Magyar Nyelv
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv
<p>A Magyar Nyelv a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1905 óta megszakítatlan folyamatossággal megjelenő folyóirata. A szakmai közvélemény szerint a legfontosabb magyar nyelvű, hungarológiai jellegű, s egyúttal a legátfogóbb tematikájú, az érintkező tudományterületek felé is nyitott nyelvészeti szakfolyóirat, melyet a nemzetközi tudományosság mérvadó fórumai is számon tartanak. A Magyar Örökség díj, amelyet a magyar nyelv művelésében betöltött szerepének elismeréseként a Nyelvtudományi Társaság kapott, a folyóirat közművelődésben betöltött szerepének elismerése is. A folyóirat elsődleges célja, hogy a magyar nyelv sokoldalú hazai és határokon túli vizsgálatának, illetve a kapcsolódó társtudományi kutatásoknak rangos szakmai fórumot biztosítson.</p>Society of Hungarian Linguisticshu-HUMagyar Nyelv0025-0228<p style="text-align: justify;">A periodika Open Access hozzáférésű (Gyémánt). A dokumentumok elektronikus formában szabadon elmenthetők, másolhatók; változtatások nélkül, a forrásra való hivatkozással használhatók. Az alkalmazás kereskedelmi célokat nem szolgálhat. Bármilyen terjesztési és felhasználási forma esetében az 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok az irányadók. Elektronikus változatára a CC BY-NC-ND (Creative Commons – Attribution-NonCommercial-NoDerivatives) licenc feltételei érvényesek. </p> <p style="text-align: justify;">A folyóirat a szerzők számára időbeli korlátozás nélkül és díjmentesen engedélyezi, hogy kézirataiknak a szerkesztőség által elfogadott, akár a lektori javításokat is tartalmazó, de nem végleges (ún. pre-print) változatait közzétegyék: e-mailen, a szerző vagy intézménye honlapján, illetve a szerző intézményének, egyetemének zárt vagy korlátozás nélkül elérhető repozitóriumában, illetőleg egyéb non-profit szervereken. Amikor a szerző ily módon terjeszti művét, figyelmeztetnie kell olvasóit, hogy a szóban forgó kézirat nem a mű végső, kiadott változata. Ha a cikk végső változata már megjelent nyomtatott, illetve online formában, mindenképpen javasolt és engedélyezett a szerzőnek ezen (post-print) változatot használnia. Ebben az esetben meg kell adnia a folyóiratbeli megjelenés pontos helyét, adatait is. A szerző a közlemény szerzői jogait megtartja, esetleges másodközlés esetén azonban a cikk első megjelenésének bibliográfiai adatait is közölnie kell.</p>A Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv 1905 és 1925 közötti történetéhez
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8256
<p>A tanulmányban a szerző korabeli dokumentumok alapján szól hozzá a címben jelzett témakörhöz. Megállapítja, hogy sem a Magyar Tudományos Akadémia, sem a Magyar Nyelvőr nem játszott szerepet a Magyar Nyelv 1905-ös megindításában. A Magyar Nyelv című folyóiratot a Magyar Nyelvtudományi Társaság alapította saját folyóirataként. A Magyar Tudományos Akadémia csak 1925-től segítette megjelentetését.</p>Jenő Kiss
Copyright (c) 2024 Jenő Kiss
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-081201848610.18349/MagyarNyelv.2024.1.84Szólásmagyarázatok a kemence tájékáról
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8254
<p>A tanulmány számos a <em>kemence</em> komponenssel alakult szólást és közmondást mutat be. Egyik fő célja, hogy bizonyítsa, hogy O. Nagy <em>megesküdt a kemencesuttonnyal</em> formában adatolt szólása nagy valószínűséggel tévedésen alapul, valójában a <em>megesküdt a kemence a suttonnyal</em> forma lehetett a helyes. Ebből fakadóan a kifejezés értelme sem az, hogy ʼotthon ül, lebzselʼ, hanem hogy ʼ<összeillő emberek> szövetségre lépnek egymássalʼ. Az összeillés forrása lehet a hasonló anyagi helyzet, a hasonló természet is, a szövetség pedig lehet házasság férfi és nő között, de szövetkezés valamely cél elérésére vagy barátság is. – A dolgozat további része a <em>sutba vág/dob</em> szólások eredete mellett a mára már kihalt <em>ártatlan, mint a pemet a kemencétől</em>, illetve <em>ártatlan, mint a kerék a kemencétől</em> szóláshasonlatokat igyekszik magyarázni, valamint amellett érvel, hogy a <em>Kemence (nem) Velence</em> szólás két főnévi komponense lehet ugyan tulajdonnév is, mint O. Nagy gondolja, de az sem zárható ki, hogy eredetileg akár mindkét összetevő köznév is lehetett.</p>Tamás Forgács
Copyright (c) 2024 Tamás Forgács
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-081201718110.18349/MagyarNyelv.2024.1.71Szeplöncés tájszavunk alak- és jelentéstörténetéhez
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8255
János Pesti
Copyright (c) 2024 János Pesti
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-081201818310.18349/MagyarNyelv.2024.1.81A Magyar Nyelvtudományi Társaság 2023. évet záró közgyűlése
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8259
Tamás Farkas
Copyright (c) 2024 Tamás Farkas
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-0812019910310.18349/MagyarNyelv.2024.1.99Hollós Attila (1933–2023)
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8260
András Zoltán
Copyright (c) 2024 András Zoltán
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-08120110310510.18349/MagyarNyelv.2024.1.103Grétsy László (1932–2024)
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8261
Magda T. Somogyi
Copyright (c) 2024 Magda T. Somogyi
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-08120110510810.18349/MagyarNyelv.2024.1.105Fülöp Lajos (1932–2024)
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8262
Ágnes Antalné Szabó
Copyright (c) 2024 Ágnes Antalné Szabó
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-08120110811010.18349/MagyarNyelv.2024.1.108Rozgonyiné Molnár Emma 90 éves
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8263
János Nagy L.
Copyright (c) 2024 János Nagy L.
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-08120111111310.18349/MagyarNyelv.2024.1.111Missilisek Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya levelezéséből
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8264
Anna Surányi
Copyright (c) 2024 Anna Surányi
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-08120111412710.18349/MagyarNyelv.2024.1.114Gyuris Beáta szerk., Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXV. Tanulmányok a jelentéstan köréből
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8257
József Andor
Copyright (c) 2024 József Andor
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-0812018791Imrényi, András – Mazziotta, Nicolas szerk., Chapters of Dependency Grammar. A historical survey from Antiquity to Tesnière
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8258
Nóra KuglerBence Pomázi
Copyright (c) 2024 Nóra Kugler, Bence Pomázi
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-0812019298Számunk szerzői
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8265
Szerkesztő MNy.
Copyright (c) 2024 Szerkesztő MNy.
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-081201127128A Leuveni kódex és az Ómagyar Mária-siralom sorsa a 20. században
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8234
<p>Az első magyar verset a 13. századi Leuveni kódex őrizte meg, melynek története szorosan összefonódik a Leuveni Egyetem könyvtárának 20. századi sorsával. Ezt a könyvtárat 1914 nyarán a német hadsereg felgyújtotta. A háborús károk jóvátételére 1922-ben könyvanyag került Németországból Belgiumba, ennek válogatása során fedezték fel az Ómagyar Mária-siralom szövegét. 1940-ben a Leuveni Egyetem könyvtárának teljes anyaga ismét megsemmisült, a Leuveni kódex azonban egy páncélszekrényben megmenekült a tűzvésztől, amint ezt Bárczi Géza 1947-ben kiderítette. Hazahozatalára végül 1982-ben került sor egy csereegyezmény keretében. Azóta az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.</p>Klára Korompay
Copyright (c) 2024 Klára Korompay
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-0812011610.18349/MagyarNyelv.2024.1.1Az Ómagyar Mária-siralom scriptoráról – avagy következtetések egy „biografikus tárgy” nyomán
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8235
<p>A tanulmány a Leuveni kódex felfedezésének centenáriuma alkalmából az Ómagyar Mária-siralom kezének scriptori arcképét kísérli meg rekonstruálni, amennyire ez hét évszázad távolából lehetséges.Megállapításai azon a tudós szövegkritikai kiadáson alapulnak, amelyet Vizkelety András készített 2004-ben.</p>Lea Haader
Copyright (c) 2024 Lea Haader
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-08120171610.18349/MagyarNyelv.2024.1.7Az Ómagyar Mária-siralom és ami körülötte lehetett
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8237
<p>A jelen előadás középpontjában az a kérdés áll, hogy az Ómagyar Márai-siralommal való foglalkozás milyen szerepet tölt be Pais Dezső életművében. A válaszhoz a kiindulópontot azok az órák jelentik, amelyeket Pais tanár úr az első magyar vers nyelvtörténeti elemzésének szentelt, s amelyeket e sorok írója 1968-tól hat féléven át hallgatott. Kiderül ezekből, hogy a Mária-siralom tanulmányozása folyamatos szál Pais Dezső tanári tevékenységében; ilyen témájú írásai mind ebből táplálkoznak. Az előadás képet ad az órák szelleméről is, amelynek meghatározó eleme volt a gondolkodás szabadsága, a tények tisztelete és a lehetőségek árnyalt számbavétele. Külön szálként jelenik meg annak a bemutatása, hogy a Mária-siralomnak Horváth Jánostól (1923) és Pais Dezsőtől (1937) származó értelmezése összefügg egymással; ennek hátterében baráti beszélgetéseik állnak. Egy újabb szál az archaikus népi imádságok világa, melyeket Erdélyi Zsuzsanna fedezett fel 1968-ban, s melyek egyes elemeiben Pais Dezső az Ómagyar Mária-siralom fordulatait ismerte fel. Ezek fennmaradását a szóbeliségben való hagyományozódás tette lehetővé.</p>Klára Korompay
Copyright (c) 2024 Klára Korompay
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-081201172810.18349/MagyarNyelv.2024.1.17Virágnak virága
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8238
<p>A tanulmány az Ómagyar Mária-siralom költői utóéletét, hatását tárja fel a szövegalkotási stratégiák mentén. Ezek a stratégiák a nyelven belüli fordítástól az átköltéseken, empatikus hódolatokon, parafrázisokon, továbbírásokon és a montázsszövegként való újrahasznosításon át egészen a parodisztikus vagy regiszterváltó áthangolásokig terjednek. Az Ómagyar Mária-siralom költői kontextualizálása is meglehetősen sokféle: a filológiai rekonstrukció illúziója éppoly fontos lehet, mint például a devóciós dráma vagy a planctus műfaja felőli megközelítés. Számos intermediális, határsértő kísérlet is született, a vers belépett a képzőművészet vagy a performace-művészet terébe is, de a neoavantgárd irodalom is kitermelte a maga variánsait. A költemény modern áthangolásai gyakorta a veszteségköltészet, a halállíra, illetve a traumapoézis kortárs eszköztárának köszönhetően válnak eleven szövegekké. A tanulmány többek között Weöres Sándor, Rákos Sándor, Áprily Lajos, Szkárosi Endre és Galántai György, Schein Gábor és Erdős Virág verseit elemzi.</p>Zoltán Csehy
Copyright (c) 2024 Zoltán Csehy
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-0812012943Megjegyzések a hvárezmiek neveihez a középkori Eurázsiában
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8239
<p>Hvárezm és a hvárezmiek jelölésére szolgáló nevek között volt valaha egy <em>*χwālis</em> névforma, amely egy bizonyos iráni nyelvet beszélők körében volt használatban, és legkésőbb a 6. század közepétől mutatható ki. A török ajkúak – többek között a kazárok és a besenyők – ezt a szóalakot a mássalhangzó-torlódás feloldásával <em>*qālïs</em> alakban adaptálták, emellett egy *<em>quwālïs </em>variáns is keletkezhetett. A 9. században a magyarul beszélők, akik Kazária szomszédságában éltek, átvették a <em>*qālïs</em> szót, mégpedig a <em>káli̮s/k</em><em>ȧli̮s</em> (˃ <em>káliz</em>) hangalakban, amely egy 1111. évi oklevélben a <em>caliz</em> betűképpel van rögzítve. A kazárokkal, illetve a besenyőkkel kapcsolatban az arab írók által említett <em>ḫaliṣ, </em>illetve a <em>ḫuwāliṣ,</em> valamint a bizánci forrásokban előforduló <em>Χαλίσ(ιοι),</em> illetve <em>Χουάληϛ </em>a tör.<em> qālïs</em>-nak, illetve *<em>quwālïs</em>-nak felel meg. A keleti szláv nyelv a <em>*χwālis</em> névformát vette át, amiből a <em>Хвалис</em> alak keletkezett. Az elnevezés nem magát Hvarezmet, hanem elsősorban a Kaszpi-tenger északi partjain letelepedett hvarezmieket jelölte. A hvarezmiek tevékenységei – főként a távolsági kereskedelem területén – nem korlátozódtak Kelet-Közép-Európára, hanem egészen Kínáig terjedtek. A 8. század közepén nevük kínai jelölései iráni (feltehetően szogd) formákat tükröznek, de létezik a <em>Guoli</em> 過利 (˂ *<em>qālïs</em>) török alak is. A <em>caliz</em></p>Senga Toru
Copyright (c) 2024 Senga Toru
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-081201445410.18349/MagyarNyelv.2024.1.44Kettős tagadás a nagybörzsönyi német nyelvjárásban
https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/8253
<p>Tanulmányunkban a tagadás nyelvi kifejezésmódjait vizsgáljuk a nagybörzsönyi német nyelvjárásban. Először az egyszerű tagadás formáit elemezzük, majd az ún. kettős tagadás nyelvjárási megjelenési formáit. A kettős tagadás esetünkben azt jelenti, hogy több tagadószó is előfordulhat egy mondaton belül, de ezek nem oltják ki egymás jelentését, hanem éppenhogy erősítik egymást. Ezt a nyelvi formát a német nyelvjárások ismerik és használják, és a német nyelvtörténet számára sem idegen a kettős tagadás jelensége. A magyar nyelvben is előfordul ez a jelenség. Ebből akár következhetne az is, hogy a nagybörzsönyi nyelvjárásba magyar hatásra került, de mivel más nyelvtani, szintaktikai befolyás nem mutatható ki a magyar nyelv felől – csupán egyes szavak kerültek át jövevényszóként a nyelvjárásba –, nem gondoljuk, hogy erről lenne szó. A tanulmány második felében a tagadó szerkezetek mondattani elemzését vázoljuk, különös tekintettel a kettős tagadás lehetőségére, azaz hogyan lehetséges egyszeres tagadásként értelmezni a több tagadó elemet tartalmazó szerkezeteket. Kitérünk a tagadószó különböző mondattani pozícióira is, amelynek okait a német nyelvtörténet korábbi szakaszaiban is érdemes keresni. Ezenkívül röviden bemutatjuk a mondattagadás legfontosabb jellemzőit a magyarban mint kontaktusnyelvben, rávilágítva a szerkezeti hasonlóságokra és eltérésekre is.</p>Éva Márkus Gizella Baloghné Nagy
Copyright (c) 2024 Éva Márkus , Gizella Baloghné Nagy
http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0
2024-05-082024-05-081201557010.18349/MagyarNyelv.2024.1.55