Jogelméleti Szemle

Emlékezés Bangó Jenőre

András Karácsony — 2024-04-26

Quo vadis jogtörténet? – Kreatív módszerek a jogtörténet egyetemi oktatásában

András Csehes — 2024-04-26

„Felejtés és emlékezés: a szuverenitás kifejeződési formáiról” – Konferenciabeszámoló

Ferenc Semsei — 2024-04-26

A jogállamfogalom német felfogása

Bódi Stefánia — 2024-04-26

Ebben a cikkben a jogállam fogalmát a témakörrel foglalkozó német szerzők gondolatain keresztül szeretném bemutatni. Ismeretes a jogállam angolszász, német és francia megközelítése. A jogállam eszme legismertebb német kutatói Robert von Mohl és Carl Theodor Welcker jogtudósok voltak, de szót ejtünk a jogállam paradigma kapcsán Kant, Fichte és Humboldt nézeteiről is. Természetesen a jogállam fogalom lényege minden demokratikus gondolkodó esetében ugyanazt jelenti, egy emberi humánumot szolgáló, jogszabályokon alapuló demokratikus hatalomgyakorlást, melyben érvényesülnek a legalapvetőbb államszervezési elvek, alkotmányos értékek és maradéktalanul érvényesülnek az emberi jogok.

Adalékok a természetjogi „sollen” és tételes-jogi „sein” fejlődéstörténetileg elemzett viszonyának korunk követelményeihez fűződő átértékeléséhez

Prugberger Tamás — 2024-04-26

A tanulmány a természetjog és a „sein” világában létező pozitív jog egymáshoz való viszonyának az alakulását a helyesség szempontjából, „sollen” módjára követendő elmélet-történeti látásmóddal vizsgálja, kimutatva, hogy milyen körülmények hatottak rá. A szerző kimutatja, hogy a természetjognak a („sein” világában létező) pozitív jogot (a „sollen”, vagyis a legyen mércéje alapján) érintő értékelése miként változott az idők folyamán és miként szükséges, hogy változzon ma is. E vizsgálat során a szerző az ősi emberi társadalomnak a természet erőivel szembeni félelméből indul ki és ugyanoda tér vissza a mai ember és emberi társadalom globális természeti környezetkárosítása miatt.

Az afroamerikaiak jogi megítélésének rövid története az első rabszolgák megérkezésétől a polgárháborúig

Urbán Kristóf — 2024-04-26

Az Afrikából az Észak-Amerikai kontinensre hurcolt férfiak, nők és gyermekek, valamint az ő leszármazottjaiknak a sorsa egybeforrt az Amerikai Egyesült Államok történetével. Tanulmányomban igyekszem történelmi keretet adni annak, hogyan kerültek az első afrikai rabszolgák az észak-amerikai angol gyarmatokra, milyen jogi környezet várta őket az Atlanti-Óceán túlpartján. Rámutatok, hogy a jogegyenlőtlenségek nem az afrikai rabszolgák megérkezésével kezdődtek, hanem az folyamatosan változó társadalmi és gazdasági környezet eredményeként megvalósuló jogalkotás és igazságszolgáltatás eredménye, hogy hosszú évszázadokra jogfosztott állapotodba kerültek. Kezdetben nem volt jelentős különbség a fehér és afroamerikai szolgák között, akik vagyonos földbirtokosok részére végeztek munkát. Ugyanakkor a XVII. század végétől kezdőden az afroamerikaiak megítélése átalakult és a jogszabályokban rögzített közvetlen hátrányos megkülönböztetés áldozatává váltak. Igyekszem rámutatni, hogy csökkentek az afroamerikaiak jogai évtizedről-évtizedre a XVIII. század során. Virginia legfontosabb jogalkotásait és bírósági jogeseteit esettanulmányi szemmel tekintem át a gyarmati időkből. Igyekszem arra is rávilágítani, hogy ugyan a függetlenségi háború nem hozott jelentős változást az afroamerikaiak jogi megítélésében, de már látszódtak azok a törésvonalak, amelyek majd százévvel később a polgárháborúhoz vezettek. A Legfelső Bíróság gyakorlatának rövid áttekintésével igyekszem megvilágítani, hogy a XIX. század során az abolicionista mozgalom miképpen igyekezett jogi úton elérni, hogy az afroamerikaiak szabadak legyenek az Amerikai Egyesült Államok egész területén.

Generációk találkozása

Fruzsina Bauman — 2024-04-26

Pusztán szerkezeti kérdés? – Gondolatok az Összetett állammodellek és a hatalommegosztás (szerk.) Beke-Martos Judit c. kötetről

Réka Horváth — 2024-04-26

A kriminalisztika mint a bűnügyi sakkjátszma tudománya

Csaba Fenyvesi — 2024-04-26

A szerző úgy véli, hogy a büntetőeljárás hasonlít a sakkjátszmához. Létezik benne megnyitás, középjáték végjáték. A megnyitásban a helyszíni szemle a domináns. A további nyomozás jelenti az egész középjátékot. A végjátékba a bírósági események, a tárgyalási bizonyítás tartozik. A három szakasz elemzését végzi el a tanulmány.

A TÉSZ végrehajtásának és az elítéltek reintegrációjának megítélése a bevezetése óta eltelt 25 év tükrében – reprezentatív közvélemény-kutatás 2023

Rátkai Tímea — 2024-04-26

Tanulmányom célja feltérképezni a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos társadalmi attitűdöt. Ennek érdekében került sor 2023-ban egy ezer fős mintán alapuló reprezentatív közvélemény-kutatás lefolytatására, az általam kiadott módszertan alapján, de a Medián lebonyolításában, amely az alábbi kérdésekre kereste a választ: Hogyan vélekednek az emberek a halálbüntetésről és a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről? Az egyes álláspontok kialakításánál milyen szociodemográfiai eltérések figyelhetők meg? A kutatás eredménye mutatja, hogy a halálbüntetés tekintetében hosszú ideje tartó, folyamatosan csökkenő társadalmi támogatottság figyelhető meg, miközben az alternatív legsúlyosabb büntetésként megjelenő TÉSZ elfogadottsága nő. A kutatás egyrészt illeszkedik az elmúlt 30 év hasonló kutatásaiba, azok eredményeivel egybevetve tendenciákra következtethetünk, másrészt olyan kérdéseket is feltesz melyekre korábban még nem kaptunk választ, ezért fontos, hiánypótló jellegű.