Interdiszciplináris mozgalmak a jogi oktatásban

Absztrakt

Jelen tanulmányban elsősorban két a jogi oktatásban elterjedt intellektuális vállalkozás összehasonlítására került sor, nevezetesen a Kritikai Jogi Tanulmányok és a Jog és Irodalom Mozgalom hasonlóságai és különbségei kerültek fókuszpontba. Ami a szellemi közösséget illeti, annyiban többé-kevésbé megegyezik a kétféle gondolatvilág, hogy a bírói (hatósági) döntések, ugyan jogi formát és érvelést mutatnak, valójában politikai döntések. Vagyis a jog által objektívnek látszó, ám meglehetősen szubjektív vagy szociológiai szempontból determinisztikusak ezek a határozatok. Mindkét mozgalom szerint mindennek politikai konnotációi vannak, és ez a paradoxon a jogi oktatásban is megjelenik, sőt maga az oktatás szocializációs mechanizmusa biztosítja az említett folyamatot. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan viszont talán elhanyagolják a tényleges jog diskurzust; mégis meglehetősen „népszerűek” az említett mozgalmak. (Bár érdekeségképpen megemlíthető, hogy egyes teoretikusok, mint például Richrd Posner épp az interdiszciplinaritás miatt kritizálja a mozgalmakat, melynek paradoxona, hogy Posner maga is interdiszciplináris kérdéseket feszeget a jog gazdasági elméletével kapcsolatban.)

Azonban – az intellektuális vállalkozás szempontjából – egy nagyon fontos különbség is kimutatható a két mozgalom között: a Kritikia jogi Tanulmányok a jogrendszert, esetleg szélesebb körben a társadalmi rendszer szeretnék megváltoztatni, és ehhez a jogászképzés csupán egy kiindulási pont. A Jog és Irodalom pusztán csak a különféle diszciplínák közti áttörést próbálja elérni, annak érdekében, hogy megváltozzon a jogról való gondolkodás, illetve a jogi gondolkodás is.