Magyar Nyelv
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv
<p>A Magyar Nyelv a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1905 óta megszakítatlan folyamatossággal megjelenő folyóirata. A szakmai közvélemény szerint a legfontosabb magyar nyelvű, hungarológiai jellegű, s egyúttal a legátfogóbb tematikájú, az érintkező tudományterületek felé is nyitott nyelvészeti szakfolyóirat, melyet a nemzetközi tudományosság mérvadó fórumai is számon tartanak. A Magyar Örökség díj, amelyet a magyar nyelv művelésében betöltött szerepének elismeréseként a Nyelvtudományi Társaság kapott, a folyóirat közművelődésben betöltött szerepének elismerése is. A folyóirat elsődleges célja, hogy a magyar nyelv sokoldalú hazai és határokon túli vizsgálatának, illetve a kapcsolódó társtudományi kutatásoknak rangos szakmai fórumot biztosítson.</p>Society of Hungarian Linguisticshu-HUMagyar Nyelv0025-0228<p style="text-align: justify;">A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek. </p> <p style="text-align: justify;">A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.</p>Emlékezés Szily Kálmánra
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9214
Jenő Kiss
Copyright (c) 2024 Jenő Kiss
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-15120336536610.18349/MagyarNyelv.2024.3.365Nyelvi adatok a madéfalvi veszedelem után megszervezett Bűnfenyítő Bizottság tanúkihallgatási jegyzőkönyvéből
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9219
<p>A dolgozat az 1764-es madéfalvi veszedelem után felállított Bűnfenyítő Bizottság jegyzőkönyvének nyelvével foglalkozik. A magyar nyelvű jegyzőkönyv nyelvén minden bizonnyal a leíró, Michael Conrad von Heidendorf nyelvváltozata is nyomott hagyott, de a dolgozatban elsősorban a kihallgatott székelyek nyelvét tanulmányoztam. Bemutattam a Bűnfenyítő Bizottság jegyzőkönyvét, majd a kihallgatások szövegének lejegyzőjét, elsősorban magyar nyelvtudása és a lejegyzés körülményeinek szempontjából. A jegyzőkönyv szövegében helyneveket, frazeologizmusokat és megszólításformákat is megörökítettek, emellett alaki, jelentésbeli és valódi tájszavakat is. Ezek egy részét megtalálhatjuk a bukovinai székelyek nyelvét ismertető kiadványokban, de akadnak olyanok is, amelyekre csak a moldvai magyarok nyelvében találtam példát. A nyelvi adatokat hangtani, alaktani és mondattani szempontból is megvizsgáltam, és a bemutatásukhoz adatokat gyűjtöttem a bukovinai székely nyelvjárási szövegekből. Mivel a jegyzőkönyvben azt is megörökítették, hogy kitől jegyezték le az adott vallomást, és az illető mely faluból származott, ezért a nyelvi adatokat a bukovinai székelyek nyelvén kívül az adott település nyelvjárásával is össze lehet hasonlítani.</p>Helén Pál
Copyright (c) 2024 Helén Pál
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-15120337938310.18349/MagyarNyelv.2024.3.379Gregor Ferenc, A szlovák nyelv magyar elemei
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9215
Tamás Tölgyesi
Copyright (c) 2024 Tamás Tölgyesi
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-151203367373Honti László, Magyar nyelvtörténeti írások
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9216
Jenő Kiss
Copyright (c) 2024 Jenő Kiss
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-151203374374Forgács Tamás szerk., Kresznerics Ferenc, Válogatott Köz-mondások
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9217
Vilmos Bárdosi
Copyright (c) 2024 Vilmos Bárdosi
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-151203375377Számunk szerzői
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9220
Szerkesztő MNy.
Copyright (c) 2024 Szerkesztő MNy.
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-151203384384A másodnyelvi kölcsönszavak fonetikai adaptációja a kárpátaljai magyar és ukrán nyelvváltozatokban
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9213
<p>A kölcsönszavak fonetikai változásainak a tanulmányozása fontos szegmensét képezi a kontaktusnyelvészetnek. Különösen nagy jelentősége van a hangtani kérdések tanulmányozásának azokban az esetekben, amikor egymással rokonságot nem mutató nyelvek közötti kapcsolatról, s az e kapcsolatok nyomán meghonosodott kölcsönszavakról kívánunk szót ejteni. Ilyen jellegű kapcsolatról kell beszélnünk a szláv nyelvcsaládba tartozó ukrán/orosz és a finnugor nyelvcsaládba tartozó magyar nyelv esetében is. Az ukrán, az orosz és a magyar nyelv hangrendszeri eltérései kiváló lehetőséget adnak arra, hogy a kölcsönszavak meghonosodásuk során jellegzetes hangtani módosulásokon menjenek keresztül, legyen szó akár az ukránban és az oroszban meghonosodott hungarizmusokról, akár a magyar nyelvbe átkerült ukrán és orosz lexikai elemekről. Jelen munkában a kárpátaljai és más nyugat-ukrajnai ukrán nyelvű szépirodalmi művekben előforduló magyar kölcsönszavak, illetve a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban meghonosodott orosz és ukrán kölcsönszavak meghonosodása során végbemenő hangtani változások főbb sajátosságait próbáljuk meg vázlatosan összefoglalni.</p>Erzsébet Bárány Vilmos Gazdag
Copyright (c) 2024 Erzsébet Bárány , Vilmos Gazdag
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-15120335936510.18349/MagyarNyelv.2024.3.359Újabb jubileum a Magyar Nyelv szerkesztőségében
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9218
<p>A Magyar Nyelv színvonalának garantálói elsősorban szerkesztői voltak. Elődje, Benkő Loránd tanítványaként jelenleg Juhász Dezső folytatja ezt a hagyományt, s immár 40 éve végez eredményes, körültekintő szerkesztői munkát a folyóiratnál. Ez a jubileum ad okot a köszöntésre.</p>Jenő Kiss
Copyright (c) 2024 Jenő Kiss
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-15120337737810.18349/MagyarNyelv.2024.3.377Kint vagyunk a szemétkosárból?
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9204
<p>A tanulmány célja, hogy belepillantást nyújtson a magyar pragmatikai kutatások történetébe. A témaválasztást az motiválta, hogy a magyar pragmatikai kutatásoknak nemzetközi mércével nézve is született már annyi eredménye, hogy indokolt egy történeti számbavétel. A tanulmány főcíme, a <em>Kint vagyunk a szemétkosárból?</em> arra a hírhedt metaforára utal, amely szerint a pragmatika a szemantika szemétkosara. Egy szemétkosár-metafora nem túl nagy presztízst biztosít annak a diszciplínának, amelyre alkalmazzák. A címben szereplő kissé provokatív kérdés arra vár választ, hogy továbbra is vonatkoztatható-e a szemétkosár-metafora a pragmatika területére. A tanulmány a hazai pragmatikai kutatások történetének rövid áttekintésével igennel válaszol a kérdésre: kint vagyunk a szemétkosárból. Az elért eredmények fényében a pragmatika kikecmergett a szemétkosárból és a szemantika, továbbá más nyelvészeti diszciplínák egyenrangú társává vált.</p>Enikő Németh T.
Copyright (c) 2024 Enikő Németh T.
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-15120325727610.18349/MagyarNyelv.2024.3.257A faux pas (társalgási baklövés) jelenség pragmatikai értelmezési és felismerési lehetőségei az explicit nyelvi megformálás függvényében
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9206
<p>A faux pas (Stone et al. 1998; Varga et al. 2008; Gál 2016) kellemetlen következményekkel járó társalgási baklövés, amit a kommunikátor hamis vélekedése alapján, sértő szándék nélkül követ el. A baklövés elkövetésének a felismerése összetett kognitív folyamatokat igényel, így mind maga a nyelvi jelenség, mind pedig annak megértése izgalmas kutatási területet biztosít a pszichológia és a pragmatika határterületeinek. Jelen tanulmányban azt mutatjuk be, hogy mit adhat ezen kérdéskör megvizsgálásához a szocio- és kognitív pragmatika eszköztára. Az empirikus adatokon végzett elemzés során a homlokzat, homlokzatóvás (Goffman [1955] 2008), a racionalitási és interperszonális elvek (Nemesi 2016) és a relevanciaelméleti keret (Sperber–Wilson [1986] 1995; Ivaskó 2000; 2005) fogalomkészleteivel dolgoztunk. Kutatásunk eredménye alapján elmondható, hogy a szocio- és kognitív pragmatikai szempontú vizsgálódások segítik a faux pas ernyőfogalomhoz kapcsolódó nyelvi jelenségek differenciálását, illetve a faux pas jelenség felismerésének és értelmezésének hátterében álló következtetési és metapragmatikai folyamatok alaposabb megismerését.</p>Regina Mezőlaki Lívia Ivaskó
Copyright (c) 2024 Regina Mezőlaki , Lívia Ivaskó
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-15120327729010.18349/MagyarNyelv.2024.3.277A tanulói beszéd fatikus funkciójú nyelvi elemei az osztálytermi diskurzusban
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9207
<p>A tanulmány témája a fatikus funkciójú nyelvi elemek vizsgálata a tanulói beszédben. A fatikus funkció a nyelv elsődleges funkciójaként az osztálytermi diskurzusban támogatja a tanár és a diákok közötti kapcsolat létrehozását, fenntartását és lezárását, tükrözi az interperszonális kapcsolat jellegét. A bemutatott kutatás célja a tanulók beszédfordulóiban megjelenő verbális fatikus funkciójú elemek típusainak a megfigyelése. A tanulmány 12 magyar nyelvi tanóra videós anyagának annotálása és szegmentálása alapján mutatja be az osztálytermi diskurzus jellemzőit, emellett differenciálja a fatikus funkciójú nyelvi elemek fajtáit a tanulók beszédében. A nyelvi példák alátámasztják, hogy diákok csak korlátozottan veszik fel a kapcsolatot a tanárral és egymással is, valamint a fatikus funkciójú nyelvi elemek megjelenésében több olyan jellemző van, amely a tanulói beszéd sajátosságaihoz sorolható. Az osztálytermi diskurzus működésének feltárásával a kezdő és a gyakorló pedagógusok is jobban felismerhetik azt, hogy milyen hatást gyakorolnak a saját beszédükkel a tanulók beszédére.</p>Anikó Asztalos
Copyright (c) 2024 Anikó Asztalos
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-15120329130710.18349/MagyarNyelv.2024.3.291Azt/úgy/olyat hallottam: magyar demonstratívumok grammatikalizálódása endorfikus használatokban
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9208
<p>A dolgozat három magyar mutató névmástípust (határozószói, főnévi, melléknévi) vizsgál meg diskurzusdeiktikus és utalószavas előfordulásokban grammatikalizálódási szempontból. Diessel (1999) és König (2020) szempontrendszerét felhasználva a használati és formai tulajdonságaikat áttekintve és az így nyert adatokat értelmezve megállapítható, hogy eme endoforikus használatok különböző mértékben grammatikalizálódottnak tekinthetőek, de egyik előfordulás sem tekinthető a grammatikalizációs kontinuum végén lévő, teljesen jelentés nélküli, kizárólag funkcionális használatnak. A tanulmányban külön figyelmet kap a deiktikus jegy, mely az eltérő szerkezetekben különböző módon értelmeződik (diskurzus térben való figyelemirányítás, kognitív prominencia). Ez a megközelítés lehetővé teszi a grammatikalizáció és azon belül különösen deiktikus jegy szerkezeti és kognitív aspektusainak együttes vizsgálatát, és így mélyebb megértést nyújt azok használati körülményeiről és jelentéstartalmáról.</p> Péter Szűcs
Copyright (c) 2024 Péter Szűcs
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-15120330833110.18349/MagyarNyelv.2024.3.308Megjegyzések a hvárezmiek neveihez a középkori Eurázsiában. A magyar káliz szó és ami körülötte van
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9209
<p>Hvárezm és a hvárezmiek jelölésére szolgáló nevek között volt valaha egy <em>*χwālis</em> névforma, amely egy bizonyos iráni nyelvet beszélők körében volt használatban, és legkésőbb a 6. század közepétől mutatható ki. A török ajkúak – többek között a kazárok és a besenyők – ezt a szóalakot a mássalhangzó-torlódás feloldásával <em>*qālïs</em> alakban adaptálták, emellett egy *<em>quwālïs </em>variáns is keletkezhetett. A 9. században a magyarul beszélők, akik Kazária szomszédságában éltek, átvették a <em>*qālïs</em> szót, mégpedig a <em>káli̮s/k</em><em>ȧli̮s</em> (˃ <em>káliz</em>) hangalakban, amely egy 1111. évi oklevélben a <em>caliz</em> betűképpel van rögzítve. A kazárokkal, illetve a besenyőkkel kapcsolatban az arab írók által említett <em>ḫaliṣ, </em>illetve a <em>ḫuwāliṣ,</em> valamint a bizánci forrásokban előforduló <em>Χαλίσ(ιοι),</em> illetve <em>Χουάληϛ </em>a tör.<em> qālïs</em>-nak, illetve *<em>quwālïs</em>-nak felel meg. A keleti szláv nyelv a <em>*χwālis</em> névformát vette át, amiből a <em>Хвалис</em> alak keletkezett. Az elnevezés nem magát Hvarezmet, hanem elsősorban a Kaszpi-tenger északi partjain letelepedett hvarezmieket jelölte. A hvarezmiek tevékenységei – főként a távolsági kereskedelem területén – nem korlátozódtak Kelet-Közép-Európára, hanem egészen Kínáig terjedtek. A 8. század közepén nevük kínai jelölései iráni (feltehetően szogd) formákat tükröznek, de létezik a <em>Guoli</em> 過利 (˂ *<em>qālïs</em>) török alak is.</p>Toru Senga
Copyright (c) 2024 Toru Senga
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-15120333234510.18349/MagyarNyelv.2024.3.332Világi szerencse, változó velence
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9210
<p>Régibb szólásgyűjteményeinkből több olyan szólásmondás adatolható, amelyekben a <em>szerencse</em> szó a vele hangalakilag összecsengő <em>velence</em> komponenssel együtt szerepel. Ezek mindegyike a szerencse forgandóságára vonatkozik. A kifejezések legkorábbi előfordulásaiban a <em>velence</em> összetevő kisbetűs, később azonban többnyire a tulajdonnévi <em>Velence</em> szóalakot találjuk bennük. Mindebből következően Csefkó Gyula azt feltételezi, hogy a kifejezések <em>velence</em> komponense valójában köznév, jelentése pedig ʼkörhintaʼ, mert a régi körhintákon számos Velencét felidéző motívum volt látható. Ennek a magyarázatnak ugyanakkor komoly gyengéje, hogy <em>velence</em> szavunknak sehonnan sem adatolható ʼkörhintaʼ értelme. Magyarázatot kínál azonban az idézett szólások képi hátterét illetően az, hogy köznévi <em>velence</em> szavunk egyféle textilanyagnak is a neve volt, ebből pedig másodlagosan kialakulhatott a lexéma ʼszélzászló, szélvitorlaʼ jelentése, amely ide-oda fordulván tökéletesen alkalmas a <em>szerencse</em> forgandóságának szemléltetésére.</p>Tamás Forgács
Copyright (c) 2024 Tamás Forgács
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-15120334635310.18349/MagyarNyelv.2024.3.346További adalékok a csörc ~ csörsz szóhoz
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9212
Dániel Németh
Copyright (c) 2024 Dániel Németh
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-10-152024-10-15120335435910.18349/MagyarNyelv.2024.3.354