Pedagógusképzés

Néhány megfontolandó szempont a pedagógusok munkahelyi elégedettségének javításához: az üzbég és a magyar pedagógus teljesítmény-értékelési rendszerek összehasonlító elemzése

Ida Szűcs — 2024-11-08

The initiative of the Hungarian government to introduce a new teacher appraisal system within the whole-scale teacher assessment made us review the operational teacher career models and teacher appraisal frameworks linked to salary schemes in the world and compare the planned Hungarian model with the Uzbek teacher career model and teacher appraisal framework. The comparison includes the evolution of appraisals, their procedures, criteria, and methodology.

Our study proposes some ideas for decision-makers to consider when introducing or modifying teacher assessment frameworks so that they can better contribute to teachers' well-being and to improving the quality of work in education.

Tanárképzés a 21. században – a McKinseyjelentéstől a kompetenciaalapú tanárképzésig

Dóra Szabó — 2024-11-08

A tanulmány áttekintést nyújt a 21. századi tanárképzés kihívásairól és tendenciáiról, fókuszálva a McKinsey-jelentés hatásaira, az osztott és osztatlan tanárképzésre, valamint a kompetenciaalapú képzésre. Elemzésünk során áttekintjük a tanárok felkészítésének változásait az elmúlt években, különös tekintettel a McKinsey-jelentés által felvetett kérdésekre és azok hatására.

Vizsgáljuk a pedagógusképzési tendenciákat, s bemutatjuk a kompetenciaalapú pedagógusképzés fő jellemzőit és előnyeit, miközben kiemeljük a terület kihívásait és további fejlesztési lehetőségeit.

„A tanítás értékek vonzó módon történő felajánlása” – interjú Szabó László Tamás professzor úrral

Dorottya Fekete — 2024-11-08

Prof. dr. Szabó László Tamás, a rejtett tanterv metafora meghonosítója új alapokra helyezte az iskoláról való gondolkodást. A tanárképzésben betöltött szerepe miatt tanítványai gyakran a tanárok tanárának nevezik. Hazai és nemzetközi konferencia-előadások és publikációk sora fűződik nevéhez.

A következő interjúban azokról az életeseményekről, hatásokról kérdezzük, amelyek meghatározták tudományos karrierjét, és amelyek összefonódtak a hazai neveléstudományok történetével is. Az interjú a CHERD-Hungary Oktatáskutató Gyakornoki Programhoz kapcsolódó „Átkapcsolás, ahol a neveléstudományi kutató generációk találkoznak” című podcastsorozat1 negyedik beszélgetésének szerkesztett változata.

A sorozat három kutatógeneráció találkozását teszi lehetővé, akik az iskola, az oktatás és a nevelés kérdéseiről beszélgetnek. A felvételekre meghívtuk a neveléstudományok jelentős hazai letéteményeseit, olyan mestereket, akiktől sokat tanultunk.

Vendégünk továbbá egy-egy volt doktorhallgatójuk, aki jelenleg is aktív kutatómunkát folytat. Őket kérdezi egy-egy tanár szakos gyakornok hallgató a legfiatalabb kutatógeneráció képviseletében.

Az interjú során elhangzott kérdések a gyakornokprogram tagjai, a szervezők és kérdezők közös gondolkodása nyomán fogalmazódtak meg. A következőkben prof. dr. Szabó László Tamást a fiatal kutatógeneráció tagja, Fekete Dorottya, valamint professzor úr tanítványa, dr. Szűcs Tímea kérdezi.

„Tanár volt csupa nagybetűvel, s a tudós tanári lét és modell követendő példája” – Honti Máriára emlékezünk

Katalin Rádli — 2024-11-08

Honti Mária magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakos tanár, tankönyvíró, irodalomtörténeti, módszertani-pedagógiai tanulmányok szerzője, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának korábbi igazgatója, a közoktatás ügyének minisztériumi irányítója, nyugalmazott államtitkár. Munkássága a tanártovábbképzéshez, az irodalom és a nyelvészet határterületeihez kapcsolódik. A szakma és a hivatás nála egyet jelentett a tanulókért, a társadalomért felelősséget vállaló tanári magatartással. Életpályája irányadó kollégái és tanítványai számára.

Emberi erőforrások és oktatás – Elemzések a 21. század közepe felé

Lilla Éva Tamás — 2024-11-08

Egyetemes egyetemi kreatívan kritikus tanítás és tanulás

Ivan Aigner — 2024-11-08

A célok szerepe az iskolai testnevelésben: fókuszban a testnevelő tanár szakos hallgatók

Anita Molnár — 2024-11-08

A testnevelés tantárgyat szabályozó dokumentumok számos célt határoznak meg, abban azonban kevésbé segítenek, hogy egy-egy döntési folyamat során mely célok számítanak kiemelt jelentőségűnek. Fontos, hogy a köznevelés és a pedagógusképzés egységes célok, értékek, elvek és szemlélet alapján működjön.

Tanulmányunkban a Nemzeti alaptanterv (2020) által meghatározott célokat hasonlítjuk össze a testnevelő tanár szakos hallgatók által fontosnak tartott célokkal.

Megállapítható, hogy a testnevelő tanár szakos hallgatók
szerint a tantárgy legfontosabb célja a mozgás és a sport megszerettetése és az általános mozgásműveltség fejlesztése. A férfi és női hallgatók között jelentős különbség mutatkozik, ugyanakkor az életkor és a képzésben való előrehaladás kevésbé befolyásoló tényezőként jelent meg a hallgatók célrendszerében. Érdemes a testnevelőtanár-képzést és a köznevelés
testnevelés tantárgyát egységes irányelvek, elvárások, célok és szemlélet alapján közelíteni egymáshoz annak érdekében, hogy optimális fejlesztő hatást legyen képes biztosítani.

Rovatszerkesztői bevezető – A didaktika a digitális tananyagok és tanulási környezetek fejlesztésében

Beatrix Fűzi — 2024-11-08

A didaktika napjaink oktatásában betöltött szerepével foglalkozó sorozatunkat folytatja és gazdagítja új nézőpontokkal rovatunk legfrissebb írása.

Szerzőnk választ keres arra, hogy a digitális környezetben való tanulás szétfeszíti-e a didaktika kereteit, vagy kapaszkodókat ad-e hozzá? Elemzi, hogy milyen szerepet játszanak a didaktika alapelvei a tanulás sikeres támogatásában változó és változatos tanulási környezetekben. Rámutat arra, hogy a tantermi és a digitális környezetben folyó tanulás-tanítás megoldásai kölcsönösen átemelhetők és hasznosíthatók.

Várjuk Olvasóink véleményét, reflexióit a sorozat írásaira és a felvetett kérdésekre!

A didaktika jelentősége és alkalmazása a digitális oktatási környezetben: Biztos iránytű vagy megbízhatatlan eszköz?

Adrienn Papp-Danka — 2024-11-08

A didaktika tudományterülete pontosan leírja az oktatásnak azokat az elméleti kereteit, amelyeknek ismerete minden pedagógus számára biztos iránytűként szolgálhat a mindennapi oktatási gyakorlatban.

Az elmúlt évtizedekben a digitális eszközök hatására kitágultak a tanulási-tanítási terek, és a hagyományos tantermi környezet mellett különböző online, digitális oktatási környezetekben is lehetőségünk van tanítani és tanulni.

Jelen cikkünk célja amellett érvelni, hogy a hagyományos didaktikai elméletek a digitális oktatási környezetekben is biztos iránytűként szolgálhatnak.

Érvelésünk részben a nemrégiben megjelent Falus és Szűcs (2022) szerkesztette új didaktika kézikönyvön alapul. Ezen túl pedig sorra veszünk olyan példákat, amelyeken keresztül az szemléltethető, hogy talán soha korábban nem volt szükség ennyire a didaktikai ismeretekre, mint a digitális oktatás világában.