Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció

Az IELTS mint egyetemi felvételi követelmény Vietnámban: hogyan látják a középiskolás diákok az IELTS bizonyítvány szerepét

Ngo Huy Tú, Lan Anh Nguyen Luu — Thu, 28 Mar 2024 00:00:00 +0000

Az angolnyelv-oktatás Vietnamban jelentős figyelmet kapott az elmúlt évtizedekben. Az elmúlt években számos egyetem fogadta el a nemzetközi angol nyelvi standard teszteket, nevezetesen a Nemzetközi Angol Nyelvvizsgarendszert (IELTS) a felvételihez. Bár ennek a politikának vannak támogatói, kritikával is szembesül. Tanulmányunk a középiskolásoknak az IELTS-sel, mint az egyetemi felvételi követelményével kapcsolatos nézeteit vizsgálja Vietnamban. Módszertani eszközként metafora-elemzést alkalmaztunk, amely rávilágít arra, hogy a diákok szemszögéből az IELTS számos kihívást jelent, ugyanakkor egyidejűleg utat nyit a tanulmányi és karrierépítéshez, és elősegíti a diákok gondolkodásának átalakulását. A tanulmány rámutat továbbá, hogy bár a vietnami egyetemek fenntarthatják az IELTS felvételi követelményként való használatának szabályozását, az IELTS domináns szerepét csökkenteni kellene, hogy a középiskolai jelentkezőkre nehezedő nyomás csökkenjen.

Az angol nyelvi tanterv történeti áttekintése és jelenlegi tanterve a felső középiskolában Mongóliában

Byambasuren Nyamkhuu, Attila Czabaji Horváth, Adrian Estrela Pereira — Thu, 28 Mar 2024 00:00:00 +0000

Tanulmányunkban megkísérlünk történelmi áttekintést nyújtani a mongóliai angolnyelv-oktatás tanterveiről, valamint a jelenlegi felső középfokú angol nyelvi tanterv kialakulásáról. Az angol tanterv fejlődése fontos problémakör, ám a szakirodalomban gyakran figyelmen kívül hagyott téma. Írásunk a szakirodalomban fellelhető hiányosságokat igyekszik pótolni a legújabb adatokkal. Módszertani megközelítésként dokumentumelemzést alkalmaztunk a felső középfokú angolnyelv-oktatás és az angol nyelvi tantervre vonatkozó adatok szintetizálása érdekében.

Délkelet-Ázsia oktatási trendjei

Endrődy Orsolya — Thu, 28 Mar 2024 00:00:00 +0000

Mesterséges intelligencia által generált sztereotip ábrázolások maláj és magyar egyetemi oktatókról

Orsolya Endrődy, Rahmatullah Bahbibi — Thu, 28 Mar 2024 00:00:00 +0000

Tanulmányunk célja a mesterséges intelligencia által generált képek sztereotipikus reprezentációjának vizsgálata egyetemi tanárok esetében. Kvalitatív kutatásunk során a Gencraft szoftver segítségével készítettünk képeket különböző tudományágak egyetemi tanárairól és kutatóiról két országban, Malajziában és Magyarországon. Ezután a rendszer által generált sztereotipikus reprezentációk vizsgálatára törekedtünk. Az itt publikált tanulmány egy kiterjedtebb kutatás része, mely a probléma előzetes, kísérleti feltárását szolgálja. Az Oxfordi Egyetemen oktatott tudományterületek struktúráját követve mindkét ország 11 tudományterületéről összesen 44 generált képet elemeztünk. A kis minta ellenére izgalmas tendenciák azonosíthatók a képeken, amelyek alapot adhatnak a további vizsgálatokhoz. A főbb eredmények azt mutatták, hogy a férfidominancia tagadhatatlan, különösen a magyar adatok esetében.

Vietnámi óvodapedagógusok nézetei a technológia óvodai alkalmazásáról: előnyök, akadályok és a fejlesztés lehetőségei

Thu, 28 Mar 2024 00:00:00 +0000

A technológia integrációja az óvodai nevelésben az elmúlt években jelentős figyelmet kapott. Pedagógusok és kutatók tárják fel a tanulási eredmények javításának és a kisgyermekek bevonásának lehetőségét. Bár egyes tanulmányok megerősítették, hogy a pedagógusok nézőpontja befolyásolja a technológia óvodai csoportokban való alkalmazásának hatékonyságát, több kutatásra van szükség ahhoz, hogy megismerjük a vietnami óvodapedagógusok véleményét. Jelen tanulmányunkban az óvodapedagógusok nézőpontját vizsgáltuk a technológia használatának előnyeiről és megvalósíthatóságáról, a beépítése során felmerülő akadályokról, valamint arról, hogy milyen intézkedések javíthatnák annak óvodai alkalmazását. Kvantitatív kutatási stratégiánk során kérdőíves módszert alkalmaztunk. A kérdőívet 249 óvodapedagógus töltötte ki a vietnámi Thua Thien Hue tartományban. Az eredmények azt mutatták, hogy mindkét pedagóguscsoport (a nemzeti minőségi szabványoknak megfelelő és az annak nem megfelelő óvodák pedagógusai) általában pozitívan ítéli meg a technológia előnyeit és óvodai környezetben történő alkalmazhatóságát. A technológiát olyan eszköznek tekintették, amely fokozza az elkötelezettséget, külső forrásokat hoz az óvodába, élvezetessé teszi a tevékenységeket, és támogatja a szülőkkel való kommunikációt. A két csoport között azonban voltak kisebb különbségek, a nemzeti minőségi szabványoknak megfelelő óvodák pedagógusai valamivel pozitívabban álltak a kérdéshez. A technológia integrációjának akadályai közé tartozott a nem megfelelő felszereltség, a technikai támogatás hiánya, az elavult eszközök, a korlátozott képzési lehetőségek és a tantervi hiányosságok.

A globális nevelés fogalma a tanárképzésben: Magyarország és Thaiföld összehasonlító elemzése

Nannaphat Saenghong, Orsolya Endrődy, Ferenc Hain, Lan Anh Nguyen — Thu, 28 Mar 2024 00:00:00 +0000

Tanulmányunk a globális nevelési elvek integrációját vizsgálja a tanárképzés kontextusában a világ két különböző régiójában, Magyarországon és Thaiföldön, az Európa Tanács Globális oktatás irányelvei című dokumentum felhasználásával. A tanulmány fő kérdése: Hogyan tükrözik a tanárképzési követelmények és a tanári standardok a globális oktatás témáit és megközelítéseit? A tanulmány áttekintést nyújt a magyarországi és thaiföldi tanárképzésről, részletezi az alkalmazott módszertant, és bemutatja az eredményeket. A kutatás fókuszában a globális neveléssel kapcsolatos dokumentumok tartalomelemzése áll a magyarországi és a thaiföldi tanári standardokról és követelményekről. Az eredmények összehasonlító áttekintése jelentős hasonlóságokat és különbségeket tár fel a globális oktatás tekintetében és a két ország tanári követelményei és normái között. Míg a kulcsfontosságú területeken, mint például az együttműködés, a kulturális sokféleség tiszteletben tartása és az egyéni fejlődés átfedések vannak, addig jelentős eltérések is megfigyelhetők. Bizonyos kompetenciák az egyik ország követelményeiben jelen vannak, a másikban viszont nem. A tanulmány hozzájárul a globális neveléshez, és a tanárképzéshez kapcsolódó diszkusszióhoz, és betekintést nyújt a szakpolitikába és a gyakorlatba.