Egyetemi hallgatók hálózatai: települések közötti kapcsolatok vizsgálata a hálózatkutatás módszerével

Absztrakt

A hálózatok vizsgálata a földrajztudományon belül több mint fél évszázados múltra tekint vissza, és egyre inkább elfogadott módszernek tekinthető a térszerkezet, illetve a térszerkezet változásainak vizsgálatában. A hálózatos megközelítéssel nemcsak a különálló pontok – például települések, központok – kerülhetnek elemzésre, hanem az ezek közötti interakciók és kapcsolatok is. A kapcsolatok vizsgálatával a települések közötti kapcsolatok mintázatai, irányai és intenzitása kvantifikálhatóak. A hálózati megközelítés így alkalmas a települések közötti kapcsolatrendszerek feltérképezésére, valamint azok időbeli változásainak követésére is. A hálózatkutatásban lehetőség nyílik a központi szereplők azonosítására is. Barabási (2003) szerint a komplex hálózatok, köztük a települések közötti kapcsolatok, skálafüggetlenek, ami azt jelenti, hogy néhány csomópont (település) kulcsszerepet játszik a hálózat működésében. Ezen központi szereplők azonosítása kulcsfontosságú a térszerkezet megértésében, hiszen ezek a pontok irányítják a kapcsolatok többségét.