Modern Nyelvoktatás

Szőke Júlia, Kecskés Petra, Tompos Anikó (szerk.): A gazdaság, kultúra, oktatás és nyelv bűvöletében. Tanulmányok Ablonczyné Mihályka Lívia 70. születésnapjára

Ildikó Lőrincz — 2024-07-05

Juhász Valéria és Kegyesné Szekeres Erika (szerk.): Többnyelvűség és kutatás

Szilvia Bátyi — 2024-07-05

Dóczi Brigitta: A szókincs szerepe a nyelvtanulásban

Boglárka Vermeki — 2024-07-05

Koncsek Krisztián: Idézetvadász I–III.

Ildikó Bodnár — 2024-07-05

Green Planet: teaching sustainability in EFL and HFL classes with CLIL and TBLT approach

Márton Zsolnai — 2024-07-05

Eszenyi Réka: Humán fordító és gépi fordítás 8 leckében. Változások a 21. századi nyelvi közvetítő szerepében

Kinga Klaudy — 2024-07-05

Sebestyén Krisztina: Kik és miért tanulnak németet az érettségit adó képzésekben?

Roland Hegedűs — 2024-07-05

Ablonczyné Mihályka Lívia köszöntése a MANYE 2024. évi tiszteletbeli tagjává választása alkalmából

Júlia Szőke — 2024-07-05

Laudáció és köszöntés Prószéky Gábor 70. születésnapjára

Csilla Sárdi — 2024-07-05

Egy ír−magyar/magyar−ír tanulószótár létrehozásának kihívásai

Dóra Pődör — 2024-07-05

Jelenleg még egyáltalán nem létezik ír−magyar/magyar−ír szótár, ám az előkészítő munkálatok már megkezdődtek egy A2-es szintű, kétirányú tanulószótár összeállítására. A tanulmány ismerteti a készülő tanulószótárral kapcsolatban felmerült három fontos kihívást, a problémakezelés módszereit, valamint az ezek nyomán született megoldásokat is. A kihívások a következők: A lemmalista összeállítása és a címszavak Közös Európai Referenciakeret szerinti beszintezése; színlexéma-ekvivalenciák; reáliák (kultúraspecifikus lexémák). A fenti három problématípust a tanulmány egy-egy példán keresztül mutatja be: a magyar boka, zöld, és Észak-Írország lexémák, valamint azok ír ekvivalenseinek segítségével. A bemutatott módszerek és megoldások remélhetőleg elő fogják segíteni egy jó minőségű ír–magyar/magyar–ír tanulószótár létrejöttét.

Urkom Aleksander, főszerk.: Magyar–szerb szótár

Éva Vukov Raffai — 2024-07-05

Némettanárok véleménye nyelvoktatással kapcsolatos nehézségekről: Egy feltáró fókuszcsoportos interjúkutatás

Gabriella Perge — 2024-07-05

Sok esetben fogalmazódik meg kritikaként a magyarországi intézményes idegennyelv-oktatással szemben, hogy az idegen nyelvek tanítása nem hatékony és a tanulók nem rendelkeznek megfelelő, minőségi nyelvtudással. Ebben az összefüggésben fontos szerepet játszik a tanárok véleménye és meglátása, hogy szerintük mely tényezők gátolhatják leginkább a nyelvoktatás hatékonyságát és minőségét. A tanári perspektíva megismerése céljából kutatást végeztünk a fókuszcsoportos interjú módszerével, melynek keretében tíz magyarországi némettanár oszthatta meg egymással tapasztalatát a nyelvoktatást érintő problémákkal kapcsolatosan. Tanulmányunk célja ezen kutatás eredményeinek bemutatása és reflektálása.

Új tendenciák az akkreditált nyelvvizsgáztatásban 2018–2023 között

Krisztina Babos — 2024-07-05

A magyarországi államilag elismert (akkreditált) nyelvvizsgáztatásban az elmúlt öt évben jelentős változások történtek. Tanulmányunkban áttekintjük a jogszabályi változásokat és nyelvpolitikai döntéseket, amelyek már 2022-ban éreztették hatásukat, bemutatjuk a számítógépes vizsgaformátum megjelenésével kapcsolatos tényezőket. Kutatási kérdéseink arra irányultak, hogy a számítógépes vizsga, a gazdasági változások és a nyelvpolitikai döntések hatására milyen tendenciák mentén rendeződtek át a nyelvvizsgáztatás viszonyai és a vizsgaközpont-vezetők szerint mit tartogat a vizsgázók, vizsgáztatók és vizsgaközpontok számára a jövő. A kutatás résztvevői a Magyarországon 2018–2022 között akkreditált nyelvvizsgát tett vizsgázók és négy számítógépes vizsgát is meghirdető központ vezetői voltak. Az adatgyűjtés a NYAK közhiteles nyilvántartásának statisztikai elemzésével, valamint két félig strukturált interjúval történt. Az adatok alapján a változásoknak köszönhetően homályos jövőkép bontakozik ki, a nyelvvizsgáztatás fókusza pedig egyre inkább a középiskolás korosztályra helyeződik át.

Nyelvpedagógiai szakkifejezések jellemzői és használata angoltanár szakos hallgatók szaktárgyi esszéiben

Csilla Sárdi — 2024-07-05

A tanulmány az angol nyelvtanárképzés kontextusában vizsgálja a szakszavak használatát magyar hallgatók angolul írott nyelvpedagógiai esszéiben. Azonosítja a nyelvpedagógiai szakszavakat, és előfordulási gyakoriság szempontjából vizsgálja ezeket köznyelvi és tudományos szólistákban. Megvizsgálja, hogy az azonosított szakszavak milyen mértékben töltik be a tudományos kommunikációban rájuk háruló szerepet: a jelenségek meghatározását, kategorizálását és rendszerezését. Az eredmények szerint az esszékben azonosított szakszavak jelentős hányada egyben magas gyakoriságú szó a köznyelvi és a tudományos szólisták tekintetében is. A magas gyakoriságú szavak szakszóként történő használata nehézséget okoz a hallgatók számára, mert a pontos jelentéstartományt nem minden esetben jelölik a szövegekben, tágabb, vagy más értelemben használva azokat. Ez gátolja a nyelvpedagógiában tárgyalt jelenségek pontos meghatározását és értelmezését. Mivel a szakszavak pontos alkalmazása nélkülözhetetlen a hatékony tudományos-szakmai kommunikációban, erre a nyelvpedagógiai szaktárgyak keretein belül is célszerű kiemelt figyelmet fordítani.

Szövegkohézió és fordítói szabadság. Egy angol forma- és felhívásközpontú szöveg magyar és olasz célnyelvi újraalkotásainak szövegszempontú elemzése

Piroska Szentirmay — 2024-07-05

A tanulmány egy angol forrásnyelvi verset vet össze annak két magyar és két olasz fordításával kvalitatív szemléletű szövegtani módszerek alkalmazásával a grammatikai és lexikai kohézióra fókuszálva. Az elemzés célja megfigyelni a szövegszintű fordítói átváltási műveleteket, különös tekintettel a szövegkohézió és lexikai ismétlés (re)produkciójára. Az eredmények azt mutatják, hogy a fordítás során jelentős mértékben változnak a szövegkohéziót biztosító eszközök főként a nyelvi a rendszerek különbségei miatt. Ezzel szemben a műfaji sajátosságok – a felhívásközpontúsággal kombinált formaközpontú szövegben a felhívás funkció, valamint az esztétikai aspektusok dominanciája – nagy fokú szabadságot biztosítanak a fordítók számára, amellyel különböző mértékben élnek. A vizsgálat rávilágít a nyelvi rendszerek különbségei, a szövegtípusok és a szövegszintű fordítói műveletek közötti összefüggésekre, amiktől a kommunikációs cél megvalósulása is függ.

Szótárdidaktika a közoktatásban. Idegen nyelvet oktató tanárok szótárhasználati szokásai és a szótárhasználat oktatásának gyakorlata – egy kvantitatív kutatás eredményei

Katalin P. Márkus — 2024-07-05

Jelen tanulmány egy hosszabb tanulmánysorozat lezárásának tekinthető, amelyben igyekeztem speciális igényekre szabott szótárak, valamint segédanyagok (például tanulószótárak, szótárhasználati munkafüzetek) oktatásba történő beépítésének lehetőségeit bemutatni. Zárásként egy felmérés eredményét közölve, gyakorló tanárok szótárhasználati és szótárdidaktikához fűződő kapcsolatát igyekszem ismertetni. Jelen felmérés a szótárhasználat intézményi keretek között történő oktatásába ad bepillantást, rávilágítva azokra a területekre, ahol a nyelvtanulás során előkerülnek a szótárak. Az alábbi kutatás eredményei árnyaltabban határozzák meg a jövőbeli fejlesztendő területeket, egyben irányt szabnak az új tanulási módszereknek.

Nyelvészeti, intézményi és nyelvpedagógiai problémák a romani magyarországi oktatásában

Krisztina Karácsonyi — 2024-07-05

A tanulmány célja a romani magyarországi tanítására való reflexió, a nyelvtanítással kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémák ismertetése. A romaniról közölt alapvető információk után a nyelvi-nyelvészeti, az intézményes, majd a nyelvpedagógiai problémák kerülnek bemutatásra. Mindezzel a tanulmány célja az arra irányuló tudományos figyelem felkeltése, hogy milyen nagy szükség van a romani tanításának rendszerszintű, tudományos beágyazására, és arra, hogy a nyelv tanítása elméleti és nyelvpedagógiai, módszertani szinten is illeszkedjen a modern nyelvoktatásba.

A -(j)Ú képzős szerkezetek tanításához a magyar mint idegen nyelv oktatásában

Alexandra Kajdi — 2024-07-05

Tanulmányom első részének célja az -(j)Ú melléknévképzős szerkezetek funkcióinak, illetve gyakoriságának megállapítása az MNSz 2-ből végzett gyűjtés alapján. Az adatok szerint a -(j)Ú melléknévképzős szerkezet szemantikai csoportjai közül a legnépesebb valamilyen átvitt értelmű tulajdonsághoz köthető. Utána két empirikus vizsgálat eredményei kerülnek bemutatásra, melyeket 15 anyanyelvű, illetve 15 haladó B2-es/C1-es szintű nyelvtanulóval végeztem. Az első vizsgálatban a melléknévi szókapcsolat rögzültségének skála mivolta igazolódik egy szókiegészítéses kérdőív segítségével: az eredmények szerint az anyanyelvűek körében az -(j)Ú melléknévképzős szerkezetek 33%-a, a nyelvtanulóknál 43%-a eltérő mértékben, de chunknak tekinthető. A második kérdőív attitűdtesztjében arra kerestem a választ, mikor beszélhetünk az -(j)Ú és a -(V)s melléknévképző szinonimitásáról, funkciómegoszlásáról és jelentésbeli elkülönüléséről. Az adatok azt mutatják, hogy a két képző használati megoszlása korántsem egyértelmű: az anyanyelvi csoportban a mondatok 90%-ánál, míg a nyelvtanulók körében a mondatok 63%-ánál legalább egy személyben felmerült a funkcionális szinonimitás lehetősége. Végezetül módszertani tanácsokat nyújtok az -(j)Ú melléknévképző tanítására vonatkozóan a magyar mint idegen nyelv oktatásában.

Brassai Sámuel korai nyelvpedagógiai, nyelvelméleti gondolatai: Nyelvtanulás 1837

Zoltán Sturcz — 2024-07-05

Brassai Sámuel Nyelvtanulás című tanulmányát 1837 februárjában három részletben jelentette meg az erdélyi Nemzeti Társalkodó című sajtóorgánumban. A mű fő vonulata nyelvpedagógiai jellegű, de emellett nyelvelméleti, nyelvfilozófiai, sőt nyelvesztétikai gondolatokat is felvet a szerző. Ez a munka az első darabja annak a gazdag elméleti és gyakorlati nyelvpedagógiai tevékenységnek, amit a szerző hosszú életpályáján felmutatott. A mű gondolatkörének elemzéséből megállapítható, hogy alapmunka, mivel olyan felvetések vannak benne, amelyek a későbbi nyelvpedagógiai pályaív során kidolgozott művek eszmei, logikai alapját adhatták. A dolgozat célja a teljes körű tartalmi elemzésén túl a tanulmány születési körülményeinek a bemutatása is. Ezért módszerét tekintve a korabeli és eredeti erdélyi sajtódokumentumok, valamint a korai Brassai-művek egészét kellett átvizsgálni.

Facets, a többdimenziós mérés eszköze

Gergely A. Dávid — 2024-07-05

Az itt bemutatott Facets szoftver (Linacre, 2024) lehetőséget teremt az idegennyelv-tudás komplex, több dimenziós mérésére és – tágabb értelemben – a mérés-értékeléshez közvetett módon kapcsolódó, vagy akár nem kapcsolódó projektek eszközeinek, hatástényezőinek vizsgálatára, az érvényesítés (validálás) céljával. A Facets megvalósítja a kommunikatív nyelvtudás összetett, többdimenziós mérésének feladatát, ahogy azt Morrow, Canale és Swain és mások elképzelték: a bevett tényezők, dimenziók mint a feladat nehézsége és az értékelők szigora mellett további dimenziók azonosítására és értékelésére is van lehetőség. Viszonylag kis létszámú adatcsomagok feldolgozására is alkalmas, adott eljárás követése esetén, ami szélesíti a lehetséges felhasználók körét az oktatási rendszeren belül és kívül.

Angol elöljárószók kézikönyve. Interjú a szerzővel

Gábor Kiss — 2024-07-05

Négy régi angol tankönyv bemutatása és értékelése III.

Péter Medgyes — 2024-07-05

A 2022-es PISA-mérés eredményeinek bemutatása és értelmezése a Magyar Tudományos Akadémián. Beszámoló az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság rendezvényéről (Budapest, 2023. december 19.)

Márta Lois — 2024-07-05

A fordítás mint választások és döntések sorozata. Beszámoló a XVI. Miskolci Alkalmazott Nyelvészeti Konferenciáról (Miskolc, 2024. január 18.)

Anna Sasvári — 2024-07-05

Hogyan készítheti fel a fordítóképzés a hallgatókat egyházi szakszövegek fordítására? Beszámoló a KRE Szakfordító szakmai napról (2024. február 9. online)

Piroska Szentirmay — 2024-07-05

A korai nyelvtanulás helyzete és lehetőségei iskolai keretek között. Gondolatok a zágrábi UZRT 2024 konferencia kapcsán (Zágráb, 2024. február 15–17)

Andrea Orosz-Martins — 2024-07-05

Szakmai kommunikáció, interkulturális kommunikáció, tudásmenedzsment. Beszámoló a 2024. évi Alkalmazott nyelvészeti szakmai napról (Budapest, 2024. április 12.)

Réka Sólyom — 2024-07-05