció vesztett lendületéből, miközben a nagy­városok zöme újra migrációs nyereséget ért el.

A tanulmány célja a szuburbanizációs és a dezurbanizációs folyamatok területi jel­leg­zetességeinek feltárása egy, az egész ország területére kiterjedő önkormányzati kér­dő­íves felmérés eredményeinek felhasználásával. Vizsgálatunkba azon települések ön­kor­mányzatait vontunk be, melyek a vándorlási nyereségnek köszönhetően növelik né­pességüket. Az önkormányzatokat arról kérdeztük, hogyan vélekednek a települést érin­tő migrációról, a településsel kapcsolatos változásokról, valamint a beköltözések ko­ordinálásában betöltött szerepvállalásukról.