https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/issue/feedMagyar Nyelv2024-10-15T21:47:02+00:00Juhász Dezsőjuhasz.dezso@btk.elte.huOpen Journal Systems<p>A Magyar Nyelv a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1905 óta megszakítatlan folyamatossággal megjelenő folyóirata. A szakmai közvélemény szerint a legfontosabb magyar nyelvű, hungarológiai jellegű, s egyúttal a legátfogóbb tematikájú, az érintkező tudományterületek felé is nyitott nyelvészeti szakfolyóirat, melyet a nemzetközi tudományosság mérvadó fórumai is számon tartanak. A Magyar Örökség díj, amelyet a magyar nyelv művelésében betöltött szerepének elismeréseként a Nyelvtudományi Társaság kapott, a folyóirat közművelődésben betöltött szerepének elismerése is. A folyóirat elsődleges célja, hogy a magyar nyelv sokoldalú hazai és határokon túli vizsgálatának, illetve a kapcsolódó társtudományi kutatásoknak rangos szakmai fórumot biztosítson.</p>https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9215Gregor Ferenc, A szlovák nyelv magyar elemei2024-10-15T20:51:08+00:00Tamás Tölgyesi tolgyesi.tamas@btk.elte.hu2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Tamás Tölgyesi https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9216Honti László, Magyar nyelvtörténeti írások2024-10-15T20:56:49+00:00Jenő Kisskisraba@gmail.com2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Jenő Kisshttps://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9217Forgács Tamás szerk., Kresznerics Ferenc, Válogatott Köz-mondások2024-10-15T21:00:19+00:00Vilmos Bárdosi bardosi.vilmos@btk.elte.hu2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Vilmos Bárdosi https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9220Számunk szerzői2024-10-15T21:30:04+00:00Szerkesztő MNy.juhasz.dezso@btk.elte.hu2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Szerkesztő MNy.https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9213A másodnyelvi kölcsönszavak fonetikai adaptációja a kárpátaljai magyar és ukrán nyelvváltozatokban2024-10-15T20:36:35+00:00Erzsébet Bárány barany.erzsebet@kmf.org.uaVilmos Gazdag gazdag.vilmos@kmf.org.ua<p>A kölcsönszavak fonetikai változásainak a tanulmányozása fontos szegmensét képezi a kontaktusnyelvészetnek. Különösen nagy jelentősége van a hangtani kérdések tanulmányozásának azokban az esetekben, amikor egymással rokonságot nem mutató nyelvek közötti kapcsolatról, s az e kapcsolatok nyomán meghonosodott kölcsönszavakról kívánunk szót ejteni. Ilyen jellegű kapcsolatról kell beszélnünk a szláv nyelvcsaládba tartozó ukrán/orosz és a finnugor nyelvcsaládba tartozó magyar nyelv esetében is. Az ukrán, az orosz és a magyar nyelv hangrendszeri eltérései kiváló lehetőséget adnak arra, hogy a kölcsönszavak meghonosodásuk során jellegzetes hangtani módosulásokon menjenek keresztül, legyen szó akár az ukránban és az oroszban meghonosodott hungarizmusokról, akár a magyar nyelvbe átkerült ukrán és orosz lexikai elemekről. Jelen munkában a kárpátaljai és más nyugat-ukrajnai ukrán nyelvű szépirodalmi művekben előforduló magyar kölcsönszavak, illetve a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban meghonosodott orosz és ukrán kölcsönszavak meghonosodása során végbemenő hangtani változások főbb sajátosságait próbáljuk meg vázlatosan összefoglalni.</p>2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Erzsébet Bárány , Vilmos Gazdag https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9218Újabb jubileum a Magyar Nyelv szerkesztőségében2024-10-15T21:05:10+00:00Jenő Kisskisraba@gmail.com<p>A Magyar Nyelv színvonalának garantálói elsősorban szerkesztői voltak. Elődje, Benkő Loránd tanítványaként jelenleg Juhász Dezső folytatja ezt a hagyományt, s immár 40 éve végez eredményes, körültekintő szerkesztői munkát a folyóiratnál. Ez a jubileum ad okot a köszöntésre.</p>2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Jenő Kisshttps://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9204Kint vagyunk a szemétkosárból?2024-10-15T16:32:48+00:00Enikő Németh T.nemethen@hung.u-szeged.hu<p>A tanulmány célja, hogy belepillantást nyújtson a magyar pragmatikai kutatások történetébe. A témaválasztást az motiválta, hogy a magyar pragmatikai kutatásoknak nemzetközi mércével nézve is született már annyi eredménye, hogy indokolt egy történeti számbavétel. A tanulmány főcíme, a <em>Kint vagyunk a szemétkosárból?</em> arra a hírhedt metaforára utal, amely szerint a pragmatika a szemantika szemétkosara. Egy szemétkosár-metafora nem túl nagy presztízst biztosít annak a diszciplínának, amelyre alkalmazzák. A címben szereplő kissé provokatív kérdés arra vár választ, hogy továbbra is vonatkoztatható-e a szemétkosár-metafora a pragmatika területére. A tanulmány a hazai pragmatikai kutatások történetének rövid áttekintésével igennel válaszol a kérdésre: kint vagyunk a szemétkosárból. Az elért eredmények fényében a pragmatika kikecmergett a szemétkosárból és a szemantika, továbbá más nyelvészeti diszciplínák egyenrangú társává vált.</p>2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Enikő Németh T.https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9206A faux pas (társalgási baklövés) jelenség pragmatikai értelmezési és felismerési lehetőségei az explicit nyelvi megformálás függvényében2024-10-15T16:46:13+00:00Regina Mezőlaki mezolakir@hung.u-szeged.huLívia Ivaskó ivasko@hung.uszeged.hu<p>A faux pas (Stone et al. 1998; Varga et al. 2008; Gál 2016) kellemetlen következményekkel járó társalgási baklövés, amit a kommunikátor hamis vélekedése alapján, sértő szándék nélkül követ el. A baklövés elkövetésének a felismerése összetett kognitív folyamatokat igényel, így mind maga a nyelvi jelenség, mind pedig annak megértése izgalmas kutatási területet biztosít a pszichológia és a pragmatika határterületeinek. Jelen tanulmányban azt mutatjuk be, hogy mit adhat ezen kérdéskör megvizsgálásához a szocio- és kognitív pragmatika eszköztára. Az empirikus adatokon végzett elemzés során a homlokzat, homlokzatóvás (Goffman [1955] 2008), a racionalitási és interperszonális elvek (Nemesi 2016) és a relevanciaelméleti keret (Sperber–Wilson [1986] 1995; Ivaskó 2000; 2005) fogalomkészleteivel dolgoztunk. Kutatásunk eredménye alapján elmondható, hogy a szocio- és kognitív pragmatikai szempontú vizsgálódások segítik a faux pas ernyőfogalomhoz kapcsolódó nyelvi jelenségek differenciálását, illetve a faux pas jelenség felismerésének és értelmezésének hátterében álló következtetési és metapragmatikai folyamatok alaposabb megismerését.</p>2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Regina Mezőlaki , Lívia Ivaskó https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9207A tanulói beszéd fatikus funkciójú nyelvi elemei az osztálytermi diskurzusban2024-10-15T18:39:11+00:00Anikó Asztalosasztalos.aniko@mcc.hu<p>A tanulmány témája a fatikus funkciójú nyelvi elemek vizsgálata a tanulói beszédben. A fatikus funkció a nyelv elsődleges funkciójaként az osztálytermi diskurzusban támogatja a tanár és a diákok közötti kapcsolat létrehozását, fenntartását és lezárását, tükrözi az interperszonális kapcsolat jellegét. A bemutatott kutatás célja a tanulók beszédfordulóiban megjelenő verbális fatikus funkciójú elemek típusainak a megfigyelése. A tanulmány 12 magyar nyelvi tanóra videós anyagának annotálása és szegmentálása alapján mutatja be az osztálytermi diskurzus jellemzőit, emellett differenciálja a fatikus funkciójú nyelvi elemek fajtáit a tanulók beszédében. A nyelvi példák alátámasztják, hogy diákok csak korlátozottan veszik fel a kapcsolatot a tanárral és egymással is, valamint a fatikus funkciójú nyelvi elemek megjelenésében több olyan jellemző van, amely a tanulói beszéd sajátosságaihoz sorolható. Az osztálytermi diskurzus működésének feltárásával a kezdő és a gyakorló pedagógusok is jobban felismerhetik azt, hogy milyen hatást gyakorolnak a saját beszédükkel a tanulók beszédére.</p>2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Anikó Asztaloshttps://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9208Azt/úgy/olyat hallottam: magyar demonstratívumok grammatikalizálódása endorfikus használatokban2024-10-15T18:50:12+00:00 Péter Szűcsszucs.peter@arts.unideb.hu<p>A dolgozat három magyar mutató névmástípust (határozószói, főnévi, melléknévi) vizsgál meg diskurzusdeiktikus és utalószavas előfordulásokban grammatikalizálódási szempontból. Diessel (1999) és König (2020) szempontrendszerét felhasználva a használati és formai tulajdonságaikat áttekintve és az így nyert adatokat értelmezve megállapítható, hogy eme endoforikus használatok különböző mértékben grammatikalizálódottnak tekinthetőek, de egyik előfordulás sem tekinthető a grammatikalizációs kontinuum végén lévő, teljesen jelentés nélküli, kizárólag funkcionális használatnak. A tanulmányban külön figyelmet kap a deiktikus jegy, mely az eltérő szerkezetekben különböző módon értelmeződik (diskurzus térben való figyelemirányítás, kognitív prominencia). Ez a megközelítés lehetővé teszi a grammatikalizáció és azon belül különösen deiktikus jegy szerkezeti és kognitív aspektusainak együttes vizsgálatát, és így mélyebb megértést nyújt azok használati körülményeiről és jelentéstartalmáról.</p>2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Péter Szűcshttps://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9209Megjegyzések a hvárezmiek neveihez a középkori Eurázsiában. A magyar káliz szó és ami körülötte van2024-10-15T19:00:33+00:00Toru Senga szengator@gmail.com<p>Hvárezm és a hvárezmiek jelölésére szolgáló nevek között volt valaha egy <em>*χwālis</em> névforma, amely egy bizonyos iráni nyelvet beszélők körében volt használatban, és legkésőbb a 6. század közepétől mutatható ki. A török ajkúak – többek között a kazárok és a besenyők – ezt a szóalakot a mássalhangzó-torlódás feloldásával <em>*qālïs</em> alakban adaptálták, emellett egy *<em>quwālïs </em>variáns is keletkezhetett. A 9. században a magyarul beszélők, akik Kazária szomszédságában éltek, átvették a <em>*qālïs</em> szót, mégpedig a <em>káli̮s/k</em><em>ȧli̮s</em> (˃ <em>káliz</em>) hangalakban, amely egy 1111. évi oklevélben a <em>caliz</em> betűképpel van rögzítve. A kazárokkal, illetve a besenyőkkel kapcsolatban az arab írók által említett <em>ḫaliṣ, </em>illetve a <em>ḫuwāliṣ,</em> valamint a bizánci forrásokban előforduló <em>Χαλίσ(ιοι),</em> illetve <em>Χουάληϛ </em>a tör.<em> qālïs</em>-nak, illetve *<em>quwālïs</em>-nak felel meg. A keleti szláv nyelv a <em>*χwālis</em> névformát vette át, amiből a <em>Хвалис</em> alak keletkezett. Az elnevezés nem magát Hvarezmet, hanem elsősorban a Kaszpi-tenger északi partjain letelepedett hvarezmieket jelölte. A hvarezmiek tevékenységei – főként a távolsági kereskedelem területén – nem korlátozódtak Kelet-Közép-Európára, hanem egészen Kínáig terjedtek. A 8. század közepén nevük kínai jelölései iráni (feltehetően szogd) formákat tükröznek, de létezik a <em>Guoli</em> 過利 (˂ *<em>qālïs</em>) török alak is.</p>2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Toru Senga https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9210Világi szerencse, változó velence2024-10-15T19:09:17+00:00Tamás Forgácsforgacs@hung.u-szeged.hu<p>Régibb szólásgyűjteményeinkből több olyan szólásmondás adatolható, amelyekben a <em>szerencse</em> szó a vele hangalakilag összecsengő <em>velence</em> komponenssel együtt szerepel. Ezek mindegyike a szerencse forgandóságára vonatkozik. A kifejezések legkorábbi előfordulásaiban a <em>velence</em> összetevő kisbetűs, később azonban többnyire a tulajdonnévi <em>Velence</em> szóalakot találjuk bennük. Mindebből következően Csefkó Gyula azt feltételezi, hogy a kifejezések <em>velence</em> komponense valójában köznév, jelentése pedig ʼkörhintaʼ, mert a régi körhintákon számos Velencét felidéző motívum volt látható. Ennek a magyarázatnak ugyanakkor komoly gyengéje, hogy <em>velence</em> szavunknak sehonnan sem adatolható ʼkörhintaʼ értelme. Magyarázatot kínál azonban az idézett szólások képi hátterét illetően az, hogy köznévi <em>velence</em> szavunk egyféle textilanyagnak is a neve volt, ebből pedig másodlagosan kialakulhatott a lexéma ʼszélzászló, szélvitorlaʼ jelentése, amely ide-oda fordulván tökéletesen alkalmas a <em>szerencse</em> forgandóságának szemléltetésére.</p>2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Tamás Forgácshttps://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9212További adalékok a csörc ~ csörsz szóhoz2024-10-15T20:30:21+00:00Dániel Németh nemeth.daniel@arts.unideb.hu2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Dániel Németh https://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9214Emlékezés Szily Kálmánra2024-10-15T20:45:39+00:00Jenő Kisskisraba@gmail.com2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Jenő Kisshttps://ojs.elte.hu/magyarnyelv/article/view/9219Nyelvi adatok a madéfalvi veszedelem után megszervezett Bűnfenyítő Bizottság tanúkihallgatási jegyzőkönyvéből2024-10-15T21:12:17+00:00Helén Pál pal.helen@mki.gov.hu<p>A dolgozat az 1764-es madéfalvi veszedelem után felállított Bűnfenyítő Bizottság jegyzőkönyvének nyelvével foglalkozik. A magyar nyelvű jegyzőkönyv nyelvén minden bizonnyal a leíró, Michael Conrad von Heidendorf nyelvváltozata is nyomott hagyott, de a dolgozatban elsősorban a kihallgatott székelyek nyelvét tanulmányoztam. Bemutattam a Bűnfenyítő Bizottság jegyzőkönyvét, majd a kihallgatások szövegének lejegyzőjét, elsősorban magyar nyelvtudása és a lejegyzés körülményeinek szempontjából. A jegyzőkönyv szövegében helyneveket, frazeologizmusokat és megszólításformákat is megörökítettek, emellett alaki, jelentésbeli és valódi tájszavakat is. Ezek egy részét megtalálhatjuk a bukovinai székelyek nyelvét ismertető kiadványokban, de akadnak olyanok is, amelyekre csak a moldvai magyarok nyelvében találtam példát. A nyelvi adatokat hangtani, alaktani és mondattani szempontból is megvizsgáltam, és a bemutatásukhoz adatokat gyűjtöttem a bukovinai székely nyelvjárási szövegekből. Mivel a jegyzőkönyvben azt is megörökítették, hogy kitől jegyezték le az adott vallomást, és az illető mely faluból származott, ezért a nyelvi adatokat a bukovinai székelyek nyelvén kívül az adott település nyelvjárásával is össze lehet hasonlítani.</p>2024-10-15T00:00:00+00:00Copyright (c) 2024 Helén Pál