Jogelméleti Szemle

A jogállameszme francia felfogása

Stefánia Bódi — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Ebben a cikkben célom a jogállameszme francia felfogásának (État de droit) bemutatása,
melyhez segítségül hívom a két legismertebb francia gondolkodó Jean-Jacques Rousseau és
Charles-Louis de Secondat Montesquieu gondolatait. Korábbi írásaimban a jogállam német és
angolszász vonulatával már foglalkoztam. Bár kétségkívül mindhárom felfogás egy
igazságosságra törekvő államot céloz, hangsúlybeli különbségek vannak abban a tekintetben,
hogy mit emelnek ki a jogállam lényegi elemeként. Míg a németek a szabadságjogokat és az
egyén kibontakozását hangsúlyozták az állami keretek között, az angolok a bírói jogalkotást
(jogértelmezést) és a szabadságjogokat, addig a francia felfogás a hatalommegosztás tanát
alapul véve a kormány kontrollját és a közigazgatási bíráskodás szükségességét emeli ki.

Az Alkotmánybíróság választójogi szerepéről

Csaba Cservák — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Bár szinonimának tűnik, de a választójog alapjogi és a választójog alkotmányossági vetülete
nem teljesen azonos értelmű kifejezések. Az egyes államok alkotmánybíróságai a választójogot
az absztrakt normakontroll keretében védelmezik. Az alapjogvédelem másik aspektusa a
konkrét ügyekre kiterjedő alapjogi bíráskodás. A bírói döntéssel szembeni alkotmányjogi
panasz 2012. óta hatékony lehetőséget biztosít erre.
Az alapjogvédelem választójogi nézőpontjából kiemelt jelentőségű a jogegyenlőség és a
diszkrimináció tilalma. Fontos kérdés az alkotmányosság aspektusából a népszuverenitás, a
demokrácia, a hatalommegosztás, a jogállamiság és a pluralizmus. A zsinórmértéknek
tekinthető német Alkotmánybíróság mellett más államokban is előfordul, hogy a választási
bíráskodás kiemelt hatáskörét képezi a taláros testületeknek.

A Magyar Tudományos Társaság /Magyar Tudományos Akadémia/ felépítése és működése – Történeti és nemzetközi áttekintés az alapítás bicentenáriuma alkalmából

Gábor Hamza — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Ebben a tanulmányban néhány európai és Európán kívüli ország nemzeti, azaz nem regionális
akadémiáinak struktúráját és működésének sajátos vonásait tekintjük át, összevetve azokat a Magyar
Tudományos Akadémia struktúrájával és működésével. Tekintettel vagyunk továbbá néhány
nemzetinek nem minősülő vagy nem minősített akadémiára, tudományos társaságra is.

A horvát-magyar állami közösség alkotmányjogi meghatározása a horvát-magyar kiegyezés alapján

László Heka — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

A bő nyolc évszázadig fennálló magyar-horvát állami közösség az európai alkotmánytörténet
egyik legtartósabb államalakulata volt, mielőtt 1918-ban megszűnt az akkori Osztrák-Magyar
Monarchiával együtt. A két ország nem fektette le annak jogi alapjait, így az 1848-ban kialakult
konfliktus és Horvátország egyoldalú elszakadása (de facto, mert de iure a két országot továbbra
is összekötötte a király személye) új helyzetet teremtett. Annak tisztázása érdekében hozták
létre a horvát-magyar kiegyezést. A törvénycikk azonban nem tisztázta, hanem részben
elhomályosította az állami közösséggel való legfontosabb kérdést: vajon Magyarország
unitárius állam volt, vagy föderációba, illetve reálunióba lépett Horvátországgal. A dualizmuskori
érzelmekkel teli politikai viták (főként a parlamentben) erre a kérdésre nem adhattak
egységes választ, ezután a két világháború közötti, majd a hidegháborús korszak nem adott
lehetőséget a tárgyilagos elemzésre. Erre csupán Horvátország függetlenné válása után
kerülhetett sor. Ebben a tanulmányban államelméleti szemszögből vizsgáljuk meg a horvátmagyar
kiegyezést és az általa létrehozott alkotmányjogi modellt.

A szokások jogszociológiája: William Graham Sumner

Zsolt Nagy — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Jelen tanulmányban megpróbáltuk bemutatni a társadalmi fejlődés lineáris voltára
vonatkozó darwinista szemlélet jogszociológiai hátterét (szociál-darwinizmus); mindezzel
párhuzamosan a jog és a társadalom változásainak elméleti párhuzamát. Mindnek előtt egy kis
áttekintést kellett prezentálni Herbets Spencer munkái alapján, mivel William Graham Sumner
szokásjogi áttekintéséhez nélkülözhetetlen Spenecer teoretizmusa; aki a társadalom változását
a militokráciából az ipari társadalom felé tartó lineáris fejlődését tarota szem előtt. William
Graham Sumner – Spencer intellektuális alapjait felhasználva – nem egyszerű fejlődéselméletet
prezentált, hanem sokkal inkább egy szinte kimeríthetetlen gyűjteményét a különféle
népszokásoknak. Ám ezeket nemcsak egyszerű szokások bemutatásaként prezentálta, hanem
Spencerhez hasonlóan egyfajta változások trendjeként is definiálta. Továbbá számtalan példa
során megmutatta a pozitív jog hatását, érvényesülését, a szokások és a jog harmóniáját, illetve
diszharmóniáját, és azok különféle (megmagyarázható, megmagyarázhatatlan) variációját
társadalmunkban. S ezzel, szinte úttörőként, hozzájárult az ember viselkedési formájának
egyéni, társdalami és szokászszerű összetettségének bemutatásához, és részben
magyarázatához.

A jogrendszer és intézményeinek tagozódása és szerkezetének rendje az összefüggések vetületében

Tamás Prugberger — Wed, 19 Feb 2025 00:00:00 +0000

A szerző a tanulmányát a természetjog és a pozitívjog közötti kapcsolat feltárásával kezdi.
Ennek során bemutatja, hogyan fejlődött ki a vallási hiedelmeken keresztül az erkölcs és a
természetjog, valamint általuk és a társadalmi gyakorlaton keresztül a pozitív jog. Ezt követően
arról szól, hogy a pozitív jog egymáshoz hasonlóan két fő nagy területre, anyagi és alaki jogra
osztódik, továbbá mindkettő közjogra és magánjogra, pontosabban közjogi és magánjogi
materiális és eljárásjogi köz- és magánjogra. A közjog további tagozódásaként jelenik meg az
alkotmányjog és a közigazgatási jog, míg a magánjog további tagozódásaként a személyiségi,
a dologi, az öröklési és a kötelmi jog. Mindegyik területre hathatnak közjogi elemek, sőt a
kötelmi jog területén ez a kölcsönhatás annyira erős, hogy vegyes szakjogként megjelenik a
kereskedelmi, illetve a gazdasági jog, míg a magánjogi elemek is erősen hatnak a közigazgatási
jogra és így a rendészeti közigazgatási jog mellett kialakult a szolgáltató közigazgatási jog.

Sumptus studiorum – A gyermek tanulmányi költségeinek betudásmentessége az európai jogfejlődésben

Béla P. Szabó — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

A tanulmány egy Digesta-szöveghely (D. 10,2,50) értelmezésének történetét mutatja be az
európai jogfejlődésben. A szöveghely sajátossága, hogy a középkortól kezdődően a rendelkezés
eredeti céljától jelentősen eltérő értelmezést kapott. Ulpianus klasszikus kori szövegét a
középkortól a XIX. századig vélhetően jogpolitikai okokból folyamatosan félreértelmezték és
egy, a felsőfokú tanulmányokat privilegizáló értelmet adtak neki. Ez azt jelentette, hogy a
tanulmányi költségekre a szülők által, a szülők életében biztosított költségeket a szülők
hagyatékának felosztása során az azt kapó fiúnak nem kellett beszámítani a saját örökrészébe,
és az ilyen juttatás a kötelesrész kiszámításánál is mentesült a figyelembe vétel alól. A vizsgált
ulpianusi fragmentum sajátos értelmezése jó példája lehet a jogpolitikai törekvések és a
szövegek történeti értelmezése összjátékának.

Jog/tudomány

Miklós Szabó — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Minthogy a tudományosság mintáját és mércéjét az egzakt tudományok – kitüntetetten a
természettudományok – kínálják, a jogtudomány védekező pozícióba szorul. A jogtudomány
mint gyakorlati, cselekvésre irányuló tudás, dogmatikai természettel bír. Ez azt jelenti, hogy
egyedi esetek által felvetett kérdéseket kell megválaszolni, azonban ez nem lehetséges
bizonyossággal: megállapításait nem tudásként, hanem (igazolt) vélekedésként tudja
megfogalmazni. A tanulmány vizsgálat alá veszi egyfelől a jog-, másfelől a
természettudományok karakterét a jog mint mesterség, az ítélőerő, a két természet, a kritikai
racionalizmus, a narrativitás címek alatt, és arra következtet, hogy bár e két tudományterület
karakterjegyei a XX. század során jelentősen közelítettek egymáshoz, az a logikai tér, amelyben
megfogalmazzál tételeiket, fenntartja a jellegbeli különbözőségeiket.

Jogelméleti ars poeticám

Péter Szigeti — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

A szerző ars poeticája saját, szintetikus jogelméletéről. Ebben a jogi objektiváció külső, társadalomtörténeti és belső, jogrendszerbeli komplexitását egy ontológiailag megalapozott jogelméletben fejtette ki. Az autopoetikus társadalmi lét dialektikus kategóriáit, lineáris és nem-lineáris komplexitását elemezve mutatja meg a jogrendszer társadalmi-történelmi nyitottságának összeférhetőségét jogértelmi (ratio iuris) és operacionális zártságával, emergens tulajdonságaival. A normativitást, a döntést, a jogviszonyokat és a közhatalom között újratermelődő relációkat tekinti a jog létmódjainak.

Az állam vizuális megjelenítése képzőművészeti alkotásokon

Péter Takács — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Ez az írás arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek az állam reprezentációjának jellegzetes
esetei a képzőművészeti alkotások terén. Először az államot megjelenítő metaforák és
allegóriák (pl. az „állam hajója”, „leviatán”, stb.) köréből mutat be néhányat, majd két komplex
államértelmezést adó művet elemez. Az egyik a német Thomas Schütte Vater Staat (Államapa)
című szobra, a másik az angol festőnek és kollázsművésznek, Richard Hamiltonnak az államot
egy konkrét történeti kontextusban megjelenítő három diptichonja. A tanulmány részletesen
kitér az államrend legitimációját és delegitimációját megjelenítő műalkotásokra, végül pedig
azokra a nemzetközi és magyar műalkotásokra, amelyek bizonyos államformákat
reprezentálnak, vagy jó és rossz kormányzatokat jelenítik meg.

A montesquieu-i hatalommegosztási tan kialakulása

Zoltán Tóth J., Péter Nagy — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

A hatalommegosztás kérdése először John Locke-nál jelentkezett, a hatalommegosztás máig
hatást gyakorló nagy klasszikusának azonban ma mégsem Locke-ot, hanem Montesquieu-t
tartjuk, aki a locke-i elméletet továbbfejlesztette, és a kortárs társadalmi és politikai problémák
megoldása igényének fényében gondolta át. Montesquieu hatalommegosztási tanát az 1748-as
A törvények szelleméről (De l’esprit des lois) című munkájában fogalmazta meg. A tanulmány
célja, hogy a Montesquieu koncepcióján túl bemutassa azokat a legfontosabb hatásokat is,
amely érték a francia filozófust. A tanulmány harmadik része Montesquieu-nek az Amerikai
Egyesült Államokra gyakorolt hatására vonatkozó elméleteket összegzi.

Jogfilozófiától a történeti komparatizmusig és vissza

Csaba Varga — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Annak érdekében, hogy a jogelméleti kutatások eredményének érvényessége túlterjedjen
egyfelől a jelennek és másfelől a nemzetinek a szintjén, a történelmi fejlődést nyomon követő
összehasonlító elemzés szükséges. Egy valóban általános jogelmélet csakis e hármas
interdiszciplinaritásban, tehát jogtörténeti és jogösszehasonlító alapozással jöhet létre.
Mindezek összefüggésében tárulkozik fel a jogi formaválasztások értelmétől a jogászi hivatás
deontológiájának ontikus jelentőségéig mindaz, ami végső soron nem más, mint a „mi a jog?”
örök kérdése. E perspektívanyerés kap többletértelmet és külső nézőpontból történő
újraalapozást azáltal, ha a jogot immár a jogi kultúrák és a bírói gondolkodásmód
összehasonlító történeti vizsgálatának összefüggésében, immár társadalmisága teljességében, a
társadalmi integráció rendteremtése részeként vallatjuk.

A magyar jogi kultúra kibontakozása

Antal Visegrády — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

A jogi kultúrák fogalmának tisztázása után a dolgozat a jogi kultúrák összetevőit vizsgálja. A
magyar jogi kultúra vizsgálata után a dolgozat az uniós jogrendszerek és jogi kultúrák
lehetőségeivel és korlátaival foglalkozik. Végül a dolgozat elemzi az uniós tagság hatását a
magyar jogi kultúrára.

A jog mint legitimáció – A jog funkcióváltása a magyarországi rendszerváltásokban

Ágnes Zsidai — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Tanulmányunkban a jog mint társadalmi alrendszer funkcióváltását szeretnénk bemutatni a
magyarországi rendszerváltozás(ok) perspektívájából. Vizsgáljuk a Rákosi-éra és a
későkádárizmus érvényességi-legitimitációs alapjait és a jog legitimációs eljárásban játszott
szerepét. Míg a totalitarizmus idején a politika a jogot teljes mértékben instrumentalizálta, 1956
után a politikai pragmatizálása lehetővé tette a jogi alrendszer viszonylagos önállóságának
megteremtését. Ezáltal paradox módon a jog egyrészt legitimációs tényezővé vált, másrészt
maga is gyengítette a monopolisztikus hatalomgyakorlást, és hozzájárult a békés,
kompromisszumos rendszerváltáshoz.

A természet mint kérdés

András Karácsony — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Alapítói visszaemlékezés

Béla Pokol — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Egy emberöltő negyedévekben: 25 éves a Jogelméleti Szemle. (Főszerkesztői köszöntő)

Zoltán Tóth J. — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Az angol egyetemi jogászság empirikus vizsgálata. Recenzió Fiona Cownie: „Legal Academics: Cultures and Identities” című könyvéről

Attila Badó — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

A hatalom szirénhangjaitól annak édes mézéig – Anti-demokrácia a kései Tudor- és a korai Stuart-korban (1570-1642) – Cesare Cuttica művéről

Balázs Rigó — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

Észrevételek Karácsony András: Döntés és hagyomány című művéről

József Szabadfalvi — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000

A nemzetiségek parlamenti képviseletének aktuális kérdései – Farkas György Tamás: Kisebbségek és a választójog című monográfiája nyomán

András Téglási — Mon, 30 Dec 2024 00:00:00 +0000