Pedagógusképzés

„Finomabb lélekkel létezni a világban” a gyermekkultúra-kutató gyermekkultúrája: életútinterjú Sándor Ildikóval

Vica Fruzsina Veres — 2025-03-06

Sándor Ildikó a Tatros együttes és a Guzsalyas táncház alapító tagja, a Kőketánc gyermektáncház vezetője, a Hagyományok Háza közművelődési és tudományos szakcsoportjának vezetője, a Magyar Táncművészeti Egyetem docense, néprajzkutató, mesemondó. Az alábbiakban a vele készült interjú szerkesztett változata olvasható.

Recenzió a pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben című kötetről

Attila Sütő — 2025-03-06

A pedagógusok nagy lehetősége

Éva Gyarmathy — 2025-03-06

Az Imposztorprofil-kérdőív magyar nyelvű hallgatói változatának kidolgozása és relevanciája a pedagógusképzésben

Erzsébet Csereklye — 2025-03-06

Az imposztorjelenség összetett pszichológiai állapot, melynek során magas teljesítményt nyújtó egyének kétségbe vonják saját képességeiket és sikereiket, úgy érzik, másokat becsapnak, és attól tartanak, hogy lelepleződnek mint intellektuális csalók.

Kutatásunk célja az Ibrahim és munkatársai (2022) által kidolgozott IPP30 (Impostor-Profile) kérdőív magyar nyelvű adaptációjának elkészítése és belső koherenciájának ellenőrzése volt. Az IPP30-kérdőívet négy szakértő fordította magyarra. A magyar nyelvű verziót 311 egyetemi hallgató töltötte ki online formában. Az adatokat feltáró és megerősítő faktorelemzéssel vizsgáltuk SPSS és Jamovi szoftverek segítségével.

Az eredeti 30 itemes kérdőív szerkezete nem működött megfelelően a magyar mintán, ezért egy rövidített, 15 itemes verziót hoztunk létre, amely megtartotta az eredeti hatfaktoros szerkezetet. Az új, magyar nyelvű skála kiváló illeszkedési mutatókkal rendelkezik (CFI = 0,974, TLI = 0,964, SRMR = 0,0401, RMSEA = 0,051). A kialakított faktorok Cronbach-α értékei 0,733 és 0,928 között mozognak, a teljes skáláé 0,774. A vizsgálat megerősítette, hogy az imposztorjelenség hatfaktoros modellje adaptálható magyar nyelvre. Az eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók más tudományterületeken tanuló társaiknál jobban érintettek az imposztorjelenségben. Emellett összefüggést találtunk a társadalmi mobilitás és az imposztorjelenségben való érintettség között, különösen azoknál az első generációs hallgatóknál, akiknek édesanyja nem rendelkezik érettségivel.

A fenntarthatóságra nevelés megerősítése a palesztin tanárképzésben: kihívások és megoldások elemzése a nyelvtudás és a pedagógus továbbképzés javítása érdekében

Manal Hamarsha — 2025-03-06

A fenntarthatóságra nevelés elengedhetetlen a palesztin tanárképzésben, tekintettel az ország környezeti, gazdasági és társadalmi problémáira.

Ez a kutatás a palesztin tanárképzés fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos problémáival és a lehetséges megoldásokkal foglalkozik, a nyelvtudásra és a továbbképzésre összpontosítva.

A kvalitatív adatelemzés során a tanárképzést, a nyelvi kompetenciákat és a fenntarthatóságra nevelést vizsgáltuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a fenntarthatóságra nevelés megerősítéséhez számos kihívással kell megküzdeni Palesztinában, többek között biztosítani kell a már pályán lévő pedagógusok nagyobb mértékű hozzáférését a témával kapcsolatos továbbképzésekhez és angolnyelv-tudásuk fejlesztését. Két megoldási javaslat merült fel: a szakmai továbbképzési lehetőségek bővítése és hatékonyabbá tétele, valamint a technológia használata a nyelvtudás javítása érdekében.

A kutatók a cikk összegzésében javaslatokat tesz a fenntarthatóságra nevelés megerősítésére a palesztin tanárképzésben a politikai döntéshozók, a pedagógusok és más érdekeltek számára.

A tehetségfejlesztés 21. századi dilemmái

Beatrix Fűzi — 2025-03-06

Rovatunk témája a tehetség értelmezése és fejlesztése, amit szerzőink a tanárjelölt, a tanárképző és a kutató szempontjából is megvizsgálnak.

Cikkeink kiemelik a témával kapcsolatos egyéni és rendszerszintű ellenmondásokat: jóllehet a tehetség leszűkítő értelmezése és fejlesztése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mégis ez a megközelítés uralja oktatási rendszerünket, ami pedig keveseknek hoz fejlődést, többeknek inkább csalódás és kudarc forrása.

Tanulmányában Gyarmathy Éva tág kontextusban, az emberiség jövőjének nézőpontjából is értelmezi a tehetséget és fejlesztési lehetőségeit. Felvázolja, hogy milyen szerep juthat például a személyre szabottságnak, a technológiának és az etikai szempontoknak a tehetségeket valóban kibontakoztató 21. századi iskolákban.

Másik cikkünkben szerzőpárosunk egy a Tanítsunk Magyarországért programban alkalmazott egyéni gyakorlat reflexióiból bontja ki gondolatait és javaslatait. Várjuk Olvasóink véleményét, reflexióit a sorozat írásaira és a felvetett kérdésekre!

A tehetségfejlesztés társadalmi-kulturális aspektusai

Éva Gyarmathy — 2025-03-06

A tehetség azonosításán alapuló fejlesztő rendszerek beválása nem bizonyított, és a hagyományos tehetségmodellek szerint tehetségesnek tekintett személyek nem feltétlenül képesek a napjainkban felmerülő komplex problémák kezelésére. Az emberiség előtt álló kihívásokra tekintettel egyre fontosabb az ún. transzformatív tehetségek kibontakoztatása, akik jobb hellyé akarják tenni a világot.

A tehetségfejlesztésben egymásnak feszülnek egyfelől a múltban gyökerező, meghaladott, de széles körben elterjedt szemléletek és gyakorlatok, másfelől a komplex, az egyén és környezete kölcsönhatására épülő szemléletek és személyre szabott gyakorlatok. Míg ez utóbbi nehezen szivárog le az általános gyakorlat szintjére, gyermekek és fiatalok élnek át kudarcokat az idejétmúlt oktatási rendszerben, és veszítik el tehetségük kibontakoztatásának lehetőségét.

A jelen és a jövő problémáinak megoldásához új alapokra kell helyezni az iskolák tevékenységét és a tehetség fejlesztését, amelyben az etikai szempontok és a kognitív sokféleség előnyeinek felismerése kiemelt szerepet kell kapjon.

Reflexió hátrányos helyzetű térségben végzett mentori és tehetséggondozási munkáról

András Gombás — 2025-03-06

Az alábbi refle xiós írás – az ELTE Tanítsunk Magy arországért (TMO) programhoz kötődően – mentorként tevékenykedő hallgató és a kurzus oktatójának sajátos önreflektív párbeszédét jeleníti meg a mentori munkával összefüggő tehetséggondozási feladatok értelmezéséről saját élmények feldolgozásán keresztül. Az ELTE 2020 óta vesz részt a Tanítsunk Magy arországért programban, mely az egyik legtöbb általános iskolás diákot ösz-szefogó, országos hálózatta l rendelkező mentorprogram hazai viszonylatban (Tanítsunk Magy arországért, 2023). Korábbi, az Anyanyelv-pedagógia hasábjain megjelent tanulmányainkban (Antalné, 2021; Tókos, 2023) beszámoltunk az ELTE TMO-program szervezési alapelveiről, a felkészítő és kísérő kurzusok tanulástámogató tapasztalatairól, mentori jógy akorlatokról. Jelen írás a program egy speciális szeletére, a tehetséggondozással ösz-szefüggő céljaira és azzal kapcsolatos mentori tapasztalatokra fókuszál.

Megoldásfókuszú mentorálás: mentortanárok megoldásfókuszú továbbképző pilotprogramja

Beatrix Fűzi — 2025-03-06

Magyarországon a mentortanárok szerepe jelentősen felértékelődött az utóbbi másfél évtizedben. A mentortanári tevékenységet gyakran fizikai és mentális túlterhelést vállalva látják el a kollégák.

A diák- és a tanári szerep között egyensúlyozó tanárjelöltekkel foglalkozva speciális problémákkal szembesülnek a mentortanárok, viszont a kifejezetten számukra szervezett továbbképzések, támogatások elvétve fordulnak elő. Ezt a hiányt felismerve valósítottuk meg a „Megoldásfókuszú mentorálás” továbbképzési pilot programot, amelynek célja volt, hogy (1) lehetőséget biztosítson a mentorálás során megélt sajátos helyzetek, problémák megosztására, feldolgozására, és (2) azonnal a gyakorlatba ültethető, megoldásfókuszú szemléleti és módszertani elemek elsajátítását tegye lehetővé.

Tanulmányunk bemutatja a továbbképzési program kialakítását, megvalósítását és annak hatásait a résztvevők nézőpontjából. Munkánkkal ösztönözni szeretnénk hasonló programok megvalósítását.

Egyetemi hallgatók fizikai aktivitása és annak tanulásra gyakorolt hatása – pedagógiai és tanárképzési implikációk

Nikoletta Barka — 2025-03-06

Több tanulmány kimutatta, hogy a fizikailag aktív diákok és hallgatók általában magasabb tanulmányi teljesítményt érnek el, mint kevésbé aktív társaik.

A fizikai aktivitás számos fizikai és mentális előnnyel jár, mely a tanulmányok mellett a mindennapi életre is kihat. Ezen tanulmány célja, hogy felmérje a fizikai aktivitás és a tanulmányi eredmények közötti kapcsolatot egyetemi hallgatók körében, s ennek kapcsán rámutasson arra, hogy a fizikai aktivitás igényének és feltételeinek megteremtésére való felkészülés a pedagógusképzés fontos feladata. A keresztmetszeti vizsgálatban 18–31 éves (átlagéletkor: 20,51 ± 1,59 év) egyetemi hallgatók (N = 670) vettek részt. A szociodemográfiai jellemzőkre egy online kérdőív formájában kérdeztünk rá. A fizikai aktivitás szintjét az International Physical Activity Questionnaire (IPAQ) rövid verziójával, a tanulmányi teljesítményt pedig a kitöltést megelőző tanulmányi félév súlyozott átlaga alapján értékeltük.

Az eredmények pozitív összefüggést mutattak a tanulmányi átlag és a fizikai aktivitás között (p<0,05). Azonban ezek mellett például a nemnek, a családi helyzetnek, a munkának és az életvitelnek is kiemelkedő hatása lehet a fentiekre képzési típustól függetlenül. A pedagógusoknak köszönhetően a korai, fizikai aktivitással kapcsolatos beavatkozások élethosszig tartó jó szokásokat alakíthatnak ki, ami számos egészségügyi előnnyel járhat.