NÉMET TELEPÜLÉSKÉPI ELEMEK BARANYAI FALVAK PÉLDÁJÁN

Absztrakt

A sokáig legnépesebb hazai nemzetiség, a németség eredeténél fogva a hazaitól
kissé eltérő településképet alakított ki a történelem folyamán. Különösen igaz ez
a falusi településekre. A Kárpát-medence jelentős német lakossággal bíró falvai
építészeti stílusukban, az épületek méretében, állapotában is kiemelkedtek a
faluállomány többi eleme közül. Mindez nem új jelenség, a statisztikus Magda Pál
már a 19. században is két német lakosságú települést, Saroltavárt és Szépfalut
tartotta az akkori Magyarország legszebb falvainak. A 20. század eseményei
azonban alaposan átrajzolták az ország etnikai képét, a hazai német közösség
létszáma töredékére csökkent, az egykor tisztán német lakosságú falvak ma már
vegyes népességgel bírnak. Másrészt a legutóbbi évszázad nem a falvakról szólt.
A falvak népessége csökkent, fejlesztésükre keveset fordítottak, régi fényükből
sokat veszítettek. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a hazai, egykor jelentős
arányban németek által lakott falvak mai településképi elemeiben hogyan jelenik
meg a német múlt és jelen.