„Ex libris Land” – A magyar ex libris múltjának meghatározó eseménye, a XIII. Nemzetközi Ex Libris Kongresszus

  • Kornélia Vasné Tóth Országos Széchényi Könyvtár
##semicolon## Ernst Múzeum, Ex libris, Grafikus, Katalógus, Kiállítás, Kisgrafika, Kongresszus, Könyvjegy, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Műgyűjtő és műgyűjtés, Nemzetköziség, Országos Széchényi Könyvtár

Absztrakt

Az ex libris (könyvjegy) eredeti funkciójában a könyvhöz kötődött, a kifejezés jelentése is erre utal: könyvei közül való, könyveiből. E téren a XIX–XX. század fordulója, a szecesszió mint nemzeti kereteket átlépő stílusirányzat hozott változást, az ex libris fokozatosan elszakadva a könyvtől, önálló gyűjtés tárgyává vált. Külföldön és hazánkban is gyűjtőegyesületek alakultak, 1953-tól nemzetközi ex libris kongresszusokat szerveztek. Magyarország 1970-re kapta meg a XIII. Nemzetközi Ex Libris Kongresszus rendezési jogát: „1970. november 5. minden időkre emlékezetes dátuma marad a magyar exlibris történetének: első ízben találkoznak nálunk a világ exlibris művészei, gyűjtői és grafikusbarátai” – nyilatkozott Semsey Andor jogász, ex libris gyűjtő, a budapesti kongresszus elnöke.

A tanulmány részletes áttekintést ad a kongresszus programjairól, a kiállításokról és a kiadványokról. Az 1970-es seregszemle résztvevői a korabeli művésznemzedék és az ex libris gyűjtő értelmiségiek, köztük jogászok, tanárok, könyvtárosok, orvosok, tudósok, papok voltak. A rendezvények, kiállítások lebonyolításában a budapesti és vidéki múzeumok (Ernst Múzeum, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum) mellett fontos szerepet töltöttek be a könyvtárak, köztük a Magyar Nemzeti Múzeumban működő Országos Széchényi Könyvtár és az Egri Megyei Könyvtár. Az OSZK rendezésében régi magyar ex libriseket mutattak be az előző századokból, az egri könyvtár a két világháború közti magyar ex libris művészetbe adott betekintést. A kongresszus alkalmából a grafikusok számára kiírt nemzetközi pályázat témái a következők voltak: Budapest, a XIII. Nemzetközi Ex Libris Kongresszus városa; Emléklap Bartók Béla halálának 25. évfordulójára; Bor és szőlő az ex libriseken. A nemzetközi kiállításokon a magyar grafikusok művei is jelentékeny számban szerepeltek.
A korabeli hazai sajtó, kiemelten a Kisgrafika folyóirat részletesen beszámolt az eseményekről. A kongresszus nemzetközi visszhangja, értékelése is pozitív volt. Nemhiába illette Magyarországot az „Ex libris Land” megjelöléssel Paul Pfister francia professzor, jeles ex libris gyűjtő, a kongresszus résztvevője.

Megjelent
2021-04-17
Hogyan kell idézni
Vasné Tóth, K. (2021). „Ex libris Land” – A magyar ex libris múltjának meghatározó eseménye, a XIII. Nemzetközi Ex Libris Kongresszus. Könyvtári Figyelő, 67(1.), 63-75. Elérés forrás http://ojs.elte.hu/kf/article/view/2301
Rovat
Múltunkból