TELEPÜLÉSFEJLŐDÉSI VIZSGÁLATOKHOZ (IS) HASZNÁLHATÓ TOPOGRÁFIAI ADATFORRÁSOK MAGYARORSZÁGON: 1950 ELŐTTI TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPMŰVEK

Absztrakt

Különböző témájú történeti (GYENIZSE – BOGNÁR 2014) és földrajzi kutatások
(TIMÁR ET AL. 2008A, PETROVSZKI – TIMÁR 2010, PETROVSZKI ET AL. 2012) elterjedt
alapanyaga az adott korszak topográfiai térképe. Időbeli változást vizsgáló
kutatások, legyen szó akár felszínborítás változásáról (TAKÁCS 2011), kanyargó
vízfolyások mederváltoztatásairól (BLANKA – KISS 2008, MICHALKOVÁ 2009,
BERTALAN – SZABÓ 2015, PUSZTAI-EREDICS – KOVÁCS IN PREP.), vagy települések
fejlődéséről (CSAPÓ ET AL. 2019, 2020, 2023) előszeretettel nyúlnak ezekhez az
alapanyagokhoz. Napjainkban egyre több válik közülük bárki által könnyedén
elérhetővé, vagy megvásárolhatóvá, ezért érdemes egy helyen összegyűjteni, az
alkalmazhatóságukat is tárgyalva listaszerűen közzétenni őket. A térképművek
részletes leírásai és térképi, vetületi pontossága már külön-külön megjelentek
(ezekre a tanulmányokra az adott fejezetben hivatkozunk), de minden fellelhető
térképet egybevonva azok használhatóságával még nem. Célunk tehát ezen
térképi adatforrások összefoglaló bemutatása az alkalmazhatóságukra
fókuszálva. Terjedelmi okok miatt e tanulmány csak az 1950 előtti térképi
alapanyagokat veszi számba. A következő munkánkban az 1950 utáni
térképeket, majd a modern térképészeti alapanyagokat vizsgáljuk.