Pedagógusképzés

„Kifogyhatatlan volt a bölcsességekből” – Virág Irénre emlékezünk

Zsolt Mogyorósi — 2024-03-06

Virág Irén eredményekben gazdag pályafutása példát teremtett munkatársai és tanítványai számára is. Neveléstörténeti kutatásai mellett a pedagógusképzés egyik meghatározója képviselője is volt.

Rovatszerkesztői bevezető – A didaktika a digitális tananyagok és tanulási környezetek fejlesztésében

Beatrix Fűzi — 2024-03-06

Folytatjuk a didaktika jelentőségét fontolgató sorozatunkat. Rovatunk legfrissebb írása a didaktika e-learning-tananyagok és tanulási környezetek fejlesztésében betöltött szerepét járja körül. Rámutat, hogy a színvonalas, tanulási célok elérését megfelelően szolgáló e-learning fejlesztések a tanulói sajátosságok alapos ismeretére és az ezekkel összehangolt módszertani megoldásokra épülnek. Szerzőnk megfogalmazza, hogy az e-learning fejlesztők kreatív munkájának biztos alapjait egy koherens általános didaktika teremtheti meg. A sorok között olvasva felfedezhető, hogy az e-learning fejlesztések tapasztalatai milyen irányokat kínálnak a didaktika és a tankönyvek jövőbeli fejlesztéséhez. Várjuk Olvasóink véleményét, reflexióit az írásokra és a felvetett kérdésekre!

A didaktika alkalmazhatósága a digitális tananyagok és online tanulási környezetek fejlesztésében

János Ollé — 2024-03-06

A minőségi e-learning fejlesztésekben az oktatás-módszertannak meghatározó szerepe van. A hazai didaktikai modellek kevésbé jelentenek közvetlen hozzáadott értéket a tananyagok és a tanulási környezetek fejlesztéséhez, mert általában egy zárt és speciális narratívából közelítenek az oktatáshoz és a tanuláshoz. A hazai gondolkodásban az egyik meghatározó elmélet a közoktatási-iskolapedagógiai didaktikai modell. A kritikai elemzés áttekinti, hogy ennek a modellnek a tartalma hogy an használható fel az e-learning fejlesztésekben, illetve hogy az oktatáselméleti alapok milyen didaktikai területeket és hogy an érintenek egy hazai e-learning-fejlesztő képzés oktatási programjában.

Az intézményi abszorpciós kapacitás és az iskolamenedzsment hálózatos modellje

Ágnes Fazekas — 2024-03-06

Tanulmányunk egy három évig tartó, kevert módszerekre épülő longitudinális esettanulmány eredményeit mutatja be. A terepmunka során elsőként az oktatási innovációkat, majd a pedagógusok szakmai fejlődését és végül a munkahelyi tanulás hálózati aspektusait helyeztük a fókuszba. E tanulmányban a hálózati alapú iskolamenedzsmenttel kapcsolatos kutatási eredmények kerülnek előtérbe. Bemutatunk egy olyan menedzsmentgyakorlatot, amely az iskolákat a szocioökológiai rendszerek részeként kezeli. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az iskolák felismerjék a környezetükben rejlő erőforrásokat, és hosszú távon hozzáférjenek ezekhez. A kifejlesztett modell részletes betekintést nyújt a belső és külső együttműködések tartalmi területeibe és platformjaiba, a kiválasztási szűrőkbe és a dinamikákba. A modell segítségével elvégzett vizsgálatok általában arra mutatnak rá, hogy bár az iskolán belüli horizontális tanulás gy akran erős, a külső kapcsolatok gyengébbek maradnak, és csak néhány oktatási szereplő képes hatékonyan együttműködni más ágazatokkal.

A tanórakutatásról mint szakmai fejlődési gyakorlatról: Mianmari tanárképzők perspektívái

Yin Mar Win — 2024-03-06

A tanórakutatás egy olyan innovatív szakmai fejlődési gyakorlat, amelynek keretében a tanárok együttműködve dolgoznak ki egy óratervet, megtartják és megfigyelik az órát, hogy adatokat gyűjtsenek a diákok tanulásáról, majd megfigyeléseiket felhasználják az óra tökéletesítéséhez. A tanórakutatást nemzetközi projektek segítségével vezették be a mianmari oktatásba és tanárképzésbe. A projektek zárása után azonban alig végeztek olyan kutatásokat, amelyek a tanórakutatást mint rendszeres szakmai fejlődési gyakorlatot vizsgálták volna. Jelen tanulmány célja, hogy pótolja ezt a hiányt, feltárva a mianmari tanárok és tanárképzők tanórakutatásról alkotott felfogását, a tanórakutatás alkalmazásának gyakorlatát, előnyeit és a hosszútávú, fenntartható gyakorlatként történő meggyökereztetésével kapcsolatos kihívásokat. A tanulmány alapját képező kutatásban vegyes módszertant alkalmaztunk, a kvantitatív vizsgálathoz online kérdőíves felmérést végeztünk, majd a kvalitatív vizsgálathoz félig strukturált interjúkat bonyolítottunk le. A félig strukturált interjúk eredményei kiegészítik a kérdőíves vizsgálat eredményeit, és mélyebb magyarázatot adnak az alábbi négy téma mentén: a tanórakutatással kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok, a módszer nyújtotta előnyök és a módszer bevezetésének kihívásai. A kvantitatív kutatási eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők 47%-a, vagyis az összes részt vevő tanárképző ismeri a
módszert, míg a résztvevők 53%-ának, vagyis az összes közoktatásban dolgozó részt vevő pedagógusnak nincs ismerete róla. Ezért a tanulmány fókuszába a tanárképzők tanórakutatással kapcsolatos felfogása, percepciói, gyakorlata és tapasztalatai kerültek. Bár a módszer értelmezésében vannak kisebb eltérések, megítélése alapvetően igen pozitív. Ennek ellenére a nemzetközi projektek befejezése óta a tanórakutatás alkalmazása ritkult a résztvevők gyakorlatában, mert az adminisztratív támogatás erőteljesen csökkent, ami saját elköteleződésük csökkenését vonta maga után. A tanulmány rávilágíthat azokra tényezőkre, amelyek egy új, innovatívnak nevezhető módszer bevezetésének, adaptációjának sikerességét meghatározzák.

Movement therapy overview in relation to school readiness

Adrienn Oravecz — 2024-03-06

Didaktikai mesterfogások

Klára Antesberger — 2024-03-06

Chrappán Magdolna Didaktika I-II. címü jegyzetének recenziója.

A mentor mint iránytű. A Tanítsunk Magyarországért mentorprogram hatása az alacsony státusú diákok jövőképére, tanulmányi aspirációikra

Hunor Papp — 2024-03-06

Kutatásunk célja a Tanítsunk Magy arországért mentorprogram (TM) egy speciális problématerületre, a pályaválasztás előtt álló diákok kilátásaira, pályaorientációs értékeire, valamint továbbtanulási aspirációira gy akorolt hatásának vizsgálata. A kvantitatív kutatás során saját szerkesztésű kérdőívvel vizsgáltuk a mentorált és nem mentorált diákok tanulmányi elvárásait, valamint szüleik és pedagógusaik szerepét a diákok szemszögéből. A 2021/2022-es tanév második félévében végzett felmérés során 206 fő hetedik és nyolcadik osztályos általános iskolás diákkal vett fel adatokat a TM-program hatását vizsgáló Discovery of the Hidden Value of Mentoring (DHVM) nevű kutatócsoport. Az adatok elemzése során leíró statisztikákat, átlag-összehasonlítást, kereszttábla-elemzést, valamint bináris logisztikus regresszióelemzést alkalmaztunk. Az eredmények igazolták, hogy a program sikeresen vonja be a hátrányos helyzetű diákokat, akiknek az életében a mentorok fontos szerepet töltenek be, azonban a továbbtanulási döntés legerősebb prediktora még a mentorprogramban való részvétel mellett is a család anyagi helyzete és a tanulók jegyei.

Hallgatók a tanárképzés és az oktatás fejlesztéséért – A CHERD-Hungary oktatáskutató gyakornoki program a debreceni egyetemen

Tímea Ceglédi — 2024-03-06

2021 szeptemberében egy új kezdeményezés indult a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszékének berkein belül. A CHERD-Hungary Oktatáskutató Gyakornoki Program jelenleg tizenhat nevelésszociológiai kutatást folytató fiatallal működik, akik főként osztatlan tanárszakos hallgatók a Debreceni Egy etemen. Az előzmények és a Program működésének bemutatása után feltárjuk, milyen tevékenységeket végeznek a gy akornokok, illetve felvázoljuk a jövővel kapcsolatos aspirációinkat, további terveinket.

A helyi jógyakorlatok mint a szakmai fejlesztő iskolák lehetséges forrásai

Ida Zagyváné Szűcs — 2024-03-06

Az oktatás globális trendjei meghatározzák a pedagógusképzés fejlődési lehetőségeit. A minőség mint alapvető elvárás ernyőfogalomként azonosítható. Annak egyik fontos szempontja az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása, a pedagógusjelöltek, a gyakornokok és a pedagógusok szakmai fejlődésének, tanulásának folyamatos biztosítása. A szakmai fejlesztő iskolák már léteznek a világban előtérbe helyezve a kutatásalapú pedagógusképzés és - továbbképzés szemléletét. Számos nemzetközi tapasztalat áll rendelkezésünkre. A kérdés, hogy van-e akarat állami és akadémiai szinten a koncepció támogatására. Tanulmányunkban a megvalósítás egy lehetséges módjára teszünk javaslatot az alulról jövő helyi kezdeményezéseket alapul véve.