https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/issue/feedPedagógusképzés2024-09-30T09:47:37+00:00Rapos Nórarapos.nora@ppk.elte.huOpen Journal Systems<p>A Pedagógusképzés folyóirat a pedagógusképzők lapja. Célja a pedagógusképzők minél szélesebb körének bevonásával a szakmai-tudományos párbeszéd elősegítése a hazai- és nemzetközi pedagógusképzés, valamint a köznevelés területén. A lap kiemelt küldetése a szakmai fejlődés és tanulás folyamatának modern tanuláselméleti alapokon történő képviselete, a tanárrá válás folyamatának, a szakmai fejlődés tágabb perspektívában történő értelmezése.</p>https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/9026Rovatszerkesztői bevezető 2024-09-26T09:52:58+00:00László Horváthhorvath.laszlo@ppk.elte.huBeatrix Fűzifuzi.beatrix@gmail.com<p>A rovatszerkesztői bevezetőt rendhagyó módon – gyakorlatban is kipróbálva az egyik cikkünk fókuszában álló témát –, mesterséges intelligencia segítségével generáltuk.</p>2024-06-21T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 A szerző(k)https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/8118Editorial Introduction2024-03-27T09:02:56+00:00László Horváthhorvath.laszlo@ppk.elte.huBeatrix Fűzifuzi.beatrix@gmail.com<p>In an unconventional move, we used artificial intelligence to generate the editorial introduction for this section, putting into practice the topic of one of our articles.</p>2024-06-21T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 A szerző(k)https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/8042A Kardiológia tankönyv alkalmazhatósága az orvoslásban használatos robotok fejlesztésében, avagy mire jó a didaktika?2024-09-30T09:47:24+00:00Ida Szűcszagyvane.szucs.ida@uni-eszterhazy.huIván Falusfalusivan@gmail.com<p>Írásunkban a 2022-ben megjelent A didaktika kézikönyve Elméleti alapok a tanítás tanulásához című kötetünk kritikai elemzését adó tanulmány észrevételeire kívánunk reflektálni.</p> <p>Hisszük és valljuk, hogy a szakmai viták lehetőséget biztosítanak álláspontjaink tisztázására, valamint a tudományterület (a didaktika) és a pedagógusképzés fejlesztésére.</p>2024-06-21T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 A szerző(k)https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/7770A mesterséges intelligencia jelentősége a pedagógusképzésben2024-09-30T09:47:31+00:00Amália Bognáramalia.bognar@gmail.com<p>A mesterséges intelligencia nem csupán technológiai fejlődést, hanem pedagógiai kihívásokat is jelent. Vajon ez milyen hatással van az oktatók és tanulók attitűdjére, felkészültségére és technológiai készségeire? Elengedhetetlen-e a pedagógusok és a pedagógushallgatók MI-kompetenciájának fejlesztése a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében?</p> <p>Az írás célja, hogy bemutassa, mely oktatástervezési és didaktikai elemek felhasználásával lehet a tanárok és tanárjelöltek fejlesztését megvalósítani.</p>2024-06-21T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 A szerző(k)https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/7284A tanárképzők szakmai fejlődését támogató szakmai tanulási közösségek a mianmari tanárképző főiskolákon2024-09-30T09:47:37+00:00Moet Moet Myint Laymoemoe.sg777@gmail.com<p>A pedagógusoknak fejleszteniük kell szakmai tudásukat annak érdekében, hogy tanulóik minél többet profitálhassanak a közös munkából. A szakmai tanulási közösségek nemcsak az egyes tanárok és az egész tantestület igényeit elégítik ki, hanem javítják a tanítás minőségét is, és ezen keresztül növelik a diákok teljesítményét.</p> <p>A szakmai tanulási közösségekben a diákok hatékonyabb tanulásának kulcsa a tanárok folyamatos tanulása (Bryk, Camburn & Louis, 2009). A szakmai tanuló közösségek (angolul Professional Learning Community: PLC) keretében végzett munka egyre népszerűbb útja a pedagógusok szakmai fejlődésének, és ennek következtében szükség van a hatásukat feltáró kutatásokra is.</p> <p>E tanulmány célja, hogy feltérképezze a szakmai tanulási közösségek bevezetésének hatásait egy mianmari tanárképző főiskolán, valamint azt, hogy e közösségek hogyan hatnak a tanárképzők munkájának minőségére, és remélhetőleg ezáltal a tanárszakos hallgatók teljesítményére.</p> <p>Módszertanilag a tanulmány kvalitatív megközelítést és véletlenszerű mintát alkalmazott, hogy adatokat szerezzen a Monywa Tanárképző Főiskola oktatóitól, akik nyílt végű interjúkérdésekre válaszoltak. Az adatokból kiderült, hogy a jelenlegi helyzetben a tanárképzők szakmai fejlődésének elősegítése érdekében több szakmai tanulási közösségre van szükség, és hatékony működésükhöz széles körű pedagógiai támogatást kell nyújtani.</p>2024-06-21T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 A szerző(k)https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/7347A MSLQ és a MAI magyar változatainak validálása a kisebbségi magyar hallgatók körében folytatandó kutatáshoz2024-09-30T09:47:35+00:00Sounantha Phavadeesounantha@student.elte.huPéter Tóthtoth.p@eik.bme.hu<p>Ma a tanulás több szabadságot biztosít a diákoknak, mint a múltban, többek között a tartalomhoz vagy a tananyagokhoz való könnyű hozzáférést és a rugalmas időbeosztás lehetőségét, szemben a hagyományos oktatással, amikor az iskolában, a tanteremben kellett tölteniük az idejüket. Az önszabályozó tanulás képességének (angolul self- regulated learning: SRL) fejlettségétől függenek azok a kognitív, metakognitív és motivációs készségek, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára a kihívások leküzdését és saját tanulásuk hatékony megszervezését.</p> <p>A ’Motivated Strategies for Learning Questionnaire’ (MSLQ) elnevezésű kérdőív a diákok önszabályozó tanulási készségeinek felmérésére szolgáló eszköz. Schraw és Dennison ’Metacognition Awareness Inventory (MAI) elnevezésű kérdőíve a tanulók metakognitív képességeinek vizsgálatát szolgálja.</p> <p>E cikk célja, hogy feltárja és értékelje a tanulók önszabályozó tanulásával és metakogníciójával, az SRL elméletekkel és fogalmakkal kapcsolatos releváns szakirodalmat. Célja továbbá, hogy a Selye János Egyetem pedagógiai szakos hallgatóinak mintáján meghatározza a fent említett két eszköz magyar nyelvű változatainak megbízhatóságát és érvényességét. A vizsgálatban 120 pedagógia szakos hallgató vett részt, akik közül 102 nő volt. Az MSLQ motivációs skála A komponensében hat alskála található, és ezek Cronbach-alfái a következők: IGO α = 0,69, EGO α = 0,84, TV = 0,86, CLB α = 0,52, SE α = 0,86 és TA α = 0,74. A B komponensben, amely a tanulási stratégiák kilenc alskáláját tartalmazza, az R α értéke 0,69; az E α értéke 0,75; az O α értéke 0,85; a CT α értéke 0,60; az MSR α értéke 0,80; a TSE α értéke 0,66; az ER α értéke 0,80; a PL α értéke 0,87; és a HS α értéke 0,57. Ami a MAI-t illeti, két fő komponensének, a megismerés ismeretének (KC) és a megismerés szabályozásának (RC) Cronbach alfa értékeit vizsgáltuk. A KC-t három alskála alkotja: PK, DK és CK. Cronbach Alpha értékeik pedig 0,82, 0,86 és 0,71 voltak. Az RC-t öt alskála alkotja. Ezek Cronbach-alfa értékei a következők voltak: A P α értéke 0,83, az IMS α értéke 0,83, a CM α értéke 0,77, a DS α értéke 0,74, az E α értéke pedig 0,70.</p>2024-06-21T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 A szerző(k)https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/7447Az egészségtudatos magatartás vizsgálata egyetemi hallgatók körében2024-09-30T09:47:33+00:00Ildikó Széplakiszeplaki.ildiko@uni-eszterhazy.huLászló Révészrevesz.laszlo@uni-eszterhazy.hu<p>Szakirodalmi kutatások alapján elmondható, hogy az elsőéves egyetemisták pszichés nehézségekkel küzdenek, és mozgásszegény életet élnek.</p> <p>Jelen tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a hallgatók mennyire vannak tisztában az egészségtudatos magatartás dimenzióival. Ennek érdekében fókuszcsoportos interjút készítettünk 12 női hallgatóval, megfigyelve azt, hogy a kötelező testnevelés tantárgy mennyit tehet az egészségtudatos életmód kialakításáért esetükben.</p> <p>Eredményként elmondható, hogy a hallgatók tisztában vannak az egészségtudatos magatartás alapvető dimenzióival, de ennek életmódként történő adaptálását még csak részben valósítják meg.</p>2024-06-21T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 A szerző(k)https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/7989Tanárjelöltek szakmai tanulásának és identitáskonstruálásának támogatása – a videotréning lehetőségei a tanárképzésben2024-09-30T09:47:28+00:00Katalin Tókostokos.katalin@ppk.elte.hu<p>Az utóbbi időben a tanári szakmai fejlődés és tanulás fogalmi megközelítései egyre inkább összekapcsolódnak a szakmai identitásfejlődés témájával. Ebből a perspektívából a tanárok szakmai tanulása holisztikusabban, a „Ki vagyok én tanárként?”, „Ki akarok lenni tanárként?” kérdései, önmeghatározása mentén értelmeződik. De milyen konkrét módszerek segíthetik a képzés során a tanárjelöltek iskolai, munkahelyi tanulási folyamatokba ágyazott tanulásának és identitáskonstruálásának együttes támogatását, a tanári működés holisztikusabb értelmezését, melyben a környezet, a szereplők értelmezései, gondolatai és érzelmei is kiemelten megjelenhetnek?</p> <p>Tanulmányunkban erre keressük a választ. Először a szakmai fejlődés és tanulás fogalmi változását, identitásfogalommal való kapcsolatát és modelljeit elemezzük; majd a videotréning mint fejlesztő-támogató eszköz ebben játszott szerepét, a kapcsolódó kutatások eredményeit vesszük számba a képzésben való alkalmazás nézőpontjából. A témában végzett empirikus kutatásunk részletes eredményeit – a MoTel-program (Models of Teacher Learning) részeként – a Pedagógusképzés folyóirat következő számában adjuk majd közre.</p>2024-06-21T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 A szerző(k)https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/8085„Oktató, kutató, innovátor, mentoráló kolléga, kiváló vezető és mindenekelőtt ember…”: Szivák Judittól búcsúzunk2024-03-19T12:53:39+00:00Nóra Raposrapos.nora@ppk.elte.hu<p>Szivák Judit a neveléstudomány meghatározó kutató- és oktatóegyénisége, a hazai tanárképzés mértékadó és iránymutató alakja.</p> <p>Újat kereső innovátor, az iskola világát ismerő fejlesztő, a fiatalokra figyelő kolléga, kiváló vezető.</p> <p>Szakmaisága, elhivatottsága példaként szolgál kollégái és tanítványai számára.</p>2024-06-21T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 A szerző(k)https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/7970Tanításelméleti útvesztő – mit tanulhatunk belőle?2024-09-30T09:47:29+00:00Anikó Kisskissaniko@student.elte.huNorma Jenei-Forrayjeneinorma@student.elte.hu2024-06-21T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 A szerző(k)https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/7990Ki fordít a kormányrúdon?2024-01-29T07:57:51+00:00Anikó Mátyásaniko.matyas@uni-miskolc.hu<p>Radó Péter (2023). Az oktatáskormányzás jövője. Budapest: Tea Kiadó. ISBN 978-615-82337-2-9</p>2024-06-21T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 A szerző(k)