Jogelméleti Szemle

A rendszeres bizottsági munkák jelentősége és hatásai. Heil Kristóf Mihály (szerk.): A magyar liberalizmus gyökerei és a rendszeres bizottsági munkálatok. Adalékok az operátumok történetéhez

Ádám Deák — Mon, 07 Apr 2025 00:00:00 +0000

A kegyetlenség anatómiája

Orsolya Falus — Mon, 07 Apr 2025 00:00:00 +0000

2023-ban jelent meg Barcsi Tamásnak, a PTE ÁJK Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszéke tanszékvezetőjének, az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport tagjának, új monográfiája Embertelenség az együttérzés korában – Filozófiai vázlat a kegyetlenségről címmel, a HUN – REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont és az Attraktor Kiadó közös gondozásában. A Szerző 2024. november 21-én a Magyar Filozófiai Társaságnak az UNESCO Filozófia Világnapja alkalmából a Kossuth Klubban tartott 2024. évi díjátadó ünnepségén ezért a munkájáért Nívódíjban részesült. A recenzió ezt a hiánypótló művet mutatja be, és ajánlja a Kollégák figyelmébe.

Az online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője, tekintettel a korszerű technológiákra

Réka Nagy — Mon, 07 Apr 2025 00:00:00 +0000

A magister officiorum és a titkosügynökök kapcsolata a késő római igazgatásban (4-5. század)

András Olivér Bajáky — Mon, 07 Apr 2025 00:00:00 +0000

A magister officiorum formai értelemben véve felettese volt valamennyi császári udvari hivatalnoknak. Hatalmának alapját az információszerzés képezte, ennek megfelelően fennhatósága alá tartozott a titkosügynökök szervezete is. Tanulmányom célja átfogó kép felvázolása a magister officiorum és az ügynökök között fennálló kapcsolatrendszerről, megvilágítva a magister officiorum és a szolgálati idejüket letöltött ügynökök (principes officii) közti viszonyt övező jogi problémákat, illetve az ügynöki szervezetre vonatkozó kiválasztási eljárással és előmenetellel kapcsolatos jogvitákat.

A bizonyítékok új generációja a kriminalisztika történelmi mérföldköveinek fényében

Csaba Fenyvesi, Vanessza Fábián — Mon, 07 Apr 2025 00:00:00 +0000

A modern kori kriminalisztika történeti útjának – szerzők által részletesen elemzett – öt mérföldköve alapvetően az öreg kontinenshez, Európához kötődik. A nyom-vér-neutronaktiváció-DNS-elektronikus adatok kvintettjéből azonban már kiviláglik, hogy az utóbbi évtizedekben területi és tartalmi hangsúly-áthelyeződés van a bűnüldözésben és a bírósági tárgyalótermekben. Nem túlzó állítás, hogy paradigmaváltás tanúi vagyunk; a hagyományos-tradícionális-„kézműiparos” bizonyítékok helyébe ún. második generációs bizonyítékok léptek. Ezek alapos megismerése, felkutatása és értékelése a bűnügyi felderítésben, nyomozásban, végső soron a büntető eljárásbeli bizonyításban elengedhetetlenül szükséges a modernül gondolkodó, hatékonyan dolgozó, XXI. századi bűnügyi szakemberek számára.

A mesterséges intelligencia etikai kihívásai

Renáta Papp — Mon, 07 Apr 2025 00:00:00 +0000

Jelen tanulmány, a mestersége intelligencia technológiai fejlődése és alkalmazása során felmerülő etikai kérdéseket és dilemmákat elemzi. A mesterséges intelligencia (MI) egyre nagyobb szerepet tölt be a társadalmi és gazdasági folyamatokban, azonban számos kihívást jelent az adatvédelem, magánélet, döntéshozatali felelősség és igazságosság terén. A tanulmány kiemeli, hogy az MI rendszerek nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel, és ezzel növelik az egyének magánéletének sérülékenységét. Az autonóm MI rendszerek, mint az önvezető járművek vagy diagnosztikai eszközök, új felelősségi kérdéseket vetnek fel, különösen, ha döntéseiket minimális emberi beavatkozással hozzák.

Az MI rendszerek döntéshozatala és algoritmusai hajlamosak lehetnek az előítéletek átvételére, ami diszkriminatív eredményekhez vezethet. Az ilyen döntések igazságossága csak akkor biztosítható, ha gondosan fejlesztik és folyamatosan ellenőrzik őket. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság létfontosságúak ahhoz, hogy az MI alkalmazások iránti bizalom megmaradjon, hiszen ezek biztosítják a döntések érthetőségét és követhetőségét.

A tanulmány az adatvédelem etikai kereteit vázolja fel, különös tekintettel a GDPR-ra és egyéb nemzetközi iránymutatásokra, amelyek az MI rendszerek etikus és átlátható működését támogatják. Az olyan technológiák, mint a homomorf titkosítás és a federált tanulás, az adatbiztonság erősítésére szolgálnak, miközben csökkentik az egyének magánéletére gyakorolt potenciális negatív hatásokat.

A következtetések arra mutatnak, hogy az MI technológiák felelős fejlesztése multidiszciplináris megközelítést igényel, amely figyelembe veszi az etikai, jogi és társadalmi szempontokat. Az etikus és társadalmilag hasznos MI-alkalmazások csak olyan szabályozási keretek között érhetők el, amelyek biztosítják az emberi jogok tiszteletben tartását, az adatvédelem következetes érvényesítését, valamint a társadalmi egyenlőség és méltányosság megőrzését.

A bangladesi rohingya menekültválság humanitárius dimenzióinak vizsgálata

Md Razidur Rahaman — Mon, 07 Apr 2025 00:00:00 +0000

A rohingya menekültek helyzete Bangladesben a 21. század egyik legnagyobb humanitárius problémája, amelyet a rohingya kisebbség Mianmari rendszerszintű üldözése váltott ki. Ez a dolgozat kritikai szemlélettel vizsgálja a humanitárius válaszokat, különös figyelmet fordítva a legfontosabb tényezőkre, mint a humanitárius segélyek támogatása és a rohingya menekültek, valamint a fogadó közösségek szociális-gazdasági hatásai. A kutatás értékeli a nemzetközi ügynökségek szerepét, a humanitárius segítségnyújtás megfelelőségét, és a hosszan tartó menekültügyek hosszú távú következményeit. Tudományos cikkek és politikai jelentések kritikai áttekintésére alapozva, a dolgozat értékeli a különböző humanitárius beavatkozások hatékonyságát. Ezen kívül elemzi a politikák végrehajtásának bonyolultságait, és stratégiai ajánlásokat fogalmaz meg a fenntartható humanitárius válaszok érdekében, mint a fokozott regionális koordináció és a hosszú távú finanszírozási mechanizmusok. Az eredmények hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy átfogóbb és koordináltabb megközelítést alkalmazzunk a válság többdimenziós jellegének hatékony kezelésére.

Az EU jövője a fogalmak hálójában

Mónika Mercz — Mon, 07 Apr 2025 00:00:00 +0000

Az Európai Unió jövője rengeteg tényezőtől függ. Jelenleg számos tagállam alkotmánybírósága vitatja az uniós jog elsőbbségét, emel szót a „lopakodó hatáskörök” ellen, és kerül konfliktusba az EU szerveivel. Mind azt szeretnénk, ha közös érdekek mentén, közös értékekre alapítva erősödne az egység, s folytatódna az integráció, a sokféleséget szem előtt tartva. Ehhez azonban számos alkotmányjogi szempontból megkerülhetetlen fogalmat kell egymástól elválasztanunk: az alkotmányos önazonosság, alapvető állami funkciók, szuverenitás és nemzeti identitás jelenségeit. Mi az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésének értelme? Mennyiben térnek el Magyarország sajátos értékei az EU által vallottaktól? Kutatásom során célom volt, hogy felfedjem, mik azok az alapvető állami funkciók, hatékony hivatkozási alapot jelentenek-e az EUB előtt, és hogy mi lenne az integráció erősítésének helyes útja – az európai szőttes magyar fonalait tekintve.