Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció

Gimnazisták pályaorientációs jellemzői

Lajos Pálvölgyi — 2024-07-01

A továbbtanulási és a pályaválasztási döntés minden gimnazista életében kiemelt jelentőségű, ezért rendszerint hosszú előkészítés, iránykeresés előzi meg. A tanulmány a tanulók személyéhez közvetlenül kapcsolódó pályaorientációs jellemzőket tekinti át. Ezek ismerete segíti a folyamat megértését és hatékony támogatását. A második részben egy alapítvány 2021. évi adatfelvételének másodelemzése alapján néhány fontosabb pályaorientációs jellemzőt vizsgálunk gimnáziumi tanulók körében, különös tekintettel arra, hogy a tanulók neme és évfolyama, valamint iskolájuk átlagos OKM kompetenciafelmérési eredménye és átlagos családi háttérindex mutatója milyen kapcsolatban áll az egyes változókkal. A minta országosan nem reprezentatív (N=1137). Egy saját fejlesztésű kérdéssor mellett a Rosenberg-féle Önbecsülés Skála (RSES: Rosenberg Self-Esteem Scale, Rosenberg, 1965) és a Pályaválasztási Bizonytalanság Kérdőív (CFI: Career Factors Inventory, Chartrand et al., 1990) került alkalmazásra. A vizsgálat nem igazolta azt a hipotézist, miszerint a pályaorientációs változók kedvezőbb értékei lennének kimutathatók a magasabb évfolyamokon, ami azt jelzi, hogy több önismeretet és pályaorientációt támogató aktivitásra lenne szükség a gimnáziumi évek során, javítva a pályaorientáció hatékonyságát, és erősítve annak folyamatjellegét. A pályaorientációs jellemzők között feltárt összefüggések ismerete segítheti a pedagógiai intervenciók tervezését. Az egyes változók fokozott figyelmet igénylő kiugró értékei mentén azonosíthatók az intenzívebb pályaorientációs támogatást igénylő tanulók. Klaszterelemzés eredményeképp a pályaorientáció tekintetében négy tanulótípus rajzolódott ki: a magabiztos, a kiegyensúlyozott, a szorongó és a bizonytalan. A típusok jellegzetességei alapján mindegyikhez sajátos differenciált támogatási stratégia javasolható.

Középiskolás tanulók szaktárgyi szövegértésének mérése az érettségi vizsga tükrében

Viktória Simon — 2024-06-30

Jelen pilotvizsgálat tizenkettedikes tanulók történelem szaktárgyhoz kapcsolódó szövegértési szintjének vizsgálatát tűzte ki célul, majd kísérletet tett annak feltérképezésére, hogy a kapott eredmények milyen összefüggésben vannak az általános szövegértési szinttel és a történelmi háttértudással. Ehhez a kísérleti személyek írásbeli magyar nyelv és irodalom, valamint történelem érettségi vizsgájának eredményei kerültek összevetésre a saját fejlesztésű mérőeszköz megoldásaival. Az eredmények alapján elmondható, hogy a szövegtípus fajtája befolyásolhatja a szövegértés eredményességét. A történelem tantárgyhoz kapcsolódó táblázat esetében jobb eredményt értek el a vizsgált tanulók, mint a forrás és az ábra esetében. Megállapítható továbbá, hogy közepes szintű korrelációs kapcsolat mutatható ki a történelmi szövegértési teszt és a magyar nyelv és irodalom érettségi szövegértési eredményessége között, valamint hogy a történelmi szövegértési teszt eredménye erősebb fokon korrelál a történelem érettségi vizsgafeladatainak átlagos eredményével, mint a magyar nyelv és irodalom szövegértési feladatsor átlagos eredményével. Feltételezhető, hogy a vizsgált tanulók körében a történelem tantárgyhoz és feldolgozandó szövegeihez kapcsolódó szövegértési képességszint jelentősen befolyásolja a történelmi feladatsor eredményes megoldását.

Kortárs mentorálás a lemorzsolódás megelőzéséért: szisztematikus irodalomfeldolgozás

Edit Felső — 2024-06-30

A tanulmány a kortárs mentorprogramok mint prevenciós és intervenciós eszközök hatását vizsgálja az iskolai és felsőoktatási lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás csökkentésére. Az írás célja, hogy bemutassa a nemzetközi kortárs mentorprogramok jellemzőit, céljait és hatékonyságát. Az elemzés 12 empirikus tanulmány kvalitatív tartalomelemzésén alapul. A szisztematikus keresést az EBSCO Education Research Complete modulban, kiegészítésképpen a ResearchGate és a Google Scholar adatbázisokban végeztük, 2008 és 2023 között megjelent folyóiratokban, kortárs mentorálási modellekről szóló angol nyelvű empirikus tanulmányokat összegyűjtve. Az elemzés eredményei alapján bemutatásra kerülnek a felsőoktatási és közoktatási környezetben működő mentorprogramok célkitűzései, eredményei a mentorok és a mentoráltak szempontjából, kihívásai, nehézségei. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a kortárs mentorprogramok pozitív hatást gyakorolnak a lemorzsolódás csökkentésére, a szociális és egyéni készségekre és képességekre, hatására javulnak a tanulmányi eredmények, valamint növekszik az intézmény és a tanulmányok iránti elkötelezettség. E programok működésének mélyebb megismerése és megértése hozzájárulhat a jövőbeli kortárs mentorprogramok sikeres és hatékony lebonyolításához.

Neveléstörténeti monográfia a keresztény fogyatékosságkép alapjairól

Éva Feketéné Szakos — 2024-06-30

A sporttehetség: lehetőség és pedagógiai kihívás

János Gortva — 2024-06-30

A történelemtanítás mint a hazafias nevelés és a politikai propaganda eszköze az orosz oktatási rendszerben – Mintázatok a múltból és modern tendenciák

Tatiana Matolinets — 2024-06-30

Vizsgálatunk tárgya a történelem tantárgy mint a hazafias nevelés és a politikai propaganda eszköze a modern orosz oktatási rendszerben. A kutatás célja a politikai propaganda és a hazafias nevelés szerkezetének és kapcsolatának elemzése az orosz történelemórákon, figyelembe véve az Oroszországi Föderáció ideológiai és politikai sajátosságait. Elemzésünk a 2013-ban egységesített történelemtanulási rendszerben használt 10. osztályos orosz történelemtankönyvek tartalomelemzését nyújtja, feltárva a hazafias nevelés és a politikai propaganda tartalmi elemeinek változásait. Célunk, hogy rámutassunk arra, hogy a vizsgálatba bevont források milyen mértékben felelnek meg az elsődleges forrásokban fellelhető tényszerű adatoknak, kontextusként használva az Orosz Föderáció modern bel- és külpolitikáját és az ezekkel harmonizáló hosszútávú politikai célokat.