Városhierarchia és térszerkezet Magyarországon (1870)

Absztrakt

A történelmi Magyarország településhálózatának jogi és funkcionális differenciálódásával eltérő idősíkokban és térbeli kiterjedésben a várostörténet, a történeti településföldrajz, a történeti földrajz és a demográfia kutatói foglalkoztak elsősorban. A Kárpát-medence településhálózati jellemzőit a 19. századi országleírások (pl. Magda 1819., Fényes 1840., Keleti 1873 stb.), az egyes régiókhoz kapcsolódó elemzések (pl. Bácskai 1984, Beluszky 2016, Borovszky 1909, 1911 Kókai 1996, 2000, 2018/b stb.), valamint az egyes elemeket kiemelő résztanulmányok sorozata egészíti ki. A kiegyezés után felgyorsult társadalmi-gazdasági fejlődés a magyar településhálózatot is a gyors átalakulás és átstrukturálódás irányába mozdította. A kibontakozó ipari, közigazgatási és demográfiai fejlődés új városfunkciók kialakulását és megerősödését jelentette.